Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-15 / 32. szám
4. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1901. szeptember 15. mi képviselőink közül, a ki „megállját kiáltott volna a miniszternek, a ki figyelmeztette ’volna, h gy ezzel az iparpolitikával a czentrum vérét sorvasztja? Senki! — Mikor a boszniai vasút javaslatát a képvise öházban előterjesztették, Budapest székesfőváros képviselői nem vettek maguknak annyi fáradságot, hogy a kérdést a főváros érdekei szempontjából tanulmány tárgyává tegyék. Pedig e törvényjavaslat végrehajtása nemcsak az egész ország, de kiválólag Budapestnek minden irányban való fejlődését, gazdasági állapotát, forgalmát fogja megbénitani. A kereskedelmi minisztérium kiváló gonddal összeállított munkával lépett a porondra; eminenter az ország érdekeit tartva szem előtt — s ha e munkálat alapján történik a boszniai vasút kérdésének megoldása, úgy Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszternek gratulálhattunk volna az elért eredményhez, Sajnos, de való, hogy Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszterben nem volt annyi erő, hogy sarkára álljon s megvédelmezze a magyar érdekeket s igy történhetett csak meg az, hogy a boszniai vasút ismert megoldásával külfölddé való forgalmunkat legalább 80 százalékkal meg- kisebbittették. S mit kaptunk mi ezért rekon- penzáczióképpen ? Semmi egyebet, mint az. a 23 km. vasutat, amely nekünk sem hús, sem hal, mert a kereskedelmi minisztérium tervező'e alapján kivit* li czikkeinket az ország területén keresztül exportálhattuk volna, inig most az üss es szállítások tengeren át, Trieszt felé fognak történni. Feladata volna a fővárosi képviselőknek a tarifapolitikára vonatkozó irányadó munkálatot terjeszteni a miniszter elé, hogy a főváros annak hasznát lássa. Figyelemmel kellene kísérniük az osztrák vasutak magatartását, mely már egy éve azon konferencziázik, hogy a déli vas útnak s a kassa-oderbergi vasútnak osztrák területen levő részét államosítsák és olyan díjtételeket szabjanak nekünk, a melyek a mi exportunkat lehetetlenné teszik. Napról-napra halljuk az^, hogy az idegen- forgalom emelése czéljából tanácskozások folynak. Ez nem egyéb, mint nagyképűsködés és önámitás, mert addig, mig az a közelfekvö szomszéd város összes vendéglőben és szállodáiban úgy beszél Budapestről, mint egy rabló fészekről, a hova csak olyanoknak érdemes bejönni, a kik a Folies Caprice trágárságára kíváncsiak, ad ig ne remélje senki az idegenforgalom emelkedését. De nemcsak azt, hanem egyéb szekatúrákat i lkalmaznak az osztrákok ellenünk. A külföldiek által is elismert tény, hogy a magyar államvasutak kocsijai sokkal kényelmesebbek, mint az osztrák vasutaké s ezért a külföldiek szívesebben utaznak Oderbergen keresztül Berlinbe. Hogy a külföldieknek a kedve ettől az útiránytól eltereltessék, a kassa—oder- bergi vasút osztrákjai azzal bosszantják az utazókat, hogy éjjel egy órakor azon ürügy alatt, hogy a magyar állam vasút kocsijainak tengere izzóvá lett, osztrák kocsikra kényszeríti őket átszállani. Ha a budapesti országgyűlési képviselők szivükön hordanák a főváros érdekét, nekik is éppen igy módjában állna megtudni az anomáliákat, sőt formát is tudnának találni arra nézve, hogy az ilyen és hasonló, az idegen forgalmat gátló körülmények megszűnjenek. Az egyesek és klikkek érdekében a városhoz és a kormányférfiakhoz Ví?1ó futkározása a képviselőknek nem elég ok arra, hogy a fővárosi polgároktól mandátumot ariogáljanak maguknak. Figyelmeztetjük a főváros polgárait : tegyék érett megfontolás tárgyává, hogy kiket bíznak meg a fővárosi kerületek mandátumaival. Elhatározásukban ne csak az individuális önző érdek, hanem az ország góczpontjá- nak vitális érdeke vezér .lje. Ne kápráztasson el senkit sem az, hogy Sándor Pál kétszáz kocsijával jár a főváros utczáin korteskedni, hanem kutassa jelöltjeiben az arravalóságot és képességet, hogy Budapest anyagi jólétének és fejlődésének előmozdításában közreműködjék. I)r. Bartha Sándor. Megsértett polgári becsület. A központi városházán botrányos sérelem esett a polgári becsületen. Tisztességes, intelligens polgárokat minden igaz ok nélkül rendőrökkel utasított ki egy tanácsos a szobájából. Tehát a városházán, ahol első sorban kellene védelmezni a polgári becsületet, könnyelműen dobják martalékul a karhatalomnak. A dolog története ez : A mester-utcai iskola építésére beadott ajánlatokat kedden bontották föl. Az árlejtést a központi városháza tanácstermében akarták megtartani, de a terem el volt foglalva. Az építésre fölügyelő bizottság elnöke, Bárczy István dr tanácsos úgy intézkedett, hogy az árlejtést az ügyosztályban, az ő hivatali helyiségében tartsák meg. A tanácsos szobájában gyűlt össze a bizottság: Örley Lajos, Kiss József, Kurfürst Miksa bizottsági tagok, Hofbauer Antal és
