Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-08-25 / 30. szám
iV. évfolyam. Budapest, 1901. augusztus 25. 30. szám KÖZIGAZGATÁSI HETILAP Előfizetési ára; Egész évre ................................ Fé lévre..................................... 12 Kor. 6 Kor. ^Szerkeszti es kiadja : DR- BARTHA SÁNDOR. Ezer késztŐség kiadó ; IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A „Magyar Székesfőváros4* legközelebbi száma szeptember 8-án a rendes nagyságban, vagyis 16 oldal terjedelemben jelenik meg. Miért nincsen idegenforgalmunk? A Császár fürdőbe menő hajó fedélzetén a minap egy hat tagból álló amerikai társaság utazott. Elmerüllek a tájék szépségének a szemléletébe s hangosan fejezték ki elragadtatásukat. — Gyönyörű — mondta az egyik — s ami legérdekesebb, egyetlen egy rablógyilkost sem látok. A többiek kacagtak. Egy magyar ember odalépett hozzájuk : — Bocsánat, uraim mondta angol nyelven — önök rablógyilkosokról beszéltek. Szabad tudnom, hogy mi az oka e szokatlan beszédüknek? Az amerikai készségesen megfelelt a kérdésre : — Tegnap jöttünk Budapestre — Bécsböl. Ott is igen jól éreztük magunkat. Megvallom, hogy némi nyugtalanságot éreztünk, mikor fővárosukba éltünk. A bécsiek figyelmeztettek, hogy itt olyan óriási a nyomor, hogy munkások ezrei éheznek, elkeseredettségükben törnek, zúznak s főleg az idegeneket rabolják. Ezért mondtam az előbb, hogy még egyetlen egy rabló- gyilkost sem láttam. * Ez a párbeszéd megmagyarázza, hogy miért nincsen Budapestnek idegenforgalma. Az idegen előbb Bécsben áll meg s a bécsiek a legképtelenebb mesékkel riasztják vissza az idegent attól, hogy Budapestre is eljöjjön. Még a vállalkozó szellemű amerikaiak is csak félve s bizonyosan jól fölfegyverkezve jönnek, hogy lássák a barbár hordákat, amint gyilkolják egymást az utcákon. Nem uj dolog ez. Tudja mindenki Budapesten, de csak magánbeszélgetésben esik róla szó. Legutóbb a polgármester elnöklésével ankét volt az idegenforgalom emelése érdekében. Az ankéten részt vett urak mindnyájan tudták, hogy Bécs, ha kell, még erőszakkal is visszatartja az idegent attól, hogy Budapestre jöjjön. Úgy homályosan, félénken céloztak is rá, de nyiltan nem merték kimondani. Pedig nemcsak arra van szükség, hogy kimondják, hanem módot kell keresni, hogy Bécsnek torkára forrasszák végre a gyalázatosán aljas eljárást. Nemsokára megalakul az idegenforgalmi egyesület. Ez az egyesület hatósági felügyelet mellett autonom testület lesz. Ennek az egyesületnek kell módot keresni, hogy az egész világ megtudja, hogy Pécs hazudik már századok óta s hogy minden szó ami Bécsböl Magyarországra és különösen Budapestre vonatkozólag elszáll, roszakarat és hazugság. Az egyesület hivatása lesz, hogy megteremtse az erős magyar közvéleményt, hogy a magyar ember hazafiui kötelességet teljesit, ha elkerüli Bécset. Ha a magyar társadalomban volna annyi önérzet és energia, hogy szakitana Bécscsel, Budapest nagyon hamar túlszárnyalná az osztrák fővárost. Mert Bécs csaknem kizárólag magyar pénzből él. Ez a magyarázata különben annak is, hogy miért akarja a bécsi Budapestet elrejteni az idegen elül.
