Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-08-11 / 29. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901 augusztus 11-ak a múlt hét végén 682 beteget, szaporodás 261, csökkenés 227, maradt e hét végén 666. A Szt. János-kórházbau ápoltak a múlt hot végén 785 beteget, szaporodás 156, csökkenés 157, maradt c hél végén 781. Összesen ápoltak a múlt hét végén 2752 beteget, szaporodás 8C8, csökkenés 831, maradt e hét végén 2729. Játszóterek a fővárosban. A fővárosi középiskolai tanintézetek általános kére'mére Wlas«=ics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter még a múlt évben leiratot intézett a fővároshoz, melyben kérte a tanácsot, hogy a tanuló ifjúság testi nevelésének czéljaira engedjen át játszótereit létesítésére alkalmas helyeket. A főváros hajlandó* nak mutatkozott ilyen játszóterek létesítésére és utasította a mérnöki hivatalt, hogy tegyen élőt :rjesztést a játszóterek kijelölésére. A mérnöki hivatal annak idején meg is tette javaslatát, melynek alapján a Marczibányi réten, a millenniumi versenypályán és a Vérmező déli oldalán létesítettek nagy kiterjedésű játszótereket, a melyek azonban nem elégségesek a fővárosi középiskolai ifjúság befogadására. A tanács ennek folytán felhívta most a mérnöki hivatalt, hogy tegyen javaslatot újabb jálszóhelyek felállítására. A mérnöki hivatal elkészítette a tervezetet, mely szerint a városligeti mesterséges jégpálya a legalkalmasabb terület a tanuló ifjúság sport czéljai a, habár a jégpálya hátránya, hogy a tavaszi és őszi idényben, valamint a nyári nagy esőzé-ek után a terület vizenyős marad, mivel a pálya vízhatlan agyagrétege az esőt nem bocsátja át és azonkívül a pálya teljesen vízszintes lévén, a viz róla nem folyhat le. Ezen állapot megszüntetésére azt javasolja a mérnöki hivatal, hogy az agyagréteget a főváros hordássá el s a területet töltesse fel olyan anyaggal, mely az esőt átbocsátja. Az üllői-uti népligetben a jégpálya mögött lévő mintegy 5000 négyzetméter nagyságú terület a Hunnia keré' pár klub részére volt sport czélokra átengedve, de miután az egyesület használatba nem vette, a tanács felbontotta a szerződést és vissza vette a területet, a mely most szabad lévén, kiválóan alkalmas játszóhelyek berendezésére. A terület berendezése mintegy 3500 koronába kerülne. A miniszter azt kívánta a fővárostól, hogy a játszóhelyeket kerítéssel vegye körül, de a főváros ennek szükségét nem látja, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyközönség a tanulókat játékukban nem zavarja s igy csak felesleges kiadás háramlana a fővárosra. A játszóterek közül egyet a Városmajorban óhajtott létesíteni a tanács, de miután a nevezett helyen olyan tér, melyen a fák kivágatása nélkül játszóteret lehetne létesi en> nincs, ettől a szándékától elállt. Azt is tervezték, hogy az uj játszóterek részére a városligeti Aréna melletti szabad területet fogják lefoglalni, de a környéken lakó közönségen ez által nagy sérelem esnék. A mérnöki hivatal azt javasolta a tanácsnak, hogy a Hermina kápolna mögötti iskola közös udvarának játszótér czéljaira való átengedése érdekében lépjen összeköttetésbe az iskola igazgatóságával, valamint a lóversenytér belső területére nézve a Lovaregylettel. Ezenkívül az üllői-uti népliget kiterjesztett részében szintén öt nagy gyermekjátszóteret fognak létesíteni. E játszóhelyek mindegyikén fabódékat állítanak fel, hová a gyermekek az eső elől menekülhetnek. Hírek a városházáról. Munkás étkezők létesítése. Nagy jelentőségű eszme megvalósításán fáradozik a főváros tanácsa, amely a főváros munkás élemének anyagi és egészségi viszonyainak javításában kulminál. Ugyanis á tiszti főorvosi hivatal évről-évré benyújtott jelentései szerint Budapest alsóbb néposztályának a különböző ragályok és kórok elleni csekély ellenállási képessége a hiányos táplálkozásból ered. A fővárosi tanács gondoskodásának már régóta képezi tárgyát az a kérdés, miképen lehetne a munkás osztály táplálkozási viszonyait a fővárosi hatóság közreműködése mellett javítani. A főváros tanácsa számolva e kérdés nagymérvű jelentőségével, valamint a kor szo- cziális és egészségügyi követelményeivel, elhatározta, hogy a főváros területén munkás-étkezőket fog létesi teni. E munkás-étkezők czélja lesz a munkás-népnek olcsó pénzért tápláló eledelt nyújtani. A tanács a munkás-étkezőket fokozatos számban azokban a kerületekben és oly mértékben óhajtja felállítani, amely góczpontja a gyáriparnak és. a munkások foglalkozási helyének. E munkás-étkezők közül az elsőt a tervek szerint a Külső-váczi-uton, ahol a gyárak százai emelkedned, ezer és ezer munkást foglalkoztatva, — a másodikat pedig a kőbányai-utón, amely szintén központja a gyáriparnak, — fogja a főváros felállítani A mérnöki hivatal még ez évben elkészíti a tervezeteket és költségvetéseket, hogy a munkás-étkezők minél előbb felállíthatok legyenek. Az Akadémia és a bérkocsisok A Ferencz József téren levő bérkocsi állomást a Petőfi- téri villamos vasút kiépítése folytán el kellett helyezni. A fő- kapitányság ideiglenesen a szom zédos Mérleg-utczába rendelte a bérkocsisokat és kérte a főváros tanácsát, hogy ebbeli intézkedését hagyja jóvá. A főváros tanácsa ellenben úgy rendelke zett, hogy az uj állomás az Akadémia épületének északi része elé a Mária Valéria utczába helyezendő át Az Akadémia ez ellen tiltakozott, mert nem tartja az Akadémia méltóságával megegyezőnek, hegy közvetlen közelében állomást létesítsenek. A főkapitány méltányolta az Akadémiának ké ését s átirt a tanácshoz s kéri, hogy módosítsa intézkedését oda, hogy az uj bérkocsi áüomás az Arany János-utczának általa kijelölt részére helyeztessék át. A mágnásfertály kérelme A Nemzeti muzeum körüli paloták tulajdonosai az iránt fordultak közös beadványban a tanácshoz, hogy rendeztesse be a főváros a környéken levő gázlámpákat Auer rendszerű égőkre. Kérésüket azzal támogatták a folyamodók, hogy a környéken több középület van, köztük a Nemzeti muzeum épülete is, a melynek milliókat érő műkincsei a hiányos világítás folytán nincsenek kellő biztonságban. A tanács méltányolva e kére!-
