Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-08-11 / 29. szám
1901 augusztus 11 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 met, elrendelte, hogy a Muzeum-utcza, Eszterházy-utcza, a Fő- herczeg Sándor-utczának a Szentkirályi-utczáig terjedő része, továbbá ennek az utczának a Sándor-utcza sarkától az üllői- utig terjedő része, a József- és Reviczky-utczák, valamint a Reviczky-tér ez évi szeptember hó 1-étől kezdve Auer-égőkkel világitandók. A nyagoti pályaudvar kihelyezése. A magyar királyi államvasutak igazgatósága bejelentette a tanácsnak, hogy a Podmaniczky-utcza és Váczi-körut közt fekvő nyugoti főműhelyét, valamint összes raktárait, füt.őházát és az egész teherforgalmat Rákos és Palota-Újpestre helyezi át egy e czélra kiszemelt telepre. A nyugoti pályaudvarból nem marad meg egyébb a mai helyen, csak a személy pályaudvar. Hogy pedig a város fejlődését a megmaradó személy- pályaudvar se akadályozza, az államvasutak igazgatósága érdekes tervet dolgozott ki erre vonatkozólag. A személykocsik sineit ugyanis a főváros határában megfogják szakítani s leviszik a föld alá, úgy, hogy a nyugoti pályaudvaron Budapestre érkeziő1 utasok a jövőben a föld alatt jutnak a mai formájában megmaradó pályaudvarba. A belvárosi erkölcsök A főváros tanácsa elhatározta, hogy miután a rendőrségnél tett lépései a belvárosi prostituczió kiküszöbölését illetőleg eredményre nem vezettek, a belügyminiszterhez fordul orvoslásért. A főváros a belügyminiszterhez terjesztendő panaszában elmondja, hogy Rudapest erkölcsei ép a Belvárosban állanak a legalacsonyabb fokon s vannak olyan utczák, a hol tisztességes család sem nappal, sem az esti órákban nem járhat. A főváros tanácsa kéri a belügyminiszter intézkedését aziránt, hogy úgy a szabadalmazott prostituáltak, mint a nyilvános házak a Belváros területéről még ez év folyamán elhelyezést nyerjenek. A főváros panaszkodik a belügyminiszternek hogy a rendőrségnél ez ügyben tett lépései mindenkor eredménytelenek maradtak s a tanács most már csak a belügyminisztertől várja, hogy ez az állapot megszűnjék. Halottégető kemenczék felállítása. Jelentettük már a főváros tanácsának azt az elhatározását, hogy a kerepesi-uti temetőben a megnyitástól egészen az 1875-ik évig eszközölt temetkezések maradványait a temető kiürítésénél krematóriumok segítségével óhajtja elhamvasztani, ilyen kro- matórium berendezési költségvetését kérte be a főváros attól a lipcsei gépgyártól, aki u. n. simpla krematóriumok felállítására tett ajánlatot. A bemutatott tervek és költségvetések szerint 100 hulla maradványainak egyszerre :valió befogadására alkalmas krematórium, amely 20 perez alatt teljesen elhamvasztja a csontmaradványokat, 56,000 márkába kerül. A főváros e terveket a krematórium felállításának engedélyét kérő memorandummal együtt a részletes ismertetések -kapcsán be fogja mutatni Széli Kálmán belügyminiszternek. ^^ ..''..i i\ ........ A cíceronek A főváros elkészítette az idegenek kalauzolásáról szóló módosított szabályrendeletet. E szabályrendelet szerint idegen- vezetői foglalkozás gyakorlására iparengedélyt csak az nyerhet, a ki kimutatja, hogy nagykorú, büntetlen előéletű s legalább két év óta a fővárosban tartózkodik. Az engedélyt a főkapitányi hivatal adja ki, amely alkalommal az idegenvezető egy sorszámmal és az engedélyes arczképével ellátott igazolványt, egy díjszabályzatot s a szabályrendelet főbb határozmányait magyar, német és franczia nyelven kap. Gomblyukába „Idegen- vezető — Cicerone“ fölirással ellá'ott jelvényt köteles hordani. Az idegenvezetők csak a vasút és hajóállomásoknál, a múzeumok és szállodák előtt, esetleg a mennyiben ezt a szálloda- tulajdonosok megengedik, a szállodák előcsarnokaiban tartózkodhatnak s e helyeken felajánlhatják szolgálataikat. A tolakodó és lármás módon való ajánlkozás szigorúan tilos. Az idegen- vezetők szolgálatainak díjazását a következőkben állapította meg a főváros: 1 órára vagy azon alul levő időre 2 korona, egy fél napra és pedig reggeli 6 órától délutáni 1 óráig vagy délután 2 órától esti 10 óráig 5 korona, egész napra reggeli 6 órától esti 10 óráig 8 korona, esti 10 órától reggeli 6 óráig óránként 2 korona, az éjjeli szolgálat dija azonban 12 koronát túl nem haladhatja. Szigorúan tilos az idegenvezetőnek ügynökösködni, vagy bordélyüzlet közvetítésével foglalkozni. Az idegenvezetők működése felett a fővárosi rendőrség ügyel fel s a szabályrendelet ellen vétőket a kerületi kapitányságok büntetik. A kér. kapitányságoknak első fokú ítéletei másodfokban a főkapitánysághoz, harmadfokban pedig a belügyminiszterhez folyamodhatok fel. E szabályrendelet a legközelebbi tanácsülésen kerül tárgyalás alá s szeptember hó végén már nem téved el Budapesten többé az idegen. Megrendszabályozott magánzálogházak. A fővárosi magánzálogházak ellen az utóbbi időkben tömegesen merülnek fel a legkülönfélébb pa nászok. Ezek szerint a magánzálogházak tulajdonosai a törvényben előirt összegnél magasabb kamatokat szednek s a kiállított zálogjegyeken az elzálogosított tárgyakat nem tüntetik föl kellő pontosságai, ami sok visszaélésre szolgáltat alkalmat. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter most leiratot intézett a főváros tanácsához, melyben utalással az 1881. évi XVI. t.-cz.-re felhívja a tanácsot, hogy figyelmeztesse a kér. elöljáróságok utján a magánzálogházakat, hogy a zálogjegyeket a törvényben meghatározott formában állítsák ki, a kamatlábat szigorúan tartsák be s azt zálogjegyen tüntessék föl, mert ellenkező esetben a törvény legszigorúbb intézkedéseit -fogja a visszaélések megtorlására alkalmazni. Első Leánykiházasitási Egylet ■ , ji Az Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. leány és fiubiztösitó intézet. Folyó évi julius hóban 1237 jutalékrész irattatott be és nászjutalékok fejében 50.896 korona fizettetett ki. 1901. január 1-től julius 31-éig beirt összes jutalékrészek száma 7859 és kifizetett nászjutalékok összege 324.527 korona 72 fillér.
