Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-08-11 / 29. szám
iV. évfolyam. Budapest, 1901. augusztusit 29. szám. KÖZIGA ZGATA Sí HETILAP Előfizetési ára; Egész évre .................................. Fé lévre....................................... ^Sz erkeszti és kiadja: 12 Kor. 6 Kor. DR- BARTHA SÁNDOR. jSz ER KÉSZ TŐSÉG És KIADÓ J IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A „Magyar Székesfőváros6* a törvényhatóság szünete alatt (julius és augusztus hónapokban) kéthetenkint egyszer — 8 oldalon - jelenik meg. Szilágyi Dezső és a főváros. Az ország nagy halottjában sokat vesztett a főváros törvényhatósága. A politikusok és államférfiak között nagyon kevés van, aki olyan igaz sze retettel dolgozott és fáradott volna Budapest fejlődésének előmozdításán, mint Szilágyi Dezső. A törvényhatósági életben nyilvánosan nem igen szerepelt. Nem mondott egyetlenegy beszédet sem a közgyűlés termében, mégis nagy befolyása volt a községi ügyek vitelében. A főváros és a kormány között felmerült differenciákat többször csak az ö bölcs és tapintatos közbenjárása oszlatta el. Hogy a főváros tavaly az állami italmérési jövedékből az 1898 ra esedékes több mint fél millió járulékot megkapta, csaknem kizárólag az ö érdeme. 0 járt közben a pénzügyminiszternél s amikor már a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a főváros követelése nem jogos, ö kapacitálta a pénzügyminisztert s ö bizonyitotta be, hogy a főváros követelése törvényes, jogos és méltányos A főváros a pénzt meg is kapta. Csak nagyon kevesen tudták, hogy ez első sorban Szilágyi érdeme, mert Szilágyi nem kívánt magának belőle reklámot csinálni. Amikor az újságok különkiadásai szétvitték a szomorú birt, hogy Szilágyi Dezső meghalt, több városatya megjelent a polgármesternél s kérte, bogy a főváros törvényhatósága rendkívüli közgyűlést tartson. A polgármester tárgyalásokat is kezdett a kormánynyal s abban állapodtak meg, ha a képviselöház tart ülést, lesz rendkívüli közgyűlés is. Képviselőházi ülés nem volt s elmaradt a közgyűlés is. Hiába keressük, nem tudjuk a kettő között a kapcsolatot megtalálni, nem tudjuk megérteni, hogy mi szükség volt a junktumra. Őszintén sajnáljuk, hogy a hivatalos formák és tárgyalások közben elveszett a tett indítvány. Értesülésünk szerint másként fog a főváros törvényhatósága tiszteletének s elismerésének kifejezést adni. A legelső közgyűlésen, amikor a főpolgármester az országos csapást bejelenti, több városatya indítványozni fogja, hogy a törvényhatóság Szilágyi Dezső emlékét díszpolgárainak sorában örökítse meg. Nem kételkedünk abban, hogy ennek az indítványnak egyetlen egy ellenzője sem akad a törvényhatóság termében s hogy az indítványt a közgyűlés egyhangúlag fogja elfogadni. De ez nem elég. Lehetetlen még elgondolni is, hogy Szilágyi Dezső jeltelen sírban pihenjen. Nem lehetetlen, sőt valószínű, hogy az állam fog gondoskodni arról, hogy díszes síremlék jelölje a helyet, ahol Magyarország egyik legnagyobb és legkiválóbb fiának teteme nyugszik. De ha az állam nem tenné, hisz a kormány cselekedeteit még a legkegyeletesebb dolgokban is mindig a kiszámíthatatlan politika vezeti, a fővárosnak kell megtennie a kezdeményező lépést s tekintélyes összeggel megkezdve kell megindítania az országos gyűjtést. Hisszük és reméljük, hogy erre nem lesz szükség s a főváros a maga adományát Szilágyi Dezső budapesti szobrának a költségéhez adhatja,
