Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-01-07 / 1. szám
Ez a javaslat, hogy ha ebben az alakjában keresztül megy, annak a hihetetlen és lehetetlen feltevésnek a dokumentálása volna, hogy a főváros fogalmazói karában hét felesleges munkaerő fecsérli az időt. Ezt pedig úgy hiszszük maga a főjegyző sem tételezi fel. Ha tehát a főváros a fogalmazó gyakornok állapotán a tizenkét segédfogalmazói állás szervezésével segíteni akar, derék cselekedetet müvei, sőt mondhatnék, hogy kötelességét teljesíti. Ámde, a mit nyújt a jobb Kezével, ne vegye azt vissza a ballal, ne rontsa meg a fogalmazók örömét munkásságuk lebecsülésével; és ha alkalmazottainak a megérdemelt fizetést rendszeresíti, ne vegyen ezért uzsora kamatot munkaerejüknek határon túl való kiaknázásával és lehetetlen túlterhelésével. Ennyit egyelőre a tanács figyelmébe. Tudjuk jól, hogy a helyzet szigorú gazdálkodásra int, a mi elöl azonban kitérni nem lehet, azt kierőszakolni nem szabad. Érdeklődéssel várjuk a tanács döntését a mely bizonyára figyelembe veszi a fogalmazói kar minden érdekét. Közérdekű birói döntés fővárosi perben. Köztudomású, hogy a Mester-utcza nívóját a főváros felemeltette Már jár is rajta a villamos vasút. Az utczaszabályozás alkalmával a Mester utcza és a Márton-utcza sarkán levő kétemeletes háznak a földszintjét, melynek helyiségei lakások, boltok és koicsma czéljára voltak bérbeadva, a mérnöki-hivatal egy méter és 80 czentiméter magasságban eltöltötte, még pedig úgy a mesterutczai, mint a mártonutczai oldalon. Természetes, hogy ezen eltöltés következtében a ház fjldszintje: pinczévé, maga a kétem.-letes ház pedig egyemeletessé vált. A háztulajdonos az eltöltés ellen tiltakozott, s mivel hogy ez mit sem használt, a főváros ellen birtokháborítás czimén sommás visszahelyezési pert indított és keresetében kérte, hogy a bíróság úgy a mester-, valamint a mártonutczai oldalon rendelje el a felemelt úttestnek oly távolságra való lebontását, hogy a földszinten levő helyiségek ismét lakásokul és üzleti helyiségekül legyenek használhatók. A tárgyaláson a főváros képviseletében megjelent Seböl Béla t. ügyész, a kereset ellen azt a kifogást tette, hogy a Mester-utcza nívójának a fel\ emelése a fővárosi közmunkák tanácsa által meghatározott nívóra, hatóságilag jóváhagyott terv alapján és ennek a tervnek megfelelőleg történt. A ház mártonutczai oldalán az úttest, illetve a gyalogjáró szintén felemelendő volt, mert e nélkül a közlekedés a Márton- utczából a Mester-utczába és viszont lehetetlenné vált volna. A mártonutczai gyalogjáró felemelése tehát a Mester-utcza szabályozásának szükségképpeni következése volt. Ily körülmények közt nem állapítható meg birói utón a birtokháborítás ténye, s következésképpen nincs helye sommás visszahelyezési pernek, mert a törvény értelmében a bíróság a közigazgatási hatóság intézkedését felü'birálni s azt megváltoztatni jogosítva nincs. Ennélfogva tehát a ház földszintjének az úttest felemelése által való feltöltését birtokháborításnak, vagyis jogtalan cselekménynek a biró ki sem mondhatja. A bíróság a főváros kifogásának helyt adott, a háztulajdonost keresetével elutasította és tetemes perköltség megfizetésében marasztalta el. 1901. január 7. Újév a városházán. Az uj év fordulója alkalmával minden vonalon megindulnak az üdvözlések. Hivatalok, intézetek s minden olyan csoport, a melynek valami szervezete van, testületileg szokott tisztelegni vezetőjénél. Ezeknek az újévi tisztelgéseknek jelentőségét az a körülmény adja meg, hogy a tisztelet és ragaszkodás nyilvánításán kívül ez alkalommal fontos általános érdekű kérdések kerülnek rendszerint felszínre. Ezek az általános jellegű ny latkozatok sokszor nagyjelentőségű következményeket vonnak maguk után s ez az oka, hogy a közfigyelem olyan nagy mértékben felé fordul az egyébként gyakran sablonos újévi gratuláczióknak. A városházán is sok érdekes anyagot halmoztak fel az újév napján elhangzott beszédek. A felhozott kérdések legnagyobb része azonban olyan, a melyeket alkalmanként úgy is napirenden tartunk s igy ezúttal külön ismertetésök csupán ismétlésekbe vezetne. Egyik ünnepélyes aktusról azonban külön meg kell emlékeznünk, különösen érdekes mozzanatai miatt. Pesti Ferencznek, a IV. kerület valóban közszeretetben álló elöljárójának ajkáról hangzott el olyan nyilatkozat, mely hivatott arra, hogy a főváros tisztviselői körében erős visszhangra találjon. A belvárosi elöljáróság személyzete Oorecky Zsigmond, a népszerű helyettes elüljáró, kér. jegyző, MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
