Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-15 / 15. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. április 15. s a föntemlitett furcsaságok mind csak és egyedül azért történnek olyan furcsán mert éppen — Budapesten történnek. És Barnum csodamuzeumát éppen ezért a legmelegebben ajánljuk a főváros közönsége figyelmébe. Egyszerű. A pótlékok. A városházának legkényesebb kiadása a pótlék. A közgyűlésen, de a tanácsban is bizonyos utóizzel beszéltek mindig a pótlékokról. De a pótlékokat élvező tisztviselők között is sok elkeseredésnek volt az okozója. Mindez természetes, ha figyelembe vesszük, hogy a pótlék gazdálkodás a legnagyobb mértékben s minden rendszer nélkül dühöngött. A pótlék elvesztette a jellegét s inkább jutalmazása volt egyeseknek. Egyik-másik tisztviselőnek busásan kijutott belőle. Volt olyan eset is, hogy a különböző pótlék meghaladta az illető rendes fizetését. Mások pedig soha nem tudtak pótlékos munkához jutni. A pótlék nagyságát esetről-esetre állapították meg, minden alap nélkül, ötletszerűen. Csak természetes, hogy ilyen viszonyok mellett általánossá lett az a vélemény, hogy a pótlék nagyságát, nem a munka nagysága, hanem a pótlékot kapó tisztviselő személyéhez mérik. Másként is sok viszásságra adott alkalmat a mai pótlék rendszer. A tanács néha megsokallotta a dolgot. Különösen az esztendő vége felé, a mikor különböző pótlékokra nem talált hamarosan fedezetet. Ilyenkor a pótlékokat egyszerűen megszüntette s a tisztviselőktől még a hivatalos eljárás folyamán fölmerült készkiadások megtérítését is megtagadta. Ebben a zavaros helyzetben az egész városházán nagy örömmel fogadják azt a szabályrendeletet, amelyet Rényi Dezső főjegyző a héten terjesztett a tanács elé. A szabályrendelet pontosan, méltányosan és igazságosan megállapítja, hogy kinek, micsoda pótlékhoz van joga. A szabályrendelet életbeléptetése után a pótlék egyszerre elveszti gyanús jellegét. Nem lesz több titokzatos járulék, hanem a megszolgált munka jogos és törvényes követelése. Nagy szolgálatot tesz az uj szabályrendelet magának a fővárosnak, mert a mai állapottal szemben körülbelül ötvenezer koronát takarít meg évenkint s nagy szolgálatot tesz a tisztviselőknek, mert nem lesznek kénytelenek jogos követeléseiket úgy prezentálni, mintha valami tiltott dolgot akarnának suba a'att megszerezni. A szabályrendelet kiüti a pótlék méregfogát. Lehetetlenné teszi, hogy egyesek hárem-négy címen húzzanak busás pótlékokat, mások pedig semmit. A legnagyobb örömmel üdvözöljük az uj szabályrendeletet, s az 50000 korona megtakarításnál sokkal többre becsüljük a szabályzat erkölcsi előnyeit. Fontos újítása a szabályrendeletnek, hogy pontosan körülírja, hogy a tisztviselők és városatyák mikor használhatnak bérkocsit Ha a szabályrendeletet szigorúan végrehajtják s ha mindenkitől szigorúan megkövetelik, hogy a bérkocsik használata esetén igazolja, hogy a szabályrendeletben megállapított föltételeknek megfelelt, a bérkocsi kiadások alaposan redukálódni fognak. A szabályzat fontosabb intézkedései a következők : Ha a tisztviselő a kültelken vagy valamely szomszédos község határában dolgozik s munkája olyan, hogy délután sem mehet haza, élelmezési pótlékot kap. Az élelmezési dij a következő összegekben állapittatik meg: a) a polgármesternek — — — — — 8 K. b) a törvényhatósági bizottság tagjainak, továbbá a 6000 kor. évi fizetést élvező vagy ezen felül javadalmazott tisztviselőknek — — — — 6 K. c) a köztisztviselőknek és hivatalnokoknak, a kiknek fizetése 4000 K. vagy ezen felül 6000 K.-ig terjed — ez utóbbi összeget bele nem számítva 4 K. d) tisztriselőknek, hivatalnokoknak, a kiknek évi fizetése 4000 K.-ig terjed, valamint a dijnoki személyzetnek — — — — — — — — 2K. c) a szolgai létszámhoz tartozó alkalmazottaknak — — — — — — — — — — 1K. Ha a tisztviselő, hivatalnok, dijnok, vagy a szolgai létszámhoz tartozó egyén éjjeli felügyeletre, vagy az éji órákban teljesítendő hivatalos szolgálatra rendeltetik ki, ebbeli szolgálatáért felügyeleti díjban részesül. Éjjeli idő alatt az esti 6 órától másnap reggeli 7 óráig terjedő idő értendő. A felügyeleti dij — melynek felszámítása és utalványozása a jelen szabályzat 4-, 7. és 8. pontjai szerint történik — a következőkben állapittatik meg: a) polgármesternek — — — — — — 12 K. b) a törvényhatósági bizottság tagjainak, továbbá a 6000 K. évi fizetést élvező, vagy ezen felül javadalmazott tisztviselőknek — — — — 10 K. c) a tisztviselőknek és a hivatalnokoknak, a kiknek fizetése 4000 K., vagy ezen felül 6000 K.-ig terjed — ez utóbbi összeget bele nem számítva — — — — — — — — — 6K. d) tisztviselőknek, hivatalnokoknak, akiknek évi fizetése 4000 K.-ig terjed, valamint a dijnoki személyzetnek — — — — — — — — — 4 K. e) a szolgai létszámhoz tartozó alkalmazottaknak — — — — — — — — — — 2K. A legfontosabb, legnagyobb s legtöbb vizet zavartj pótlékokról, a művezetői és ellenőrzési pótlékról, uj szabályzat igy in tézkedik: A mérnöki hivatalnak azon tagjai, a kik valamely jelentékenyebb közmű létesítésénél a műszaki munkálatok állandó
