Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-15 / 15. szám
1901. április 15. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11. műszaki vezetésével, továbbá a műszaki számvevőség azon közegei, a kik ezen munkálatok ellenőrzésével bízatnak meg, ezen működésük közben felmerülő kiadásaik fedezésére külön díjban részesülnek. A mérnöki hivatalnak semmi más közege,|közmű létesítőből kifolyólag, külön díjazásban nem részesíthető. A művezetői és ellenőrzési dijak a következő havi összegekben állapíttatnak meg : o) 300.Ö00 K.-ig terjedő összeggel előirányzott építkezéseknél a művezető részére havi 60 K. az ellenőrző részére 30 K. b) 300.000 koronán felül 600.000 K.-ig terjedő összeggel előirányzott építkezéseknél a művezető részére havi 90 K., az ellenőrző részére 45 K. c) 600.000 koronát meghaladó összeggel előirányzott építkezéseknél a művezető részére havi 120 K., az ellenőrző részére 60 K. A művezetői vagy ellenőrzési díjban részesülő közeg sem élelmezési, sem fuvardíjra igényt nem tarthat. A [tanács azonban felhatalmaztatik, hogy kivételes esetekben, a székesfőváros határán túl végrehajtandó közmunkák foganatosításával úgy a művezetői, mint az ellenőrzési dijakat az ezen körülmény által indokolt magasabb összegben állapithasa meg. A művezetői és ellenőrzési dij, mely havi utólagos részletekben az építkezés költségeivel kapcsolatosan utalványoztatik az illetékes hatóság által, -- az építkezés munkálatainak tényleges megkezdésétől számítva az építkezés munkálatainak befejezéséig esedékes, tehát az építkezés befejezte után eszközlendő munkálatoknak, mint végleszámolás, felülvizsgálás stb. tartamára már nem jár. A mennyiben a műszaki szempontok nem is akadályoznák egy egyénre két munkálat művezetésénél vagy ellenőrzésénél több egyidőben nem bizható. Az utazási napijukat a szabályzat igy állapítja meg: * o) a polgármesternek — — — — — 30 K. b) az alpolgármesternek és árvaszéki elnöknek — _ — — — _ — _ — — 20 K. c) tanácsnokoknak, kerület elöljáróknak, főtisztviselőknek, ide értve az árvaszéki elnökhelyettest is, továbbá a kiküldetésben hivatalosan résztvevő biiottsági tagoknak — — — — — — 16 K. d) 4000 K.-tól bezárólag 6000 K.-ig terjedő évi fizetéssel javadalmazottaknak — — — — 12 K. e) 20CO K.-tól 4000 K.-ig terjedő fizetéssel javadalmazottaknak — az utóbbi összeget bele nem számítva — — — — — — — — — — 10 K. f) 2000 K.-ig terjedő fizetéssel javadalmazottaknak, továbbá a dijnoki személyzetnek a hivatalban élvezett napidijon fölül - — — — — 8 K. g) a szolgai létszámhoz tartozó alkalmazottaknak — — — — — — — — — — 4K. A dijak megállapításánál csakis a törzsfizetés vehető alapul és a 4. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés az utazási napdijakra nézve is áll. Külföldön a napidij kétszerese jár. A 4000 koronánál nagyobb fizetésű tisztviselő s a városatyák elsőosztályu, a többi másodosztályú vasúti jegyet számithat föl. A főváros területén a tisztviselők olyan helyekre, ahol társaskocsi, közúti vasúti, vagy helyi hajóközlekedés van, csak ezeken mehetnek. Bérkocsit csak akkor használhatnak, ha a hivatalos eljárás színhelye a közlekedési eszközök vonalától vagy végpontjától egy kilométernél nagyobb távolságra van, A szaktanitás. Az elemi iskolai szaktanitás kérdése állandóan foglalkoztatja a szakköröket. A budapesti tanitóegye- sület most memorandumot dolgozott ki, melyet megküldött az iskolaszékeknek, a fővárosi tanácsnak és a közoktatási bizottság tagjainak. A tanítótestület a memorandumban arra kéri a tanácsot, hogy az osztályrendszert továbbra is tartsa fenn. Bö részletezéssel fejtegeti a szaktanitás káros és eredménytelen voltát A szaktanitást teljesen el kell törölni, mert ezen rendszer mellett a fiatal 6 és 12 éves gyermekek képességei nem tudnak fejlődni s nem tudnak előbbre haladni. A szaktanitás ellensúlyozza a tanítás egységét, összhangját. Hogy a szak tanítás behozatala káros következményű lesz, legjobban igazolja az, hogy azokban az osztályokban, hol helyettesitették az osztálytanítót, ott fegyelem, sőt erkölcsi tekintetben is némi visszaesés mutatkozik, mert a rövidebb ideig helyettesitő tanitó nem ismerheti meg a gyermekeket, azok pedig ezt önkénytelenül észrevévén, több szabadságot, majd csínyt és rendetlenséget engednek meg maguknak. A szakrendszernél ugyanez az eset áll fenn, de minden tárgynál. A szakrendszernél az alsóbb osztály tanítója adott óráit mellékórának fogja tekinteui, kedvetlenül megy abba az osztályba, kedv nélkül pedig eredményes munkát végezni nem lehet. A tanügyi osztály érveléseiben a szakrendszer mellett azt hozza fel, hogy a gyermek minden évben más tanítóhoz kerül. Nézetünk szerint sokkal helyesebb is volna, ha a tanitó végig vezethetné növendékeit a népiskola osztályain, de igy is elég ideje van arra — az év első hónapjában — hogy gyermekeit megismerje. Kiemeli a memorandum, hogy nem a 26 órai tanítástól fél a tanítóság, hanem kötelességének tartja, hogy tiltakozzék, amikor paedagogiai helytelenségeket tapasztal. A tanügyi osztály kimutatását igy módosítja ; Kimutat a tanügyi osztály 5181 kihasználatlan órát. Van 292 olyan osztály, hol a félnapos tanítás dívik, ez osztályokban a tanitó nem adja meg a kellő óraszámot. Ha a félnapos tanítás megszűnnék, 850 órával adnának többet, tehát a kihasználatlan órák száma 4331-re redukálódnék. Az uj miniszteri tanterv kötelezővé teszi a leányosztályokra is a tornát és rajzot, erre pedig a 280 leányosztályban kell 1—2 év múlva 1120 óra maradna kihasználatlan 3211 óra. Ebből azonban 87 igazgató és vezető-tanitó minus 6 óráját, összesen 462 órát is le kell vonni, marad tehát 2749 óra. De a tanügyi osztály is elismeri, hogy mindenkit 26 órára beosztani lehetetlen, s kihasználatlan 5181 óra helyett 3000-e
