Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-15 / 15. szám
6. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. április 15, magától értetőleg a S7erzett jogok sérelme nélkül: 1. A különböző fizetési fokozatban lévő tanitó-személyzet létszámának arányosítása; 2. A tanítónők fizetésének arányos redukcziója, s végül 3. A tanerők jobb kihasználása által. A tanítók fizetési fokozata. A jelenleg érvényben levő fizetési szabályzat szerint a tanszemélyzet túlnyomó része a legmagasabb elsőfokú fizetést élvezi s igy a külömböző fizetési fokozatban lévők közt nincs meg a kellő arány. Jelenleg: a polgári iskoláknálI. fokú fizetést 117; II. íoku fizetést 27; III. fokú fizetést 66 tanító és tanítónő kap; az elemi iskoláknál: I. fokú fizetést 514; II. fokú fizetést 164; III. fokú fizetést 244 tanító és tanítónő l ap. Nem látunk semmi nehézséget, sőt méltánytalanságot sem abban ha a fizetési szabályzatnak fent említett rendelkezése hatályon kívül helyeztetnék s a jövőben lehetőleg egyenlő arányban szereztetnének I. Il-od és 111-adfoku tanítói állások, a melyekbe azután nem bizonyos meghatározott időben, hanem időről-időre elhalá_ lozás vagy nyugdíjazás folytán történő üresedés esetén hivatalból rang szerint történnék az előléptetés. Igaz ugyan, hogy ez által a magasabb fizetési fokozatokba történő előlépés megne- hezittetnék, de ezen is lehetne legalább részben segíteni olykép, hogy aránylag több 11-odfoku állás szereztetnék mint 111-adfoku s valamivel több I-ső fokú mint II-odfoku; emelett ki kellene mondani azt is, hogy a korpótlék nemcsak az első, hanem a második sőt a harmadik fizetési fokban eltöltött 6 esztendei szolgálat után is jár. — A létszám ilyetén arányosítása esetén minden tanító és tanítónő legkésőbb 5—6 évi szolgálat után a II-ik s ujabbi 6—7 évi szolgálat után az első fizetési fokozatba lépne elő. E rendelkezés folytán a polgári iskolai tanító személyzet fizetéseinél a mai állapotot véve alapul, évenként mint egy 40,000 korona, az elemi iskolai tanítói személyzet illetményeinél pedig évenként mintegy 200,000 korona megtakarítás volna elérhető. — Magától értetik, hogy e czimen az első 3 esztendőben, egyáltalán semmi megtakarítás nem érhető el, a 4-ik esztendőtől kezdve azonban a megtakarítás évről-évre igen tetemesen fokozódnék. A tanítónők fizetésének leszállítása. Még sokkal nagyobb megtakarítás volna elérhető a tanítónők fizetésének arányos redukcziója folytán. Jelenleg a tanítónők úgy a polgári mint az elemi iskoláknál ugyanazon illetményeket élvezik, mint a tanítók. Ezt a rendelkezést egyébként is helytelennek tartjuk egyrészt azért, mert a tanítónők különösen annak folytán, hogy aránytalanul igen sokat mulasztanak, jóval kevesebb munkát teljesítenek, mint a férfi tanítók, sőt helyettesítésük is aránytalanul többe kerül, mint a férfi tanítóké, másrészt azért, mert a tanítónő nem családfönntartó s legtöbb esetben csak saját szükségleteinek fedezéséről kell gondoskodnia. Nem hagyhatjuk említés nélkül azt sem, hogy külföldön legtöbb helyütt a tanítónő, ha férjhez megy, elveszti állását, nálunk megmaradhat állásában, mely kedvezmény egymagában is indokolttá teszi, hogy az illetmények némileg redukáltassanak. Hogy a tanítónők aránytalanul mennyivel többet mulasztanak, mint a tanítók, e részben hivatkoztunk a tanügyi osztály által rendelkezésünkre bocsájtott statisztikai adatokra, melyek tanúsága szerint az elmúlt tanévben 633 férfi tanító 6170 félnapot, 616 nő tanító 15.486 félnapot mulasztott, amig tehát a tanítók átlagban 11 félnapot, a tanítónők 30 félnapot mulasztottak. A tanítók közül egyáltalán nem mulasztott 30°/o, a tanítónők közül csak 15%. Mindezek indokolttá teszik, hogy a tanítónői illetmények — magától értetőleg a szerzett jogok sérelme nélkül — leszál- littassanak. Nézetünk szerint a tanítónői illetmények leghelyesebben a következőkép volnának megállapitandók és pedig: a) a polgári iskoláknál a III-ik fokban az eddigi 2000 korona fizetés és 600 korona lakbér helyett 1800-)-640 koronával; a II-ik fizetési fokban az eddigi 2400+ 720 koronával szemben 2000 + 600 keronával s az I. fizetési fokban az eddigi 3000 + 900 koronával szemben 2400+720 koronával; b) az elemi iskoláknál a III-ik fokban megmaradna az eddigi 1200-+400 korona, a il-ik fokban az eddigi 1600 f 480 koronával szemben 1500+ 450 koronával, az I. fizetési fokban az eddigi 2000 + 660 koronával szemben 1800+-540 koronával. Az illetmények ilyetén redukácziója ugyancsak a mai állapotot véve alapul a polgári iskoláknál kerek összegben 60 ezer koronát, az elemi iskoláknál pedig több mint 200,000 korona megtakarítást jelentene. Magától értetik, hogy ennek az intézkedésnek is az első években csak csekély eredménye mutatkoznék, mely azonban évről-évre tetemesen fokozódnék. Végül igen tetemes megtakarítások volnának elérhetők a tanerők jobb kihasználása által. A tanerő jobb kihasználása. A jelentés itt ismerteti az ügyosztálynak a szaktanitásra vonatkozó javaslatát, amelyet már részletesen ismertettünk Azután igy folytatja. De van a tanerők kihasználásának egy másik, sokkal könynyebben megoldható módja s ez az : ha a hitoktatás ellátása is — természetesen a kötelezett heti óraszámon belül — a tanítókra bízatnék. Az e részben beszerzett informácziók szerint a kérdés megoldása semmi nehézségbe nem ütközik, amennyiben az összes felekezetek szives készséggel beleegyeznek, hogy legalább az I*ső és II-ik osztályban esetleg még a III ikban is maguk a tanítók illetőleg a tanítónők eszközöljék a hitoktatást Hogy mily nagymérvű redukcziók volnának e czimen elérhetők, e tekintetben elég, ha a f. é. költség- vetés adataira hivatkozunk, melyek tanúsága szerint a hitoktatási kiadásokra közel 200.000 korona van előirányozva. Összefoglalva a fönt előadottakat, konstatáljuk, hogy javaslatunk értelmében csak a személyzeti kiadásoknál mintegy 7 800.000 korona megtakarítás volna elérhető. Egyéb javaslatok. A többi kiadásokat illetőleg szükségesnek mondja a jelentés, hogy végre valahára az iskolákra és óvodákra egy normál terv dolgoztassák ki, s az építkezéseknél mindenütt a legszigorúbb takarékossággal járjanak el. Az iskolákat és óvodákat még a város külső részeiben is teljesen fölösleges luxussal építik s hogy az épületekben számos fölösleges helyiséget terveznek. Nagy baj az is, hogy az építkezések állandóan kölcsönpénzekből fedeztetnek. Nézetünk szerint leghelyesebb volna az iskolák és óvodák építésére évről-évre a költségvetés keretén belü
