Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-07 / 14. szám
Magyar székesfőváros 9. 1901 április 7. _________________ _ Szám segéd 26 1600- 700 Számgyakornok 12 1000- — Irodavezető 1 2800- 800 I. oszt. irodatiszt 1 2000- 700 II. ozzt. irodatiszt 1 1600- 700 Írnok 2 2800-1200 Szakdijnok 14 napi 4 korona Kezelő dijnok 3 napi 3 korona Szolga 12 960- 400 Ideiglenes szolga 2 napi 2 kor. 40 fill A számvevőség mai budgetje 366.327 korona, az uj szervezet szerint pedig 433 341 korona lenne. Az uj állások szervezése és a fizetésemelés különben nemcsak a föszámvevő terve. Mintha csak arra akarnák fölhasználni a mostani szűk esztendőt, hogy mindenkinek a fizetését emeljék. Megcsinálták a temetői szabályzatot s ott is, minden fizetést fölemeltek. Uj alapokon akarják rendezni a budai köztisztaságot s a köztisztasági bizottság első javaslata, hogy a köz- tisztasági hivatal személyzetét két másodosztályú tiszttel és egy szolgával szaporítsák, a köztisztasági főnöknek a fizetését pedig 1200 koronával emeljék föl. A bizottság javaslata évcnkint 12.196 koronájába kerülne a városnak. A közgyűlés kimondotta, hogy a szubvencziókra vonatkozó kérelmeket ezután mindig a budgettel egyszerre tárgyalja. Vájjon nem lenne-e czélszerü, ha kimondanák, hogy a fizetésemelésre vonatkozó javaslatokat is csak a budgettel együtt tárgyalják. A „holdban“. Télen, a fővárosban támadt nagy nyomor idején a főváros, mely sohasem zárta el jó szivét a szűkölködő emberiségtől, az éhező nép szenvedésein megindulva, elhatározta, hogy 200.000 koronát inségmunkákra utalványoz, melylyel a sertés- közvágóhid előtt levő szemétdombot fogja eltakaritattni. Az inség- munkák hire a szegény néposztály körében természetesen fölkeltette a reményt, hogy egy kis időre megint enyhül a nyomor s a családapák azzal biztatták az Ínségtől elcsigázott gyermekeiket, mikor ezek egy falat kenyérért sírtak: — Várj szegény fiam, majd szombaton hozok jó friss, kenyeret. Szombaton . . — is az éhségmunkára gondolt, a mivel bizonyára majd megkeres egy-két fillért. A szombat azonban megjött, de az inségmunka nem jött meg. — Majd a jövő szombaton. Majd . . . De az inségmunka akkor sem kezdődött. — Kicsit késik. De hiszen majd csak . . . Dehogy! Az inségmunka még mindig nem volt sehol. Azaz, hogy a papiroson megvolt, de nem lehetett megkezdeni, mert még tárgyalták. — Csak már itt volna[! — sóhajtoztak az emberek: de az inségmunka nem akart jönni. Sokan az apák közül ezt természetesen megunták és elmentek lopni, mert hiszen, ha nem csalódom, ez is ínség* munka; csakhogy ezért becsukják az embert, vagyis még azután is eltartják. Mások koldulásra adták magukat; ez vándorbotot vett a kezébe s családostul hazavándorolt a szülő falujába, amaz pedig, mint hajléktalan és munkanélkül való csavargó, a rendőrség közreműködésével tette meg ugyanazt az ulat tolonczkocsin : de az inségmunkák még akkor sem voltak sehol. Sőt, hogy ne huzzuk végtelenbe a dolgot, még ma is ott vannak, a hol voltak : sehol; vagyis, helyesebben szólva, a városházán, a hol ma is, a tavaszi közmunkák idejében is még mindig, egyre tárgyalták a téli inségm unkálatok ügyét, mely ugylátszik, olyan, mint az „Ágnes asszony“ lepedője, a miről tudvalevőleg oly szépen irta meg a költő, hogy : — „Ágnes asszony a patakban slb." Pedig Ágnes asszonynak nem is voltak ankétjei, fő- és albizottságai és tevékeny ügyosztályai . . . * Ám a bünhődés — bár inkább csak tréfás modorában — nem maradt el a Lucza székéért, melyhez az inségmunkák fonása is oly hasonló. A város 320 méter mélyre furatott ugyancsak a sertés" közvágóhidnál, hogy kutatt ásson s vízzel lássa el a közvágó- hidat, melynek nem volt vízvezetéke. A vizet, az említett mélységnél csakugyan meg is lelték s igy a 43.000 korona, a mibe a fúrás került szerencsésen eljutott a vízig, melyben aztán el is merült. Meglévőn a kút, nagy volt az öröm Kánaánban, hogy most már eltudják látni vízzel a sertésközvágóliidat^ melynek naponta 1200 köbméter vízre van szüksége. Felvezették tehát a 330 méter mélyből a vizet és itt van a bünhődés: a kút a legerősebb szivattyúzással és a legjobb akarattal sem tud több vizet szállítani, mint naponként 400 köbmétert. Más szóval minden nap kerek 800 köbméternyi viz adósságot csinál a várossal szemben, a mely most bottal ütheti a 43.000 korona költségnek a nyomát: az is ott van, a hol a téli inségmunkák, a vízben, vagyha jobban tetszik, Székesfővárosi bölcseségben. Tehát más szóval: a holdban. Egyszerű. A kövezet adó. A miiíor Vázsonyi Vilmos először fölvetette a bettermentnek behozatalát, a közgyűlés zajos éljenzéssel és tapssal fogadta. Rögtön utasították a tanácsot, hogy a betterment behozatalára tegyen javaslatot. De a mikor a tanács a betterment első részlete gyanánt beterjesztette a kövezési szabályrendeletet, a konkrét javaslatot már nem fogadták olyan lelkesedve Sőt ellenkezőleg. Már a bizottságokban megtépdesték a javaslat szárnyait, a közgyűlésen pedig csak éppen az elvet lehetett megmenteni. A javaslat barátai a taktikához folyamodtak segítségért. A mikor látták, hogy csak négy szavazattöbbséggel tudták keresztül vinni általánosságban a javaslatot, a részletes tárgyalást elhalasztották s fölhívták a tanácsot, ha lehet az
