Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-01-14 / 2. szám
6. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS vasúti vonalának végső állomása áthelyezése. Ugyan ezzel kapcsolatban a kalviniéú villamos rendező pályaudvar uj elrendezésének kérdését is tárgyalás alá vették egyrészt abból a szempontból, hogy a nehézkes közlekedést gyorsabban le bonyolithassák s a gyakori kocsitorlódásoknak elejét vegyék, másrészt pedig, hogy a tér közbiztonsági viszonyait javíthassák. A közlekedési bizottság legutóbb azt javasolta, hogy az ó-budai vonal városbeli végső állomását a Kalvin- térről az Eskü-térre helyezzék át, mig maga a vaspálya-társaság és a mérnöki hivatal a végállomást a Kalvin-térnek a Báthory kávéház előtti részére, a hol azelőtt az omnibuszok állomásoztak, óhajtotta áthelyezni. A tanács most döntött a vitás kérdésben, és a közlekedési bizottság javaslatát fogadta el. E szerint tehát az ó-budai vasutat az Eskü-térig meghosz- szabbitják, az eddigi menetrend azonban e miatt változást nem szenved, hanem több kocsit köteles a társaság járatni. Ezzel egyidejűleg mint felesleges, megszűnik az Eskü-tér nyugati pályaudvar közötti közlekedés. Az ujitás következtében a Kálvin-téri rendezőn feleslegessé válik a házak felé eső 4-ik sínpár. A tanács tehát elrendelte, hogy ezt a csonka sint egyelőre próbaképpen eltávolítsák, a mi kalvin- tér bajain előre láthatólag segíteni fog. A tanács azonban már most kijelenti, hogy ezt a megoldást csupán ideiglenes jellegűnek tekinti, s az csakis a vaspálya-társaság legközelebbi nyári menetrendjének megállapítása idejéig marad érvényben. A végleges megoldás dolgában a tanács még 1898-ban kifejezést adott annak a kívánságnak, hogy az ó-budai vonal kalvintéri végpontját a Ludovicze- nmhoz vissza helyezzék. A tanács ehhez a kívánságához most is ragaszkodik és felhívja a közlekedési ügyosztályt, hogy a nyári menetrend megállapítása alkalmával okvetlenül gondoskodjék arról, hogy a Lu- doviczeum ó-budai relátiót abba bele iktassák. A tanács intézkedése azonnal életbe lép. A dunaparti viadukt vasút kalamitása. A dunaparti villamos vasút építése következtében némi kellemetlenségek merültek fel a főváros és a városi villamos vasút részvény-társaság között. A dolog azonban minden baj nélkül teljesen rendbe jött. A kalamitás abban állott, hogy a társaság a dunaparti viadukt vasút építésénél az előre megállapított és hatóságilag jóváhagyott tervektől bizonyos dolgokban eltért. A tanács igazoló jelentést kívánt a társaságtól, mire ez bebizonyította, hogy a változtatásokat elmellőzhetetlen műszaki okok tették szükségessé. A tanács a társi lat jelentését teljes mértékben jóváhagyta s utólagos hozzájárulás czéljából a kereskedelmi miniszterhez is felterjesztette. A miniszter most a maga részéről is jóváhagyta a társaság eljárását. A BarosS'Utczai közlekedés megjavítása. A barossutczai villamos vasúti vonal ellen a közönség köréből nem szűnnek meg a panaszok. A vonal baja köztudomásúlag az, hogy a belső részén csak egy sínpár van s a kocsiknak a Wenkheim palota előtt és a Szentkirályi-utcza sarkán sokszor negyedórákat kell egymásra várakozniok. A társaság mit sem tehet a baj orvoslására, mert azt, hogy a forgalomban egyáltalán semmi zavar ne álljon elő, emberi erővel megakadályozni nem lehet, a várakozásnak pedig egyedül az az oka, hogy a kitérőkben a kocsiknak egymást meg kell várniok. A kellemetlen állap )ton csakis azzal lehetne segíteni, hogy a második sinpárt megépítik, ez azonban a Zhiross-utcza szűk részén és az aránylag szintén keskeny Kecskeméti-utczán komoly műszaki nehézségekbe ütközik. Ezeket a nehézségeket azonban le kell küzdeni, mert a mai helyzet ezen a vonalon valóban tűrhetetlen. A hatóság, a melynek feladata lenne, sőt már eddig is lett volna, ezen a ponton mindeddig a vajúdás stádiumában maradt, úgy, hogy immár azt is egyenesen eredménynek kell tekintenünk, hogy nyíltan deklarálta azt a véleményét, hogy a mai helyzetén maga részéről is változtatni akar és a sürgős intézkedést határozottan szükségesnek látja. Ezt a határozott felfogást bizonyítja a tanács közlekedési ügyosztályának az az intézkedése, a melylyel a fővárosi mérnöki hivatalt felhívta, hogy a kívánt második sínpár lerakásának kérdését alapos tanulmányozás alá vegye. Ez a közismeretü „tanulmányozás“ ugyan az eddigi tapasztalatok szerint vajmi keveset jelent, sőt igen gyakran a sürgetett kérdés megoldásának legalaposabb elodázását eredményezte, nincs okunk azonban ezúttal azt nem remélleni, hogy ebben az esetben komoly lépést ne képviselne, a minden oldalról oly igen óhajtott megvalósulás felé. Kíváncsian várjuk a mérnöki hivatal jelentését, s nem fogunk megfeledkezni róla, hogy késedelmeskedés esetén a nyilvánosság előtt meg ne sürgessük. A szentlörinczi viczináiis állomás mizériái. A Budapest — Szentlörinczi helyiérdekű vasút, mely körülbelül még mindig a legtökéletlenebb üy nemű vállalat a fővárosban, szintén sok kifogásra ad okot. A legsúlyosabb ezek között a viczináiis vasút budapesti végső pontjának, a közvágóhidi állomás csak hihetetlenül elhanyagolt állapota. Arról ne is beszéljünk, hogy a közönség kényelme mi minden ujitást és változtatást kívánna itt meg, a közhatóság ellenőrző feladata szempontjából elegendő a közegészségre veszedelmes állapotokra utalnunk. A tanács maga is megsokallolta a tisztátalanságot, rendetlenséget, az épületek tökéletlen, szűk és elhanyagolt voltát s minthogy a helyiérdekű vasút közigazga1901. január 14.
