Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-01 / 13. szám
1901. ápr lis 1. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 rilis hó elsejéig van biztosítva a javadalmak szedése Ha a miniszteri utasításnak a város megfelel, jövő évi április elsejétől uj tarifák lépnek életbe. Ha tehát bármelyik vállalkozóval csak január elsejéig biztosítja a város a javadalmi bérletet, úgy külön kell gondoskodni a január, február és márczius hónapokról. Ez a három hónap azonban a javadalom szempontjából az év három legrosszabb hónapja. Ha ezt a három hónapot külön akarja értékesíteni a város, azért a legjobb viszonyok mellett sem kaphat többet 15.000 forintnál. De egyáltalán kizártnak tartjuk, hogy csak erre a három hónapra a város bérlőt kapjon. Január elsején tehát bizonytalan helyzet állana elő, a melyen némileg csak az segítene, ha arra a három hónapra a házi kezelést léptetik életbe. De ez sem segít sokat. Három hónapra a házi kezelést nem lehet véglegesen és alaposan berendezni. Az ideiglenes berendezés pedig nagyon megboszulhatná magát. Ismerjük azokat az ellenérveket, hogy a három hónap vesztesége elenyészik, ha ezután a javadalmat januártól januárig adják bérbe, vagy ha az uj bérlőnek úgy adják bérbe a javadalmat, hogy áprilisig a mostani díjjegyzék, azután pedig az uj tarifa lesz érvényes. De egyik argumentum sem állhat meg. Tudomásunk szerint ugyanis, noha a miniszter által adott, sőt egy ízben már meg is hosszabbított terminus már régen lejárt, az uj javadalmi díjjegyzék még mindig csak készül. Ha a legideálisabb gyorsaságot vesszük is számításba, akkor is csak egyik júniusi közgyűlésen kerülhet tárgyalásra az uj díjjegyzék. A belügyminiszter eddig kivétel nélkül, még az egyszerű meghosz- szabbitásoknál is meghallgatta a kereskedelmi és iparkamarát és a szak^órumokat. Képzelhetetlen tehát, hogy egy egészen uj javadalmi díjjegyzék megállapításakor ezeket a fórumokat mellőzze. De egyébként is kizárt dolog, hogy a kormány az uj javadalmi díjjegyzéket már ebben az esztendőben jóváhagyja. Ha pedig a város január elsejétől a javadalmat bármilyen formában vállalatba akarja adni, legkésőbben november elején a kezében kell lennie a jogerős uj javadalmi díjjegyzéknek. Ez pedig fizikai lehetetlenség. Január elsejétől tehát nem intézkedhetik a város és rá lesz utalva, hogy novemberben a három hónapra hirdessen árlejtést. Egy mód van, de erre gondolni sem akarunk. Lehetséges, hogy a város a javadalomnál is megcse- lekszi, a minek a kölcsönnél most olyan keservesen adta meg az árát. Prioritást biztosithat a vállalkozónak, hogy április 1-től egyenlő feltételek mellett, az uj tarifa alapján is ő kapja meg a bérletet. Ezzel a lehetőséggel komolyan foglalkozni sem akarunk, mert nem hihetjük, hogy az eddigi tapasztalatok után akadjon ember, a ki hajlandó volna a javadalomra opcziót adni. Akárhogyan forgatják is tehát a dolgot, tisztán és világosan áll a tétel: A városnak ma csak 1902. április elsejéig van meg a javadalmi dijak szedési joga. Hogy azután mi lesz, azt akkor, a midőn a januári javadalmat bérbe kellene adni, még senki tudni nem fogja, tehát csakis a mostani díjjegyzék alapján a három hónapra külön kell vállalatba adnia a díjszedést. Hogy csak erre a három hónapra komoly vállalkozót a város nem kaphat, azt a város intéző köreinek bizonyossággal tudniok kell. A főváros eminens érdeke követeli tehát meg, hogy a javadalmak elintézésekor úgy ne járjanak el, hogy a város ismeretlen és bizonytalan helyzetben lépjen át a következő esztendőbe. A józsefvárosi jótékonyság. A városházán már hónapok óta tanácskozik egy bizottság, hogy pa'agrafusba szedje a szegényügyet. Ideálisan akarják megvalósítani a dolgot. Olyan nagyszabásúnak tervezik, hogy ha a terv valaha megvalósulhat, nem lesz többet Budapesten szegénység és szegényügy. Ez a megvalósulás azonban még nagyon messze van. Szerencse, hogy nem várnak a megvalósulásig s nem éheztetik a szegényeket addig, amig a hatóság jóvoltából kalácscsal láthatják el. Amig a városházán tanácskoznak, a kerületekben gyakorlatilag oldják meg a kérdést. A kerületek között első helyen van a Józsefváros, amelynek a vezetője nagy tapintattal és szerencsés kézzel hozta szoros kapcsolatba a hatóságot és a társadalmat a segítés jótékony akcziójáóan. A Vili. kerületi általános közjótékonysági egyesület már hatodik esztendeje szolgálja az igazi jótékonyságot sok szeretettel, lelkesedéssel és szép eredménynyel. Maga a polgármester is példaképül állította a többi kerület elé a józsefvárosi jótékony egyesületet s elrendelte, hogy az elülj árok ahhoz hasonló intézményt honosítsanak meg a kerületükben. Sajnos, hogy ezt a jó szándékot a legtöbb kerületben különböző okok miatt máig sem lehetett megvalósítani. Hisszük, hogy idővel sikerülni fog ez a törekvés s akkor a főváros szegényügye nagy lépéssel halad előre. A józsefvárosi jótékony egyesület ma, vasárnap tartott közgyűlésén számolt be tavalyi működéséről. Havass Rezső dr. elnök, Hanvai Sándor kerületi elöljáró és Serly Sándor dr. főtitkár részletes jelentést tettek a közgyűlésnek. A jelentés nem az egyesületi jelentések szokásos sablonján készült, hanem röviden rámutat a főváros egész szegényügyi politikájára. A jelentés konstatálja, hogy a huszadik század a társadalmi és gazdasági küzdelmeké. E küzdelemben az állam és törvények csak a keretet adják, a tartalmat és lényeget a társadalom. Azután igy folytatja a jelentés :
