Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-01-14 / 2. szám

4. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS ___________ 1901. január 14. ■e lakká nem formálódtak s a tényleges tervek való képét elénk nem állítják. Ma már az uj Nemzeti Szinház építésének ügyében kétségtelen tény, hogy a szinház uj épületét a mostani helyen emelik, még pedig úgy, hogy a bérházat fenn akarják tartani s az építésre csupán a Pannónia szálló felöl levő kis bérházrész területét használják fel, az épitkezést pedig már ez év juniushónapjában megkezdik. A bérház fenntartása az a terv, a mely ellen tiltakoznia kell mindenkinek, a ki csak hangot adni tud. Uj Nemzeti Színházat emelnek és azt úgy akarják végrehajtani, hogy néhány év múlva átkozzák az utódok a mostani generáczió szük- keblüségét, vakságát és lelkiismeretlenségét. Nemzeti Színházat akarnak építeni, méltót a magasztos czélhoz, szatócs takarékossággal és az eszme nagyságát lealacsonyítják kicsinyeske- déisel, szükkeblüséggel. A fővárosnak pompás középületet akarnak teremteni, az otromba bérkaszárnya vaskos tömege alá nyomva és kidobnak milliókat egy olyan czél érdekében, a melyet el nem érnek ilyen módon, ellenben nevetségessé tesznek mindenesetre. Nem kenyerünk a száraz számadatok fel­halmozásával untatni. Köztudomású dolog, hogy a hirdetett pénzáldozat a bérház lebon­tásával nem lenne olyan rémségesen nagy. De ha milliók kellenének is, vagy építsenek, vagy hagyják abba — a mitől Isten mentsen — az egészet, — de ne végezzenek czéltalan és töké­letlen munkát. Az ilyen takarékosságról már számtalanszor megbizonyosodott, hogy merő lelkiismeretlen pazarlás. Az uj Nemzeti Szinház számára méltó hely a mostani. A legméltóbb csakugyan az egész főváros területén. De el avval a stiluélküli szörnyeteggel, önálló, pompás épületet kérünk a sarokra : méltót a czélhoz, méltót a főváros­hoz. Itt nem lehet az áldozatoktól vissza­riadni. A Pannónia szálló állítólag elrejthetetlen tűzfaláról szóló mese szóra sem érdemes. Elég ha csupán arra hivatkozunk, hogy tulajdonosa, az ösmert bőkezű hazafi és emberbarát, még tetemes kárpótlást ajánlott fel arra az esetre, ha azt a tűzfalat felszabadítják. Neki is nagy haszna lenne belőle, mert fronttá alakíttatná át. Mi hát a lehetetlen és kivihetetlen ? Ezt a vak merényletet, ha másnak nem aföváros testületének kell megakadályoznia. Több módja van rá, tessék valamennyi^ fel­használni. Nem is akarunk kitérni a teljes ér­vényben levő tűzbiztonsági szabályrendeletre, a mely szerint szinház csak szabadon épülhet, nem pedig házak közé beékelve. Ez a köz ha­tósági szabályrendelet törvényerejű rendszabály, s a törvény fő végrehajtó szerve, legfőbb őre akarja megkerülni és nevetségessé tenni. Mit kívánunk akkor a köznéptől hatóság és törvény iránti tiszteletet ? A hatóságnak ön­magával szemben kötelessége, hogy a saját rendszabályának érvényt szerezzen, s ne mu­tasson rossz példát, s ne rontsa le a saját maga tekintélyét. Vártuk, vártuk, hogy a főváros végre is csak megindul s mozgalmat kezd a kormány terve ellen. A fővárosra nézve nem lehet kö­zömbös, hogy az uj Nemzeti Szinház kérdését öt-tiz évre oldják meg. Azonban nem látunk, nem hallunk sehon­nan semmit, akár csak a kalkuttai csendőr- laktanyáról lenne szó. A főváros közönsége elég belátó, hazafias, és tudja kötelességét. Álljon tehát a talpára, zúduljon fel. A tan cs kezdjen irtó háborút a kislelküség ellei s a siker el nem maradhat. A főváros hatósága kezébe -- erkölcsi tekintélyén kívül is — sok fegyver van letéve, használja fel valamennyit teljes erővel, teljes lelkesedéssel. Örö dicsőséget arat vele, ha az övé lesz az érdem, hogy a magyar nemzeti művészet meg­felelő hajlékot és a magyar főváros minden tekintetben méltó középületet nyer. Villamos vasút Czinkotára­A Budapest—ezínkotai helyiérdekű vasút vonala mentén levő községek lakosai a rákosfalvai polgári körhelyiségeiben vasárnap, január 6-án gyűlést tartottak, a melyen annak a kérvénynek a részleteit állapították, meg,a melyet a helyiérdekű vonatnak villamossá való át­alakítása tárgyában a kereskedelemügyi miniszterhez szándékoznak benyújtani. A vasút átalakításának terve már régen napirenden van. A megvalósítása azonban évről-évre késik. A czinkotai vonal a főváros leg­nagyobb forgalmú viczinálisa, s a mentén fekvő köz­ségek és telepek lakosai súlyosan nélkülözik a gyors és sűrű közlekedést. A tavaszszal sokat reméltek a megépített második sínpár üzembevételétől, ez azon­ban egyelőre nem jelentett mást, mint hogy a villa­mosra való átalakítás megint jó időre elhalasztódott. A türelmetlenkedő lakosok most közös akczióval a kereskedelmi miniszternél akarják kivívni, hogy a várva- várt villamos közlekedést megkapják.

Next

/
Thumbnails
Contents