Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-03-18 / 11. szám
IV. évfolyam 1901. Budapest márczius 18. 11. szám. KÖZIGAZGAT A SI HETILAP öfizetési ára; Egész évre .................................12 Kor. Félévre....................................................6 Kor. ^Szerkeszti és kiadja : DR- BARTHA SÁNDOR. ^SZERKESZTŐSÉG KIADÓ J IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A főváros kölcsönügye. A fővárosi kölcsön ügyében a szombaton megtartott közgyűlés végleg határozott. Hatá- rozatilag kimondotta a közgyűlés 157 szavazattal 5 ellenében, hogy a főváros sürgős szükségleteinek fedezésére 30 millió korona kölcsönt nyilvános aláirások utján szerez be, a kővetkező módozatok mellett: Mindjárt az aláirások megtételekor be kell a főváros pénztárába 10 százalék biztositékot fizetni; az aláirások beszerzése után egy hónapon belül kell átvenni a kötvények felerészét, 1901. október 1-én pedig a másik felét köteles átvenni a közönség. Különösnek találjuk mi a közgyűlésnek ezt a határozatát, mert ellenkezik minden eddig szokásos pénzügyi manipuláczióval, azért egy előkelő pénzintézet vezető emberét kérdeztük meg a fővárosi kölcsönügynek minden részletére, — a ki a következő nyilatkozatot tette: »Mindenki tudja azt, hogy a bankcsoportnak a fővárossal kötött eddigi kölcsönügylete a bankokra nézve veszteséggel járt. Ebben találja magyarázatát elsősorban a bankoknak 87'5%-os ajánlata Másrészt azonban olyan nagy változásokon ment át rövid egy hét alatt a pénzügyi állapot, hogy az ajánlattétel idején fennállott viszonyok és a mai pénzügyi helyzet között óriási a különbség, mert ki hitte volna ezelőtt két héttel, azt hogy a délafrikai háború békés utón nyer elintézést? Ez és más konjunktúrák ma már a bankcsoportot is abba a helyzetbe juttatták, hogy 87-es alapon tehetne ajánlatot. Igazolatlanok tehát a bankok ellen irányuló szemrehányások, hogy a fővárossal szemben, kihasználva annak szorult helyzetét, szűkkeblűén viselkedtek, mert annak idején, mikor a polgármester és a kölcsönügyi bizottság Steiger Gyula lakásán hosszas deli- berácziá után a bankok feltételeit elfogadták, a bankcsoport okulva az első Ízben kötött kölcsönügylet eredményein, kedvezőbb ajánlatot nem is tehetett. A főváros által felajánlott opczió jogával a bankok élni nem fognak. Erre vonatkozólag Kornfeld Zsigmond határo zott nyilatkozatot tett úgy, hogy ez iránt a legcsekélyebb kétség sem foroghat fenn. A bankok további magatartását illetőleg kétségtelen, hogy azoknak legnagyobb része, ha egyszer az optiót visszautasította, illetőleg megszabadul a bankcsoport irántelvállalt kötelezettség alól a kölcsönmüveletben akár mint aláírási hely, akár mint aláíró részt fog venni, mert hiszen a pénzintézetek tudatában v annak annak hogy végre is mirt fővárosi pénzintézeteknek a főváros érdekeit elő kell mozditaniok. Az eljárási módozatokban azonban két helytelen pont van : az egyik az, hogy az aláírásra vonatkozó hirdetményt követő nyolcz napi időköz után magára az aláírásra öt napot szánnak, holott erre teljesen elegendő lenne egy nap. Az idő nem az aláírásnak tényleges foganatosítására, hanem az előkészítésre kell. Az előkészítés pedig már itt teljesen megtörtént s igy nincs ok reá, hogy a hasonló esetekben követett általános gyakorlat alól kivételt tegyenek. A másik, még pedig nagyobb baj az, hogy a főváros a feltételek nyolczadik pontjában kötelezöleg kimondja, hogy az aláirt összeg felerészét mindjárt, másik felét pedig októberben kell átvenni. Ez több okból hátrányos a közönségre. Könnyen lehetséges ugyanis, hogy politikai, vagy gazdasági okok-
