Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-05 / 6. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. február 5. Olvasóinkhoz. A „Magyar székesfőváros“ harmadik évfolyamába lépett. Két esztendős pályafutása alatt szigorúan megmaradt kitűzött czáljánál: érvényre juttatta a jogos kívánságokat és követeléseket, segítő kezet nyújtott a hatóság tévedései ellenében a közönségnek s egyetlen óhaja az volt, hogy szeretettel, igyekezettel, buzgalommal meghódítsa magának a közönség bizalmát. Most a harmadik esztendő kezdetén ismételjük azt a mit megindulásunk alkalmával hangoztattunk : Szerkesztőségünk mindig nyitva áll a nagyközönségnek. Bármely a főváros közigazgatási körébe vágó kérdezősködésre szívesen válaszolunk előfizetőinknek. Bármely ügyben szives örömest támogatjuk tanácsosai, felvilágosítással. Utána járunk a fővárosnál előfizetőink egyes ügyeinek. Sürgető szavunkkal, ha kell a nyomtatott betű erejével, odatörekszünk, hogy minden fővárosi polgár ügye gyors és méltányos elintézést nyerjen. Szerkesztői üzenetben — ha szükség élő szóval is — szivesen tudósítjuk eljárásunk eredményéről előfizetőinket, mert kitűzött czé- lunkat, hogy a főváros közigazgatását jobb irányba tereljük, hogy a polgárság érdekeit minden vonalon érvényre juttassuk, csak úgy érhetjük el, ha a közön ség bizalmával megtisztel s mi személyes tapasztalat utján győződünk meg minden egyes esetben az eljá rások hosszadalmasságáról és az elintézések czélsze rütlenségeről. Nem fogja figyelmünket kikerülni semmi, ami a város életműködésében fontos. A közegészségügy, közélelmezés, városrendezes, a közgazdasági kérdések, telekszabályozások, vízügyek, a fogyasztási adók és a javadalmi dijak, a lakásbér, a házbér uzsora és szegényügy, ezek mindannyian szigorú bírálatunk tárgyát foyják képezni s magától érthető, hogy minden ily kérdésben szives örömest állunk a közönség rendelkezésére is. A Magyar Székesfőváros pártatlan és szakszerű közleményeiben ; friss, jól értesült híreiben ; kimerítő és pontos ismertetéseiben. Ez volt s maradt a mi programunk. Hisszük és bízunk benne, hogy ez alapelvek mellett lapunk továbbra is népszerű és szivesen látott lesz az olvasó közönség előtt. A szerkesztőség. A Magyar Székesfőváros előfizetési ára : Egész évre 12 Kor. Fél évre 6 „ Köztisztviselőknek : Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 ,, A kőbányai toronyóra. Az uj kőbányai templom toronyórájánál nem akar úgy járni a tanács, mint az már egy pár elhanyagolt toronyórával történt s a X. kér. elöljáróság előterjesztésére megbizotl egy szakértő órásmestert, hogy az óra felhúzásáról, tisztogatásáról és rendbentartásáról gondoskodjék. Az órás tiz évre szóló meg megbízást kapott és évenként 240 koronát kap a munkájáért Apróságok. A lcözépitési bizottság sérelme. Kemény háború készül a városházán. A középitési bizottság mód fölött el van keseredve a közlekedési bizottság eilen, amely ki akarja forgatni jogaiból. A vasutügyek tárgyalását akképp akarják gyorsítani, hogy mellőzik az összes bizottságokat, még a középitési is. Ez a bizottság azonban azt vitatja, hogy ő mellőzhetetlen. Az 18 0. évi X t.-cz. létesítette a középitési bizottságot, megszabta ha táskörét, amelyet elfogadott és jóváhagyott az 1872. évi XXXVI. t.-cz. és a vele kapcsolatos fővárosi szervezési szabályzat is. A törvényesen megállapított hatáskör kiterjed a vasutakra is, amennyiben városrendezési kérdést érintenek.' A közlekedési bizottság szervezésekor nem szüntették meg a középitési bizottság törvényes hatáskörét, amely tehát ma is épségben van, s ennek alapján a bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a vasutügyek tárgyalásában részt vegyen. A tanács pedig tanácstalanul áll és nem tudja, hogy melyik bizottságnak tegyen igazat. * A polgármester a gázgyárigazgatóság ülésén. Az osztrák szénsztrájk vak sötétséggel fenyegeti a fővárost. A iégszesztársulat tudniillik magyar szénnel nem tud olyan világosságot előállítani, mint az osztrákkal. Magyar szenet ennek következtében nem is vásárol és most, hogy osztrák szenet nem kap, a magyar szénbányák csak borsos áron hajlandók neki szenet adni. Ez a kalamitás azonban, ha sokáig tart — csökkentené a részvényesek osztalékát. S miután a fővárossal kötött szerződés még azt is megengedi, hogy a világvárost petróleumlámpákkal világítsák, a gázgyár igazgatósága elhatározta, hogy nem veszi a drága magyar szenet, hanem petróleummal világíttatja a fővárost s nem törődik azzal, hogy a gázmotorral berendezett ipartelepeknek kritikán alul álló szükebblü- ségével — mekkorra károkat okozhat. De ezt a határozatát nyilvánosságra is kellett hoznia és a főváros hozzájárulását is meg kellett szereznie. Ennek elérése czéljából a múlt héten Steiger Gyula bizottsági tag és gázgyári főrészvényes lakásán igazgató- sági ülés volt, amelyre meghívták Halmos János polgármestert is. A polgármester részt is vett az ülésen, amelyen megállapították a főváros világítási bizottsága elé terjesztendő javaslatokat. A hatósági részvéttel készült javaslatokat azonban a világítási bizottság a legnagyobb erélylyel visszautasította Sőt dr. Bródy Lajos és Légrády Károly kijelentették, hogyha a gáztársulat szerződéses kötelezettségének minden irányban eleget nem tesz, bírói utón teljes kártérítést fognak rajta venni. Az osztrák szénsztrájk magyar gyárra nem vis major. Van magyar szén elég s ha a gáztársulat kíméli a részvényeseit, ők nem fogják kímélni a társulatot. Egyébként annyit tanulhat ebből a főváros, hogy szerződéseket suba alatt még akkor sem szabad meghosszabbítani, ha mindjárt Steiger Gyula kívánja is. * A karácsonyi vizmizéria jutalma. Tizenkileacz évig szolgált egy forintos napidijért az a vizvezetéki őr, aki karácsonykor a monostori sziget kutjainak vízállását szabályozó csapot úgy elszabályozta, hogy a főváros közönsége a két'napos ünnep alatt vízhiányban szenvedett. Tizenkilencz év alatt egy forint'
