Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-05 / 6. szám
1900. február 5. nál többre nem vitte ez a jó ember, most azonban karácsonykor tett kiváló szolgálatainak elismerése fejében magasabb állásba jut és még pensiót is fog kapni. Ez a fölfelé bukás pedig azért következik be, mert az egy forintos állásában kevés volt az mtelligentiája s miután a v zcsap kezeléshez magasabb müveit ség szükséges, nagyobb fizetésű állást szerveznek a derék őrnek, hogy több legyen az mtelligentiája. Mert úgy gondolja Kajlinger igazgató ur, hogy akinek kevés a pénze, kevés az esze is, de akinek jó hivatala van, ad annak jó észt is az Isten. Máskép nem igen tudjuk megérteni, hogy a vizvezetéki igazgató ur mért kötötte az állását ahhoz, hogy a hibát elkövetett őr okvetlenül- megmaradjon mai helyén, de nem mint napidi- jas, hanem mint végleges állású alkalmazott Mi feltétlenül bizunk és hívei vagyunk a vizvezetéki igazgató urnák, de ennek a szegény parasztnak az ügyében tanúsított viselkedése azt a gyanút kelti bennünk, hogy a karácsonyi hibát nem ez az őr, hanem ö követte el. Mert érthetetlen, hogy a vizvezetéki igazgató mért azonosítja magát egy huszadrangú alkalmazottal, akit nem is akar a város megfosztani kenyerétől, csak máshova akar tenni, hogy több galibát ne okozhasson. Az ipari műhelyek áldozatai. A statisztikai adatok kötelező beszolgáltatásának egyik pozitív hasznáról a napokban értesültünk: a kereskedelmi miniszter ugyanis arra jött rá a statisztikai adatok nyomán, hogy az ipari műhelyek tele vannak zsengekom, fiatal gyermekkel. Ezek a gyermekek felnőtteket pótolnak, mert éppen annyi időt töltenek a műhelyekben, mint felnőtt társaik, sőt egyes lelketlen mühelytulajdonosok sokkal erősebben kihasználják őket. Száz meg száz azoknak a száma, akik zsenge korukban bekerülnek a műhelyekbe, amelyekben idő előtt megvénülnek, elkorcsosodnak és rövid idő alaU a lelketlen tulajdonosok kapzsiságának esnek áldozatul. Az a fölfedezés, melyet a kereskedelmi miniszter tett, nemcsak meglepő, hanem érthetetlen, sőt majdnem hihetetlen is. A miniszter ugyanis a főváros tanácsához intézett leiratában a következőket mondja : A fővárosban horribilis számban nyernek alkalmazást mindenféle ipari műhelyekben zsengekoru, vagy fiatal leányok, anélkül, hogy a törvény értelmében tanonezszerződést kötött volna velük a munkaadójuk. A statisztikai adatok szerint az I. kerületben 135, a 11-ikban 41, a negyedikben 119, az ötödikben 539, a hatodikban 11, a hetedikben 1280 és a nyolcza- dik kerületben 43 fiatal leány dolgozik tanonezszerződés nélkül. Ezenfelül munkakönyv nélkül is alkalmaznak nagy számmal fiatal gyermekeket gyártelepeken, amit az ipartörvény ugyancsak tilt. Ebben a tekintetben első helyen szintén a VII. kerület áll. Itt a statisztikai adatok szerint 242-en dolgoznak munkakönyv nélkül, a II. kerületben 10, a VI-ikban 1 munkakönyv nélkül alkalmazott gyermekre találtak. A miniszter felhívta a tanácsot, hogy az adatok alaposságáról győződjék meg, a mulasztást elkövetett munkaadókat nyomoztassa ki, s járjon eí velük szemben az ipartörvény rendelkezése értelmében. Ha az adatok pontosaknak bizonyulnak, az uj ipar- kiliágási ügyek egéíz tömege tárnál a felfedezés nyomán. 5 A miniszter leirata csupán az ipartörvényt áthágó munkaadókról szól, akiknek megbüntetését kilátásba helyezi. Azt hisszük, hogy sokkal nagyobb mulasztást követtek el azok a hatóságok, amelyeknek területén a munkaadók hasonló visszaéléseket elkövethetnek. A tanács tehát a nyomozást arra is terjeszsze ki, hogy mely hatósági közegek mulasztása következtében állott elő a miniszter részéről konstatált szomorú állapot. A Ferencz József koronázási jubileum dij pályázatai. A főváros tanácsa az (3 Felsége megkoronáztatása negyedszázados évfordulójának emlékére a székesfőváros közönsége által „Ferencz József koronázási jubileumdij“ czimen alapítványt létesített. A nagyérdekü alapítvány kamataira kiírták a pályázatot. A pályázat több munkakört emel fel s remélhetőleg jó szolgálatot fog tenni a fiatal magyar tehetségek kifejlődésének előmozdítására. Az alapítványi dij a tudományos szakra, 2800 korona (1400 forint), a szépé odaírni szakra pedig 2000 korona (1000 forint.) A dijakat az e czélra alakított bizottságok javaslata alapján a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése ítéli oda. E bizottság áll : 1. a tudományos szakot illetőleg a Magyar Tudományos Akadémia három és a székesfővá-os törvényhatósági bizottságának két tagjából; 2. a szépirodalmi szakot illetőleg pedig a Magyar Tudományos akadémia egy, a Kisfa- ludy-Társaság két és a székesfőváros törvényhatósági bizottságának két tagjából. A dijakra csak magyar honpolgárok larlhatnak igényt s a dijat egy egyén csak egyszer kaphatja, és pedig mindig csak kiváló tehetséget tanúsító munkásság alapján. A pályadij elnyeréséért mindenki jelentkezhetne munkájával, de a javaslattevő bizottság nemcsak a jelentkezők, hanem azok közül is választhat, a kik nem jelentkeztek ugyan, de éppen oly érdemesek, vagy még érdemesebbek a jelentkezőknél. - Ez esetben azonban a bizottság tartozik eleve tájékozást szerezni arról, hogy ez a dijat elfogadja-e ? A bizot ság a díjra egy vagy több egyént hoz javaslatba s a közgyűlés a djat csak a bizottság által javaslatba hozott egyénnek, illetve egyének közül egynek adományozhatja. A képzőművészeti szakot illető díjra ezúttal festőművészek tarthatnak igényt. Az alapítványi dij évi 4000 korona (2000 forint), amelyre pályázh tik minden oly magyar honos festőművész, a ki 35-ik életévét meg nem haladta s a ki az iskolai kiképzésen túl érett művészi képességének és nagyobbszabásu alkotásokra kiválóan hívatott tehettségének kétségtelen jeleit adta. A székesfőváros tanácsához benyújtott póilyamüvek lehetnek olajban festett kész festmények vagy vázlatok, a tárgy megválasztásának korlátozása nélkül. A pályázati kérvényhez az illető művészek születési bizonyítványt, eddigi kiképzésüket igazoló okmányokat s további MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
