Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-29 / 5. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. január 29. 8 Részvéttel nyújtottam neki a kezemet. — Vigasztalódjék, barátom, Ön a gyöngédségének áldozata. S higvje meg, ilyesmiért érdemes áldozni. Ő könnyezve pillantott rám. — Igaza van, — mondta rövid gondolkozás után. — Érdemes áldozni. Hiszen — tette hozzá elérzékenyülve — most eszembe jut az öreg Z. vár si Írnok esete, aki tavaly elhalván, harmincz évi szolgálat után családjára nem kevesebb, mint ezernyolczszáz to'lnyelet háromezerhatszáz színes- és kétezer kétszáz fekete czeruzát hagyott örökségbe. Milyen szép ez ! Mihi—lyen szé—ép ! Mindaketten zokogtunk. Majd, boldog nickel-lemezeket kívánva egymásnak, elváltunk egymástól. Nickel. Hó olvasztás az utczán. A fővárosnak évenként rengeteg költséget okoz a hó eltakarítása. Már több ízben foglalkoztak avval a kérdéssel, hogy a hókaparás és hófuvarozás okozta kiadásokat valamiképpen csökkentsék. Külföldi példák alapján szóba került, hogy a hó eltakarítása legczélszerübben az újabban feltalált hóolvasztó készülékkel történhetnék. A kiolvasztó gépek azonban még nem tökéletesek, sarat hagynak és rendkívül drágák, azonfelül működésűk is sokba kerül. Charlottenburgban a na pókban érdekes kísérleteket tettek egy német találmányi! hóolvasztógéppel. A városi korcsolyapályán 26000 köbméter havat halmoztak fel s a havat a Gar- mir-Eckersdorf német tábornagy feltalálta géppel olvasztották meg. Az érdekes látványosságra a szakértőkön és a város képviselőin kívül nagyszámú közönség gyűlt össze. A gép hatalmas vaskocsin nyugvó öblös szekrényből áll. Ebbe lapátolják bele a munkások a havat. A szekrény fenekén erős légszesz vezeték olvasztja melegvízzé a havat. A megolvasztott havat önműködő szivattyú készülék emeli a magasba s a még össze nem kapart hóra szerte permetezi. így fogyasztja a havat az ol- \asztó katlan és a szétlocsolt melegvíz. A kísérlet eredményeképpen megállapították, hogy a gép egy óra alatt négy köbméter havat olvaszt fel. A próba alkalmával azonban végleges eredményre nem juthattak, mert a gépen több kifogásolni valóra is akadtak. A kísérletet legközelebb újból megismétlik. Érdekes, hogy nemrég váltott szabadalmat hasonló hóolvasztó készülékre két magyar ember. A magyar találmány azorban, mint hírlik, tökéletesebb a külföldön kipróbált gépnél, a mennyiben gyorsabb eredménynyel működik és a mi fő előnye, nem hagy maga után sarat. A megolvasztott havat ugyanis nem szórja szét, hanem tömlőkön a kanálisba bocsájtja le. Az egyik élelmes feltaláló, egy volt magyar színigazgató most fáradozik a találmány értékesítésén, nálunk azonban még nem jutott a dolog a kipróbálás stádiumába. A katonaság és a törvény. Újabban a katonai hatóságok ellen minduntalan panaszt emelnek a közigazgatási hatóságok, törvény áthágás miatt. A katonaság kivételes intézmény, amelynek kivételes jogai vannak. Ezek közé a jogok közé azonban sok olyan dolgot belemagyaráz a katonaság, amely voltaképpen azoknak a jogoknak áthágása. Nem régiben úszóházat épített magának a katonaság. Az építésről nem értesített senkit, engedélyért nem fordult sehova, a munkát nem jelentette be semmiféle hatóságnak, mert: az úszóház, mondják a katonai hatóságok, kizárólag katonai czélokra épült s mint ilyen nem esik a polgári hatóságok elbírálása alá. Ez az egyik eset. A másik eset a következő : A főváros III. kerületi elöljárósága jelentést tett a tanácsnak, hogy a területén a katonaság czéljára szolgáló gőzmalom létesült. Jelentésében elmondja, hogy az 1884. évi XVII. t.-cz. 25. §-a határozottan fölsorolja, hogy a gőzmalom iparhatósági engedély alá tartozik, de viszont az is világos — az elöljáró ság szerint — hogy a katonaságtól nem lehet megkívánni a telepengedély váltását. Minthogy pedig az elöljáróság nem tartja magit eléggé illetékesnek arra, hogy a fegyveres erő törvénytelen eljárását a maga lokális tekintélyével szentesítse, kéri a tanácsot, hogy a jelen esetben is egy újabb, már több Ízben bevált salamoni Ítélettel döntse el a kérdést, még pedig nem a katonaság, hanem az ipartörvény javára. Mindenben osztjuk és helyeseljük a Ilí-ik kerületi elöljáróság véleményét. Sőt szükségesnek tartjuk azt is, hogy a tanács bírja rá a törvényhatóságot a katonai túlkapások ellen való állásfoglalásra. Mert ha a tanács már ismer salamoni ítélettel egyszerűen tudomásul veszi a gőzmalom létesítését, akkor legközelebb a várban katonai posztógyár, a belvárosban biczikli és bakkancsgyár, a többi kerületekben megfelelő élénk forgalmi helyeken más és más katonai ipartelepek épülnek — kizárólag katonai czélokra — a polgári hatóságok tudta és beleegyezése nélkül, sőt akarata ellenére. Ezt az abszurdumot meg kell akadályoznunk. A katonai mindenhatóságnak legalább ezen a téren útját kell állani, mielőtt alkotásaikkal komoly veszedelmet okoznának. Költözködő hivatalok A fővárosi tanács központi levéltára ma költözött át az uj városházán volt rég helyiségéből a Károlykaszárnya épületébe. A levéltár a Granátos-ulcza felől levő épületrész első emeletén kapott helyet s ablakai a Rostély-ulczára nyílnak. A levéltár rendezkedése három-négy napot fog igénybe venni. Ez alatt az idő alatt megérzik hiányát a többi hivatalok és a nagy közönség egyaránt, mert a hurczolkodás ideje alatt nem szerelhetik fel az aktákat és nem adhatnak felvilágosításokat a tudakozódó publikumnak. - A számvevőség a régi városházáról lassanként már egészen áthúzódott a Károlykaszárnyába. A kezelő osztály, mely legtovább maradt a régi helyiségben, tegnap költözködött át. A segédhivatalok átköltözkődése,« — ha az eleinte vele járó apró kellemetlenségek elosztanak — igen nagy hasznára válik a hivatalos ügymenetnek, mert megszünteti azt a sok fárasztó és időfecsérlő szaladgálást, mit a többi központi hivataloktól való távolságuk okozott.
