Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-11-19 / 44. szám
A Kaplony-utcza meghosszabbítása. A Belváros lakossága hosszá idő óta szorgalmazza a fővárosnál, hogy a Kaplony-utczái a Muzeum körútig hosszabbítsa meg. Ez az utczamegnyitás igen nagy fontosságú lenne már csak azért is, mert a József- városi közforgalmat, mely a Sándor főherczeg-utczán özönlik ki a Muzeum-körútra, egyenes irányban közvetlenül bonyolíthatná le a Belváros közepébe. A várva-várt utczameghosszabbitásnak most hatalmas sürgetője akadt gróf Andrássy Géza személyében, a kinek házai a Kaplony-utcza egész fél oldalát elfoglalják. A gróf kérvényben szorgalmazta a fö- v árosnál a Kaplony-utcza meghosszabbítását. A mérnöki hivatal legutóbb a tanácshoz tett jelentésében maga is oda nyilatkozik, hogy az utczamegnyitás okvetlenül szükséges. A mi a kisajátítandó területeket illeti, e tekintetben nehézség nem is merül fel, mert a közterület számára szükséges telekrészek árát szívesen megtérítik az uj utcza háztulajdonosai, a kik a létesülő oldalhomlokzat révén szerzett haszonból bőséges kárpótlást nyernek. A nehézség csak abban van, hogy a kisajátítandó területen hatalmas bérházak állanak, a melyeknek értékét szintén meg kellene fizetni. Erre a kiadásra ez idő szerint fedezet nincsen, s nem is lenne helyén való, hogy a nagyszabású kiadásokat közpénzekből, vagy akár a fővárosi pénzalapból fedezzék, amikor az utcza meghosszabbítás első sorban is a Kaplony-utczai ^háztulajdonosoknak anyagi érdeke. Méltányos lenne tehát, hogy a költségeket a kaplony-utczai házak tulajdonosai viseljék, akik ingatanaik nagy érték emelkedésével nyereséghez jutnak. A mérnöki hivatal ennélfogva azt indítványozza, hogy a főváros mindaddig ne hosszabbítsa meg a Kap- iow|/-utczát, a mig a megnyitás költségeit az érdekeltek letétbe nem helyezik. A fővárosnak mindenesetre alapjában véve igaza van, nem lehet azonban tagadni, hogy a mérnöki hivatal javaslata kissé rideg. Elvégre is nem igen lehet panasz a miatt, hogy a Kaplony-utcza fő háztulajdonosa, Andrássy gróf nem lett volna a fővárossal szemben előzékeny, sőt áldozatra kész. Természetes, hogy ezzel szemben anyagilag rövidséget nem szenvedett. Nem hibáztatjuk tehát a főváros eljárását, csupán azt ajánljuk, hogy minél méltányosabb és előzékenyebb alakba öltöztesse azt s bizton ez élt ér — mertnem tételezhető fel, hogy azok, akik a legbiztosabb hasznot remélhetik az utcza- megnyitásból, — teljesen elzárkóznának a terhek elől. A főváros munkásainak oiztositása. A főváros közgyűlése, a tanács és a pénzügyi és gazdasági bizottság javaslatára elhatározta legutóbb, hogy a székes főváros szolgálatában álló örszes munkásokat, a főváros kezelése alatt álló kórházakban alkalmazott munkások kivételével, október 1 tői kezdődő egy évre a budapesti kerületi betegsegélyző- pénztárnál biztosítja. Ezt a határozatot a tanács már közölte a budapesti kerületi betegsegélyző pénztárral és az általános munkás betegsegélyző pénztárral. A tanács egyben utasította a pénzügyi és gazdasági ügyosztályt, hogy a szükséges szerződést mielőbb készítse el, a központi pénztárt pedig, hogy a budapesti kerületi betegsegélyző-pénztár részére a munkások után járó dijakat havi részletekben fizesse ki. A kerületi elöljáróságoknak végre kötelességükké tette, hogy sa munkások béréből a megállapított járulékokat ezentúl mindenkor vonják le. A fővárosnak a munkások biztosításának dolgában hozott rendkívül érdekes határozata az összes munkások betegsegélyző járulékát 43200 korona átalány összegben állapítja meg, mely összeget utólagos havi részletekben, fizetnek ki a pénztárnak. Abban az esetben, ha a főváros a biztosított munkásoktól a teljesített levonások fejében többet venne be, mint a 43200 korona átalány összeg két harmadrésze, a többlet-különbözet a kerületi betegsegélyző pénztár javára esik, s azt a főváros a pénztárnak kiutalványozza. Ezzel szemben a betegsegélyző pénztár köteles a főváros szolgálatában álló összes munkásoknak és családtagjaiknak megbetegedésük esetén a munkaadó-hivatal, vagy intézet főnökének szabályszerűen kiállított igazolványára a tagsági és szelvény könyvet haladéktalanul kiszolgáltatni és a szabályszerűleg megállapított uj négy osztályú rendszer szerinti segélyezést nyújtani. A munkások a főváros a következő levonásokat állapította meg: A női munkásoktól tekintet nélkül arra, hogy mennyit keresnek, hetenkint 19 fillért vonnak le. A férfi munkások közül azok, a kik naponként 3 koronánál többet nem keresnek 28 fillérrel, azok pedig, a kiknek napi jövedelme 3 koronánál többre rúg, 38 fillérrel kapnak kevesebbet heti bérüknél. Azt hisszük ezt a kérdést elég kedvezően oldotta meg a főváros, bár a tényleges és való eredményt majd a gyakorlati alkalmazás mutatja meg. A mun kások béréből megállapított levonások nem túlságosan magasak és a munkások a budapesti kerületi beteg- segélyzö pénztártól igen méltányos ellenszolgáltatást Minthogy pedig ezt a közérdekű kérdést a magánérdek erősen hajtja, kétségtelennek tartjuk, hogy rövidesen dűlőre jut. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
