Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-11-05 / 42. szám
1900. november 5. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 ápolták és lehetővé telték a megvalósulását azoknak a terveknek, a melyek csak két évtizeddel ezelőtt álomnak illettek volna be. Megragadjuk az alkalmat, hogy a dunaparti villamos vasút megnyilta alkalmából visszapillantást vessünk a vasút történetére; mely változatos, mozgalmas részekben bővelkedik. A Petőfi-tértől az Akadémiáig vezető villamos vasút története már jó régi időre vezethető vissza. Szó volt már e vasút kiépitéséröl 1891-ben, mikor még a mai társaság jogelődje a Siemens és Halske czég a még akkor kiépítetlen Boráros-tér — Eskü-téri vonallal kapcsolatban bemutatta a tanácsnak a szóban forgó uj vonal terveit is. A tanács azonban ekkor még elejtette az egész vonal eszméjét. A mostani uj vonal létesítésére nézve különösen az építendő dunaparti főgyűjtő csatorna függőben lévő terve, és a Ferencz József-téri keresztezés helyes megoldásának kérdése szolgáltak akadályul. Az 1893. évi julius hó 3-án megtartott közigazgatási bejárás alkalmával azonban már az egész dunaparti vonalnak kiépítése komoly megfontolás tárgyává tétetett, s az 1894. évi január hó 18-án megtartott engedélyezési tárgyalás eredményéhez képest 1896. évi junius hó 28-án kiadott engedély okiratban a jelenlegi társaság engedélyt nyert a kereskedelemügyi minisztertől a Boráros -térről kiindulva, a Csepel- rakparton, $o7iá£-utczában, a Fövám-téren, a Ferencz Jozse/’-rakparton, az Eskü, illetve Petőfi-térig, innen a rakparton át az Eötvös-térig és a Ferencz Józsefiévé át a Rudolf-rakpartig vezetendő, s villamos erőre berendezendő közúti vasútnak, vagyis az egész dunaparti villamos vasútnak kiépítésére. Nemsokára hozzá is fogtak az engedélyezett vasúinak az Eskü-térig leendő kiépítéséhez, s a tanács 1898. évi február hó 24-én tartott ülésében, a maga részéről már kívánatosnak sőt szükségesnek jelezte, hogy az egységes vasúd közforgalom létesítése érdekében a kormány által az Eskü-iévig engedélyezett, s az akkori Kalap-utczáig már ki is épített dunaparti villamos vasút az akadémiai villamos vasúti vonallal szerves összeköttetésbe hozassék, még pedig annál inkább, mert ez irányú óhajának a közgyűlés is már több Ízben kifejezést adott. A tanács ez alkalommal azonban még azon az állásponton volt, hogy a korzót igénybe vevő közönségnek lehető meg- kimélése végett az uj vasút alagutszerüen volna megépítendő, s felhívta a mérnöki hivatalt, hogy a bemutatott terveknek ez irányban leendő módosítását tegye megfontolás tárgyává és ez irányban tegyen előterjesztést. Megjegyzendő, hogy az engedélyokiratban alternativ tervként voltak felállítva az Eskü-tér és Akadémia közötti vonalnak utcza színben vagy alagut- ban való vezetése. Az alagutszerü vezetés eszméje azonban különböző czélszerüségi okokból el volt ejtendő, s ezzel az uj vasút létesítése elé gördülő legnagyobb akadály is el volt hárítva. Az 1899. évi november hó 30-án a kereskedelmi minisztériumban megtartott értekezlet alkalmával megállapították végleg az uj vasút építési terveit és feltété leit, s a vasútvonal megvalósitása ez időtől fogva már gyorsan haladt előre. 1900. évi február hó 21-én köttetett meg az uj vasút czéljára szükséges közterületek használata tárgyában a társaság és a székes főváros közönsége között a szerződés, illetve pótszerződés. A szerződés főbb pontjai a következők : Az uj vasúti vonalra nézve kimondották, hogy az a még 1893-ban létrejött úgynevezett egységes szerződés alapján már kiépített villamos közúti vasúti hálózat kiegészítő részét képezi, s ennélfogva az egységes szerződésben megállapított összes határozatok és feltételek egész terjedelmükben az uj vonalra is kiterjesztetnek. Ebből folyólag a területhasználati engedély időtartama az egységes szerződés 4. §-ának kikötéséhez képest az uj vonalra nézve is 1904. évi január hó 1-én reggel 5 óráig tart. A jövedelemben való részesedés arányára nézve pedig ugyancsak az egységes szerződés 26. §-ának a) pontjában megállapított első határidő — az első 10 év — ezen vasútnál is 1904. év végén jár le és az egységes szerződés 29. §-a értelmében az ott részletezett eshetőségek beálltával ezen vasútvonal is ép annyi ötvened, illetve negyvened részben megy át a székesfőváros tulajdonába, mint az eddigi vonalak. Megállapittatott továbbá, hogy az egységes szerződés 20. §-a értelmében megillető bruttó jövedelemben való részesedés az uj vonal után annak üzembe hozása napjától fogva azonnal megkezdődik. Kikötötték, hogy a pálya egész hosszában kettős vágánynyal és alsó vezetékkel létesítendő és csak a nyilvános személyforgalom közvetítésére szolgálhat. Kiköttetett továbbá, hogy a társaság a korzó mentén a viadukt vasút alatt saját költségén üzleti es raktárhelyiségeket köteles létesíteni. Ezen helyiségekből 6 raktárhelyiséget a társaság a pálya fenntartására szükséges eszközei czéljára bérfizetés nélkül ingyen használhat, s ezen helyiségek szolgálnak az árvíz esetere készletben tartandó mentőeszközök elhelyezésére is ; a többi helyiségek azonban a székesfőváros birtokába mennek át. A helyiségeket a társaság minden beavatkozása nélkül a székesfőváros bérbeadás útján értékesíti. A brutto hevételből a társaságot 80 százalék illeti meg és a helyiségek fentar- tásáról a társaság gondoskodik. Megjegyzendő, hogy a viadukt vasút alatti raktárak megépítésével egyidejűleg a rakparti eddigi árubódék lebontása is elhatároztatott, s csupán a Duna-
