Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-11-05 / 42. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS sak, -— az egészen természetes dolog volt és nem akadt fenn rajta senki. Ma már miniszteri döntés van rá, hogy súlyos kihágás, mely tömeges és gyors eladásra ingerel s mint ilyen az ipartörvénybe ütköző és szigorú büntetést von maga után. Ez a büntetés törvény szerint 100 írttól 300 írtig terjed, az alsóbb hatóságok azonban gyakran alkalmazzák az általános enyhítő paragrafust. A kereskedelmi miniszternek ez nem elég, a büntetés kiszabásánál engedékenységet nem tanúsít, sőt ezenfelül azt is kimondotta, hogy az efféle árusítás engedély nélküli végeladásnak tekintendő s igy elkövetője köteles a törvényszerű engedély dijat (Budapesten 100 frt.) pótlólag megfizetni s a kihágás elkövetésének ideje alatt szerzett jövedelmének törvényszerű hányadát vagyis bevételénnk egy tizedrészét a közpénztárba beszolgáltatni. Ez a drákói szigorúság csakugyan elrettentő hatású, mert a kereskedőnek ma már „nem fizeti ki magát“ a kihágás, a melynek esetleg busás jövedelmét azelőtt nyugodtan zsebrerakhatta s a bajt rosszabb esetben is megúszta néhány forint pénzbüntetés árán. Az állapotok tehát javulnak, de a dicséretes haladásnak meg van a * aga erős árnyékoldala is Az, hogy ma már sem a hatóságok, sem a tisztességes kereskedők nem ösmerik ki magukat, s nem tudhatják, hogy az elfogadott kiterjesztő törvény magyarázat mellett micsoda kihágás, mi pedig nem. A tisztességes versenyre való törekvés során más oldalról ott állunk, hogy legjobb indulatu kereskedőt valami általánosan megszokott, habár esetleg félszeg jelző használata miatt feljelenti „tisztességes versenytársa“, s a hatóság szépen megbünteti. Mert a hatóság nem lélektanból ítél. A denuncziáns versenytársra pedig nincsen paragrafus. Mint mondottuk, a helyzet teljesen zavaros, a nagy tisztitó törekvés hirtelen kere- dett, mint a nyári zivatar s nincs vezérfonal, a mihez magát a tisztességes — ámbár élelmes — kereskedő alkalmazhassa. Ugyanígy áll a dolog a hatóság szempontjából, a hol nemsokára szavakról és kifejezésekről fognak könyvet vezetni : „ezeket nem szabad“. Hogy mit szabad, azt talán senki sem tudja. A gyakorlati élet szempontjából és a mai állapotok tisztázására, tehát csakugyan nagy- elentöségü a tisztességtelen verseny ellen tervezett törvény meghozatala. A miket itt nagy vonalakban vázoltunk, bizonyítják, mennyire gyakorlati értékű ez a dolog, a mi egyben a feladat súlyosságát jelenti. Mindeneknek érdekében óhajtjuk és lessük, vajha a munkálkodás sikeres lenne és a várva-várt jobb idők elérkeznének valaha mindenek felett pedig a helyzet tisztázódjék teljesen. A dunaparti villamos viadukt vasút. A napokban adták át a közforgalomnak a Pe- tőfi-tértől az Akadémiáig haladó dunaparti villamos viadukt vasutat, s ezzel a székesfőváros vasúti hálózata bmét megnagyobbodott. Az uj vasúttal ismét igazoltuk azt, hogy helyi közlekedési viszonyok tekintetében kiáltjuk a versenyt bármely világvárossal. A dunapard vasút létrehozta az összeköttetést a fővárost átölelő körúti villamos vasút vonal két végső pontja között, s ezzel a teljes körforgalom megvalósíthatóvá vált. Az uj vonal segítségével két teljes öv, a belső és külső körutak szalagja fogja körül s afővárost s e közlekedési vonalakon, ha még az átszállópontokat is figyelembe vesszük, könnyűszerrel megközelíthető a főváros belső részeinek csaknem minden pontja. Az uj vasutat a Városi villamos vasúti részvény - társaság építette, tehát ugyanaz a társaság, mely az első villamos vasúti vonallal ajándékozta meg a székes-fővárost, s mely létre hozta a Ferencz József földalatti villamos vasutat és tervbe vette a Kossuth La- jos-utcza alatt megépítendő villamost. Dicséret illeti érette a társaságot, hogy nem sajnálta a befektetést s igazi lelkesedéssel, sőt ha kellett áldozatkészséggel segíti elő a főváros fejlődését és további előhaladását. De őszinte dicséret illeti a városi villamos vasút társaság buzgó vezérigazgatóját, Hűvös Józsefet, a kinek lelkes munkaszeretete és valóban nagyszabású alkotó tehetsége egyik sikert a másik után szerzi meg és a társaság emelésével közvetve kiváló szolgálatokat tesz a fővárosnak. Nem feledkezhetünk meg természetesen első sorban a közhatóságok s ezek közt első helyen a székesfővárosi tanács uj ügyosztályának, a közlekedési osztálynak buzgó fáradozásáról sem, % melylyel az uj vasút ügyét felkarolták szeretettel 1900. november 5.
