Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-10-22 / 40. szám

1900. október 29. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 A gyenge elméjüek oktatása. A főváros tanácsa a gyenge elméjű gyermekek számára felállítandó tanfolyam czéljára átengedte a VII. kér. Kazinczy-utcza községi iskola egyik tanter­mét. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot in­tézett a fővároshoz, melyben szivességeért köszönetét fejezi ki. A miniszter egyidejűleg utasította a képezhető hülyék és gyengeelméjüek intézetének igazgatóságát, hogy a gyengeelméjű tanulók tanfolyamának mielőbbi megnyitása iránt, sürgősen intézkedjék. A miniszter leiratában kiterjeszkedik azokra a vitatkozásokra is, a melyek a gyenge tehetségüek kü­lön iskoláztatásának kérdésében a kezdeményező lé­pések nyomán megindultak. A miniszter óvatosan ki­jelenti, hogy: „a gyenge tehetségüek külön iskolázta­tásának kérdése, tapasztalatok és gyakorlati eredmé­nyek alapján lévén leginkább elbírálható“ — kívána­tos, hogy az iskola működésének eredményét minél behatóbban megfigyeljék. Felkéri tehát a tanácsot, hogy az iskola működését kisérje figyelemmel, s ta­pasztalatait annak idején vele közölje. Az iskolaév végén majd próbavizsgálatot tartanak, s erre a mi­niszter a fővárost is meg fogja hívni. Mint sok más kívülálló szemlélő, mi is aggoda­lommal tekintünk a kísérletezések eredménye elé. Di­cséretes, derék dolog, hogy a hülyék és gyengeelmé­jüek megfelelő oktatásáról és továbbképzéséről mi­nél lelkiismeretesebb módokkal igyekeznek gondos­kodni azok, a kikre ez a fontos feladat sulyosodik. Viszont azonban egészen jogosultnak tartjuk azt az aggodalmat, hogy a gyenge tehetségű tanulók külön oktatása minden valószínűség szerint esetleg nagyon is furcsa eredményt fog felmutatni. Hatalmas fegyvert ad a hatóság ezzel az intézkedéssel az iskolák kezébe, mely a legkisebb mértékben tapintatlan alkalmazása esetén, nagy visszaélésekre adhat okot és teret. Nincs okunk általánosságban meg nem bízni azokban, a kiknek ez a hatalom osztályrészükül jut, ámde a gyermekekre és szülőkre egyaránt fontos kö­vetkezésekkel járhat, ha velük szemben esetleg él­nek vele. A gyenge gvermeket, a kiből esetleg gondos ne­veléssel derék fiat lehetne nevelni, igen könnyű a degradálással végkép elkeseríteni és elbutitani. A kísérlet azonban, mint látjuk, valósággal meg­történik, kívánjuk, hogy kedvezőbb legyen az ered­ménye, mint a minőre vakmerő reménység nélkül számíthatunk. A Kossuth emlékre rendezett gyűjtés eredménye Az első ház ai takarékpénztár egyesület igaz­gatósága közölte a főváros tanácsával, hogy a Kossuth emlék (mauzóleum és szobor költségeinek) fedezésére rendezett gyűjtés fejében október 15-ikéig öszszesen 828543 korona és 34 fillér gyűlt be. Névtelen vádoskodás. A főváros tanácsához a napokban litografált névtelen kérvény érkezett, a melyben névtelen pana­szos vádat emel az ellen az eljárás ellen, a mely a főváros kórházai szükségletének fedezésére tartott ár­lejtéseknél divatozik. így különösen a kórházak élelmezése és egyéb ilyesmi vállalkozás kiadása ellen támaszt kifogásokat s azt állítja, hogy protekcióval olyanoknak adják a zsíros vállalatokat, a kik annak megfelelni nem tudnak s nem is akarnak s igy a kórházakban sok viszsza- élés van napirenden. A tanács a névtelen kérvényt egyszerűen irat­tárba tette azzal a megokolással, hogy az ily fajta névtelen feljelentő kérvény az intézkedés aapjául nem szol­gálhat. A névtelen panaszkodó hoszszu térre felterjesz­tett kérvényében el mondja azt is, mint lehetne eme szerinte tarthatlan állapotokon segíteni, s útmutatást, tanácsot osztogat a fővárosnak, a nélkül, hogy külö­nösebb szakértelmet árulna el. Mindenesetre bizonyos irányban egy kevés figyel­met megérdemel ez a csúnya iratcsomo. A vádaskodó névtelen kérvény külső alakja ugyanis arról tesz tanúbizonyságot, hogy a panasz benyújtását több ér­dekelt vállalkozó nevében tervezhette az eszme gaz­dája. A benyújtott lithografált szöveg kitöltetlen ré­szei azonban elárulják, hogy a ravasz kezdeményező a remélt társakat nem kapta meg, hanem lelkiisme­retlen vádaskodásával magára maradt. így azután nem vöt egyéb más hátra, mint a kitöltetlen üres blan­kettát, úgy, a hogy volt egyedül felhasználni. A vállalkozók tehát terveztek valamit, de meg­riadtak tőle. Okosan is tették. Csak dicsőség az ilyen alatto­mos munkától megszaladni. Ha kifogást tud valaki a közvagyonnal való gazdálkodás ellen ; ha igazságta­lanságot lát a közügyek elintézésében álljon ki nyíl tan a porondra, és felelőssége teljes tudatában mu­tasson rá a beteg helyre. A bizonyítékok hijján való névtelen vádaskodó nem jár igaz utón, nem közér­dekből tesz és nem jóra törekszik. Igen helyesen cselekszik a főváros tanácsa, ha az effélékre ügyet sem vet. ‘ Méltóságát sértené meg vele, ha nem igy járna el. Szeszes italok a bordélyháziban. Törvény és szigorú rendelet tiltja a bordélyház tulajdonosoknak, hogy üzletükben szeszes italokat mérhessenek ki. Ez azonban nem akadályozza meg, hogy e téren napról-napra a legsúlyosabb visszaélé­sek ne fordulhassanak elő. Most végre a belügymi­niszternek is tudomására jutott, hogy a törvényt nem­csak az érdekelt felek nem tartják be, hanem a na­pirenden levő visszaélések megakadályozására sem a rendőri, sem a jövedéki hatóság a felügyeletről nem gondoskodik. Minthogy a tűrhetetlen állapot megszüntetése fontos közrendészeti, közerkölcsiségi és nem kevésbbé közegészségi érdekekből is okvetlenül szükséges, fel­hívta most a belügyminiszter az összes törvényható-

Next

/
Thumbnails
Contents