Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-01-22 / 4. szám

6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. január 22. Az átiratási dijak. Még 1897-ben uj szabályrendeletet alkotott a fő­város, a melyben az ingatlanok átiratási dijait újra megállapította s az újabb törvényeknek megfelelően módosította. A kormány a szabályrendeletet nem hagyta jóvá, mert az önálló városi átiratási dijat nem akarta elfo­gadni, hanem a közigazgatási bíróság álláspontja alap­ján azt kívánta, hogy a főváros az átírásoknál a kincs­tári illeték arányában kivetett pótlékot szedjen. A főváros tehát az uj szabályrendeletnek nem vehette hasznát s kénytelen máig is a régi átiratási dijat szedni. E miatt sok összeütközése van a közigaz­gatási bírósággal, a mely az örökösödés, csere és közczélu ingatlanok átíratása ügyében a régi szabály- rendelet intézkedéseit nem fogadja el. Ilyenformán a főváros egészen más dijakat ró ki, mint a közigazgatási bíróság. A kormány már ta­valy őszszel megunta a sok hercze-hurczát s az át­iratási dijak ügyében értekezletet hivott össze, hogy a dolgot végleg rendezhessék. A főváros, miután az uj szabályrendeletet nem érvényesítheti, beleegyezik abba, hogy az átiratási di­jat a mai önálló jellegétől megfoszszák és megfele­lőbb kulcs alapján az állami illeték után pótlékképen vessék ki. . Az uj rendszer azonban rendkívül komplikált ke­zeléssel járna s ennek elkerülése végett a főváros arra kérte a kormányt, hogy a főváros javára sze­dendő illetéket a megállapítandó kulcs szerint maga vesse ki és szedje be. Az ankétre, a mely tavaly lett volna, annak ide­jén a főváros a maga részéről Faller Ferencz taná­csolt, Fülöp Kálmán h. főügyészt és Grimm Gábor számtanácsost küldte ki. Az értekezletből azonban semmi sem lett, mert nem tudták eldönteni azt a kérdést, hogy ki legyen az értekezlet elnöke : a bel­ügyminiszter, vagy a pénzügyminiszter. Mind a kettő jogot formált az elnökségre : a belügyminiszter azért, mert a fővárosról van szó ; a pénzügyminiszter, mert illeték megállapításáról kell határozni. Végre is a do­log a régiben maradt. A pénzügyminiszter most végre mégis reá szánta magát, hogy az ügyet végleg ren­dezted. Ezért a múlt öszszel el maradt értekezletet leg­közelebb újból összehívja. Most már talán remélhető,hogy a sokat vajúdó kérdés végleges megoldást fog nyerni. Tanerőket közvetítő intézet a fővárosban. Egy okleveles tanítónő arra kér engedelmet a tanácstól, hogy a fővárosban tanerőket (— nevelőnöket és bonne-okat —) közvetítő irodát nyithasson. A szükséges kétezer korona bizto­sítékot is felajánlotta a folyamodó, ki tervével egy régen hiányzó intézetet vél megnyitni a nagyközönség számára. A ta­nács azonban arra az elvi álláspontjára helyezkedve, hogy fog­lalkozást közvetítő üzlet nyitására a már kész szabályrendelet kormányhatósági jóváhagyása előtt újabb engedélyt nem ad, — a biztosítékot nem fogadja el. A százmilliós kölcsön és a bankok. A főváros 1896-ban tizenkét előkelő buda­pesti pénzintézettel egyezséget kötöd 100 mil­lió koronás kölcsön felvételére. Az egyezség sze­rint a bankok 1897. január 30-án harminczmillió korona értékű kötvényt átvetlek. A nagy kölcsönre vonatkozó további megállapodások értelmében a fő­város hat millió korona értékű kötvényt a saját alap­jainál helyezett el, a fenmaradó 64 millió koronát, pedig 16 millió koronás részletekben 1898., 1899. 1900. és 1901. években, mindenkor márczius elsején kellett volna a bankoknak átvenniök, illetőleg 48 órá­val a felsorolt határnapok előtt be kell jelenteniük, vájjon a megállapított opcziót kivánják-e gyakorolni? A szövetkezett bankok tavaly a rendkívül kedvezőt­len pénzügyi viszonyok miatt a határnap letelte előtt kijelentették, hogy az esedékes kötvényeket át nem veszik. így a folyó évre már 32. millió korona válik esedékessé. A főváros most nyilatkozat tételére hívta fel a pénzintézeteket, vájjon hajlandók-e az idén gya­korolni az opcziót ? A bankok képviseletével megbí­zott „Magyar általános hitelbank“ az opczió ügyében a napokban értekezletre hívja össze az érdekelt pénzintézeteket. Ezen az értekezleten állapítják meg, hogy a kötvényeket átvegyék-e, s milyen árfolyamon történjék az átvétel s az esedékes 32 millió korona ér­tékű kötvényből mennyit vegyenek át ? A kiszivárgott hírek szerint a bankok fentartják tavaly tett ajánlatu­kat s egyelőre csak tizenhat millió korona értékű kötvény optálására hajlandók, amelyből első sorban a tavaly megszavazott tizenkét millió korona függő kölcsönből eddig felvett összeget vonnák le. * Újabb értesülés szerint a főváros a hat millió forintos függő kölcsön terhére még e hónap folyamán felvesz egy millió forintot. Ez lesz a negyedik millió. A harmadikat deczember végén vette föl. Akkor már az a hir járta, hogy arra a millióra a tisztviselői fizetések kiegyenlítése miatt volt szükség. Most, hogy a negyedik milliót megint hónap elseje előtt veszik föl: a deczemberben kolportált bizonyos valószínű­séget nyer, ami a főváros hitelére nem a legelő­nyösebb. * A „Fővárosi Tudósitó“ teljesen beavatott helyről a következő értesülést nyerte : Budapest székesfővá­ros százmillió koronás kölcsönének további kibocsáj- tási részleteivel alighanem az idén is kudarczot fog vallani. A főváros a papírjaiért 911/2-es árfolyamot kér, de csak 4% kamatozást kötelez. A kölcsön frnan- czirozására szövetkezett bankok alig egy héttel ez­előtt olyan pénzügyi műveletbe mentek bele, amely teljes pénzkészletüket igénybe veszi. Az „Angol bank“ közvetlen megkeresésére majdnem összes arany- készletüket, amelyet a valuta rendezése ezéljából hosszú időn át felhalmoztak : 83 o-os kamatozás mellett az an­gol kormány rendelkezésére bocsájtották. Az aranynak az országból történt ez a nagymérvű kivonása a ban­kokat most legalább rövid ideig minden nagyobb pénzügyi operácziótól tartózkodásra kényszeríti. Uj ntak a fővárosban. A mérnöki hivatal jelentése alapján tegnap tudomásul vette a tanács, hogy a Szajbely-féle telekcsoporton a* jóváha­gyott kisajátítási egyezség értelmében több ut elkészült. Az uj utakat már át is adták a közforgalomnak.

Next

/
Thumbnails
Contents