Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-22 / 4. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 19Ó0. január' 22. Hamisított külföldi élelmi czikkek. Budapest el van árasztva külföldi élelmi czikkekkel, amelyeknek nagy része hamisítvány. A főváros illetékes hatóságai nak minden törekvése, amelylyel a hamisított gyártmányokat ki akarják szorítani: meghiúsul, mert egyes kereskedők és ügynökök körmönfont eljárással állandóan kijátszók az ellenőrző közegeket. Szomorú eredményt mutat az a statisztika, amelyből azt olvassuk, hogy a külföldről beszállított drágán fizetett éleim czikkek nagyrésze (majdnem 50o/o-a) közönséges hamisítvány Kommentár helyett felsoroljuk a kimutatás néhány adatát, amely a külföldi gyártmányok megbízhatóságára nem a legjobb világot veti A sör sűrű komlókeverék. A pálinka és cognac főképpen : a Cognac Concentre elnevezésű a legközönségesebb műgyártmány, a melyet higitott spirituszból, sőt denaturált szeszből állítanak elő. A kenyér egy része szivacsos, a melyben 44% viz van, másrésze kesernyés, tele megégett anyaggal. A tojásnemüekben tojás nincs, mert a sárgás szint kátrányfestő anyaggal adják meg. Vaj és olvasztott vaj a legkülönfélébb módon van hamisítva. Némely vajnál túlsók a viz ; az olvasztott vaj ellenben savanyu és büdös, mert a kiolvasztásnál régi, avas vajat kevertek bele. A kakaót kakaó héjjal és más anyaggal keverik. A csokoládét, kukoricza. korpaliszt, ocker festék és kókusz zsir, vagy margarin keverékből készítik. Ez az oka, hogy újabb időben a csokoládé ára rendkívül leszállt. Egy zöldség konzervgyár a paradicsom kon- zervet vörös kátrányfestöanyaggal, a zöld babot réz gáliczczal hamisítja. A hentesáruk között a gothai virsli és a thurin- giai szalámi mesterségesen ártalmas anyagokkal van festve, az amerikai virsli pedig — horaxsavat tartalmaz. A baraczk izt keményítő sziruppal hamisítják. A czukoráruk hamisítása majdnem ellenőrizhetetlen, de kétségtelen, hogy a legtöbb czukor színezése nemcsak köztisztasági szempontból kifogásol ható, hanem az egészségre is rendkívül ártalmas, mert a színezéshez a legkülönbözőbb fémsavakat, főképpen pedig arzén, czink és rézoldatot használják. A borsot kukoricza és korpaliszttel, olajmaggal, pálmamagliszt, dióhéjjal és köleshéjjal keverik ; a fahéjjat ásványanyag, farost, árpaliszt és köleshéj keverékből állítják elő ; a sáfrányt áztatják és festik, hogy szintes súlyt kapjon; az ánist agyaggal keverik, hogy súlyosabb legyen; a mézet enyv hozzátételével hamisítják ; a santos kávé a legértéktelenebb gyártmány, a mely közzé kávé törmeléket, éretlen és fekete babot és apró fekete köveket kevernek; a kávé pörköldék némelyike a hamisított kávénak sellakkal és gyantával ad fényt. A, tejet lefölözés után vízzel és szódával keverik. A disznózsírt egészségtelen anyagokkal, igy fagy- gyuval hamisítják. '' A teába apró, színezett fűanyagot, használt és újra szárított teát kevernek. A lisztet kukoriczaliszttel hamisítják, amely közzé szárított gyom, anyarozs, üszög és gombanemüek őrlőit porát keverik. Ezek azok az anyagok, amelyeket drága pénzért — mint külföldi árut — fogyaszt a főváros közönsége. A mérnökök magángyakorlata. — Levél a szerkesztőhöz. — A legutóbbi fizetés-rendezés alkalmából kimondotta a közgyűlés, hogy a székesfőváros alkalmazottai magángyakorlatot nem folytathatnak. Ezt a határozatot 8276/96. ein. sz. alatt polgármesteri rendelet alakjában közölték a főváros végleges alkalmazottaival. Azóta a fogalmazói karban felmerült néhány preczedens- sel kapcsolatban a tanács jóváhagyta, hogy azok (amennyiben magán foglalkozásuk, mint egyesületi, részvénytársasági jegyző, titkár stb., a főváros érdekeivel összefüggésbe nem jő), kivonhatok a rendelet hatása alól. De sértetlen és szigorú érvénynyel bir a rendelet ma is a mérnökökkel szemben, holott talán sehol sem indokolható kevésbbé az, mint éppen a mérnöki hivatal alkalmazottaival szemben. Mert hisz sem anyagi, még ke- vésbhé erkölcsi ok nem forog fenn, amely a rendelet életbe léptetését elfogadhatóvá tenné. Az erkölcsi oldalát tekintve, egy város fejlődésére, iparára, kereskedelmére, igy általános jólétére csak kedvező befolyással lehet, ha minél több műszaki ember működik, munkálkodik benne; de másrészről meg semmiképpen sem fordulhat elő a legkisebb inkompatibilitás sem. A főváros érdekeivel egy magánépitkezés annál kevésbbé kerülhet összeütközésbe, mert hisz az építési szabályzat értelmében minden épület úgyis épités-rendőri felügyelet alá tartozik. Összeütközésbe igy legfölebb a mérnöki hivatal IV. szakosztályának magánépitésí szakosztálya jöhetne ; de ott is pusztán csakis arra a kerületre, amely kerület az illető mérnök felügyelete alá tartozik s semmiképpen sem a középitési vagy a többi szakosztály, melynek ügyköre teljesen távol áll az épités-rendőri teendők elintézésétől s a hol a napidijas alkalmazottak, akik részben ugyanoly munkakört töltenek be, mint a véglegesek, hivatalos teendőik legkisebb veszélyeztetése nélkül amúgy is folytatják a magángyakorlatot. A mi már most az anyagi oldalát illeti, itt a tanács kétféle mértékkel mért egyenrangú hivatalnokaival szemben. A tiszti orvosok minimális fizetését lakással együtt szokatlan méltányossággal 8200 írtban állapították meg, hogy a magángyakorlat nélkül is, tisztességes megélhetésükről gondoskodva legyen, mig ugyanakkor az ugyanoly kvalifikáczióval biró legkisebb fizetésű, II. o segédmérnök 1350 frt évi fizetést kap; a magán- gyakorlattól ő is el van ugyan tiltva, de ezen keresetforrás elvonásáért, semmi kárpótlásban sem részesül. Egy ily mérnök a számvevőség által, különféle czimen levont illetékek leszámítása után, azután havonként körülbelül 73—74 frt fizetést húz, egy oly szégyenteljes csekély összeget, melyért milliókat épit a fővárosnak, ugyanannyiért teszik felelőssé, de melynél az alatta működő legutolsó kéményseprő, csatornatisztító, kőmives vagy géplakatos is többet keres.
