Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-22 / 4. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 6 IBOO.január 22. kák, a melyeknél nagyobb összehasonlító számításokat kell tenni. 9. A jótállási részlet és a szerintezési részlet ezentúl is 5-5 százalék. A jótállási részletet az egyes munkáknál a következő beosztás szerint fogják visz- szatartani : Három évig : 1. A kőműves. 2. Ácsmunka 3. Asztalos és padozati munka 4. Mázoló 5. Bádogos 6. Cserép és palafedö 7. Cserép és vaskályhák 8. Vízvezeték és csatornázási munkáknál. Két évig lesz visszatartva: 1. A kőfaragó 2. Szobafestő 3. Légszesz és villamos világítási 4. Terra/zó és czementlap burkolási 5. Lakatos munkák. Egyéb építési munkáknál a biztosíték csak egy évig tartandó vissza. Végül javasolja a hivatal, hogy mindezeket a a pontozatokat az ipartestületek és a főváros szakértő bizottsági tagjaiból vegyes bizottság által tárgyaltassa a tanács, hogy a mostani rendetlen állapotoknak véget vessenek. Budapest fürdőinek fejlődése. Ásványos, gyógyító vizekben, forrásokban, fürdőkben Ma gyarország igen előkelő helyet foglal el a kontinensen. A gyógyító hatású fürdőkből Budapestre is szép számmal juttatott a bőkezű természet. — Van ártézi fürdőnk kettő is, egy sereg forrás, melyek közül egymaga a Sárosfürdö elég lenne arra, hogy fővárosunknak világhírt szerezzen s olyan zarándoklást idézzen ide elő a nagy külföldről, a milyet a leghíresebb világfürdők se látnak. A főváros általános fejlődésére túlzás nélkül elmondhatni hogy meseszeréi, mégis a budapesti fürdők hire talán ma sem nagyobb, mint a mekkorára a jó vidéki atyafiak körében emelte az ötvenes-hatvanas évek jámbor szóbeszéde. A budapesti fürdők csaknem kivétel nélkül a főváros tulajdonai. Ez a kipkedő kapkodó főváros azonban kincses bányáit nem aknázza ki. Még csak meg sem kisérti igazán hasznukat venni. Nem tudni könnyelműségnek nevezzük ezt a nemtörődömséget, vagy korlátoltságnak, de annyi bizonyos, hogy példátlan a maga nemében. A legújabb időben próbálgattak egyet- mást a fővárosi fürdőkkel, ez azonban a semminél majdnem kevesebb. Nem egy külföldi, ki ifjú fővárosunkban megfordult, nyilatkozott bámulattal vegyes borzalommal e felől a száldobá- gyi gazdálkodás felől. Ott a városligeti artézi fürdő, ugyan fejlődött-e csak egy fokkal a megnyitása óta ? Vesz-e róla tudomást a legközelebbi környék lakosain kívül valaki ? A Rudas-fürdő a tanács dédelgetett gyermeke. Bár talán ma legnépszerűbb a főváros fürdői között ugyan nefí nőtte-e ki már az ifjú, haladó város ? Mit tesznek érte, hogy megérdemelt módon még a vidéki közönséget is ideesődiM tenék. Kielégiti-e kellőképpen a modern igényeket mai berendezése '? Eddig legalább volt egy kicsinyke, satnya üdülő-kertje, (— abból is korcsmát csináltak —) az eskü-téri hid munkája azt is felemésztette. A környéke por és piszok; épületei vedlettek. — De hát még a legkülönb, a maga nemében páratlan Sárosfürdő ! Egyszerűen felvette a néhai nevet. Azt a forrást, a minek csudahatását ma is bámulattal emlegetik apáink, a melynek annyi nyomorék, beteg ember köszönheti testi épségét, gyógyulását, újjászületését, egyszerűen betömték. Ugyan mi lenne ebből a forrásból, ha történetesen .valami élelmes külföldi városban fakasztja létre az irgalmas teremtő ? Tekintsük a külföld példáját. Számtalan német, franczia és mindenféle egyéb város a maga kisebbszerü fürdőcskéit nem országos, hanem világhírre tudja emelni. Megannyi bő jövedelmi forrást nyújt tulajdonosának s a városok háztartásában egyik fő bevételi tétel a fürdők hajtotta dús haszon. A budapesti Sárosfürdö ezidő- szerint a közmunkatanács tulajdona. Beszélik, hogy valamily nagyobbszabásu terve volna vele. Egyelőre azonban csak any nyit látunk, hogy évek óta parlagon hever. A fővárosnak ezt a forrást meg kellene szereznie, még pedig azonnal; azután nyissa meg a szenvedő emberiség szamára és emelje arra a szinvonalr , a mi méltán megilleti. A budai fürdőkhöz immár, különösen ha az eskütéri híd is elkészül, — kifogástalan a közlekedés. Itt az idő, hogy évtizedek mulasztását helyrepótolják. Budapest elég nagy várossá fejlődött ahhoz, hogy a ieá súlyosodé feladatot megbirja. Ki kell aknáznia azt a kincset, a mit a természet bőkezűen juttatott. Szolgálatot tesz vele az emberiségnek, hasznot szerez vele magának és közönségének. Ha nem értenek hozzá, ám keressenek valami más, uj módot, de tétlenül nézni ezt a hátramaradást tovább nem lehet. Igaz, hogy mint általán a hasonló jövedelmező-vállalatoknál, a hivatalos, házi kezelés nem szokott a czélnak megfelelni. Erre még eddig mindenütt ráfizettek. A külföldön már át is látták ezt. A hires fürdőket kibocsájtották a bürokratikus kezelés alól. A hivatalos tintaemésztő gazdálkodás Budapesten sem vált he jobban, mint egyebütt. Rosszabbul talán igen. Nos, ha nem tudnak vele semmire sem menni, tegyenek kísérletet más egyébbel. —- Áldozatoktól nem szabad visszariadni, mert ez a befektetés biztosan meghozza a maga busás gyümölcsét. Ne az adók mesterséges felcsigázásán törjék végnélkül a fejű- két, hanem éljenek avval, a mit Isten adott. A budakeszi erdő megnyitása. A főváros a budakeszi erdőből üdülőhelyet akar alakítani. Az erdőhöz azonban igen rossz utak vezetnek. Az első lépés tehát, hogy jó közlekedést biztosítsanak a környéken. A mérnöki hivatal ma beterjesztette a tanácshoz az uj ut tervét, mely a Németvölgyből a Farkasvölgyön át a budakeszi erdőig vezetne. Az uj ut kényelmes sétáut lenne s a báró Eötvös-utig 8 öl szélesre tervezik. Bár az uj útra okvetlen szükség van, a mérnöki hivatal mindazonáltal azt javasolja, hogy a tanács csupán abban az esetben építtesse meg, ha a telektulajdonosok a szükséges területeket ingyen átengedik. Az a kívánság egyébiránt jogos is, mert az uj ut éppen a környékbeli telektulajdonosoknak lesz leginkább hasznukra.
