Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-09-17 / 35. szám

Í9C0. szeptember 17.

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

A nagyérdekü fejtegetésekből átveszszük a kö- retkezőket :

Azon élénk mozgalomban, mely néhány évtized óta a nőnem egyenjogúsítása mellett és ellen folyik, az utóbbi tekintetben egyik főérvül azt szokták felhozni, hogy a nők szellem1 tehetség tekintetében a férfiakkal amúgy sem mérkőzhetnek,

Az alábbi észlelésekben, melyek az iskolás gyermekek előmenetelére és részben magukviseletére is vonatkoznak, nem kecsegtetem ugyan magamat azzal a kilátással, hogy ezen nagy- fostosságu kérdésnek egész terjedelmében való megítéléséhez kellő statisztikai anyagot szolgáltathatok ; azonban úgy vélem,- hogy azokban mégis hasznos adalékokat nyújthatok a két nem nek a tanköteles korban mutatkoz ó szellemi képességének me bírálására. Az ismertetendő eredmények 1873-tól fogva a ma1 napig tehát 22 éven át folytatott észleléseken és tekintélyes tömegen alapulnak. A megfigyelés ugyanis nem kevesebb, mint •400,000 sőt helyenként több mint félmillió elemi tanulóra vonatkozik.*

A nőnem szellemi munkaképességének gyengébb voltát többnyire élettani utón, t. i. a női agyvelő kisebb súlyából szokták megmagyarázni. Nem lehet czélom, nem is érzem maga mat arra illetékesnek, hogy itt belébocsátkozzam abba a kérdésbe vájjon az agyvelö nagysága a szellemi képességnek megbízható fokmérője-e, vagy, vájjon még az esetre is, ha ez igy vo'na, az agyvelőnek abszolút súlya helyett nem inkább annak a test összsúlyához való aránya volna-e döntő, a midőn aztán a női testnek kisebb súlya mellett, kisebb agyvelővel esetleg nagyobb szellemi munka is volna végezhető. Mindezen élettani szempontokat annál inkább mellőzhetjük, mivel bizonyos, hogy azon mély homály mellett, mely a fizikumnak az értelmi működésre való befolyását borítja, czélszerübb a vizsgálódást az éllettani alapról a psychologiaira átterelni.

Az alább következő statisztikai észlelések ezen psycho- logiai alapon állanak, midőn a fővárosi elemi iskolákba egy negyed század alatt járt fiuk és leányok szellemi képességét és igyekvését a következő szempontokból figyelik meg:

1. azon általános előmenetel szerint, melyet a fontosabb tantárgyakban fiúk és leányok tanúsítottak ;

2. a szerint, hogy az alsó népiskola utolsó osztály mák legfontosabb tantárgyaiban mily arányban nyertek fiuk és leányok egy]észt kitűnő, másrészt elégtelen osztályzatot;

3. úgy a fiuknál, mint a leányoknál előforduló osztályismétlések gyakorisága szerint í végül,

4;. függelék gyanánt, a fiuknál és a leányoknál előfordult skola-mulasztások szerint, különös tekintettel lévén a nem igazolt mulasztások gyakoriságára.

Az előmenetel 1873-tól 1880-ig az elemi népiskolának utolsó, azaz IV-ik osztályában észleltetek és pedig a magyar nyelvből és számtanból, mihez 1889-től fogva a földrajzot is hozzávettem. Az 1881-dik évtől kezdve azonban ezen észleléseket a három alsó osztályra is kiterjesztém és pedig az I. osztályban az olvasásban, a II. osztályban az irás-, olvasásban és a

* E mellett azonban megjegyzendő, hogy az észlelt egyének száma ennél kisebb mivel egy és ugyanaz a tanuló több éven át, évről-évre magasabb osztályokban, tehát ismételten szerepel ezen statisztikában. fura

négy számműveletben, a III. osztályban a (nagyobb terjedelemben tanitoti) négy számműveletben tanúsított előmenetelre.

íme, ezen észlelések eredményei:

A 22 észlelt év alatt a fővárosi népiskolák első négy osztályába beiratkozott .... 216.520 fiú,

183.190 leány,

összesen .... 399.710 gyermek.

Ha ezen nagy gyermektömegnek előmenetelét az egyes osztályok szerint vesszük szemügyre, mindenütt azon ténynyel fogunk találkozni, hogy a leányok jobban tanulnak, mint a fiuk. Ezen nevezetes tény minden egyes tantárgynál és minden osztályban ismétlődik.

A leányok többlete 1—3'l°/0 között váltakozik.

Ha az eredményeket egy végösszegben akarjuk kijejezésre juttatni, úgy az összes mrgfigyelt tantárgyakban elért jó előmeneteleket össze kell adnunk, mely esetre az osztályzatok száma terméséetesen a tanulók zzámát felül fogja múlni. Az igy nyert eredmények tehát úgy értendők, hogy száz fiúra és leányra az észlelt tantárgyakból hány jó előmenetel esiu. Az eredmény pedig a következő :

216.520 fiú.mindössze . . . 344.614,

183.190 leány......................... 296.504

jó előmenetelt mutat fel. Mig tehát 100 fiúra az említett tantár

gyukban................................................................................15g,

jó előmenetel esett, addig 100 leányra..............................161.

Ezek szerint tehát éppen nem állítható, hogy a leányok a fiuk mögött visszamaradnak, sőt ellenkezőleg, inkább azt lehet állítani, hogy a hányok felfogás és buzgalom tekintetében a fiu- ka fölülmúlják.

1 Az észlelés módszerét illetőleg azonban azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy a leányokat tanítónők, a fiukat tanítók tanítják és hogy igy a bizonyítványokban kifejezésre jutó tanító1 vélemények talán nem tekinthetők egyenértékűeknek. Lehe ugyanis, hogy a tanítónők osztályozása általában enyhébb vagy szigorúbb ; de hozzájárulhat még azon eshetőség is, hogy a két nembeli tanítók talán éppen az egyik nemmel szemben szigo rubbak vagy enyhébbek, hogy pl. a tanítónők a leányokat na gyobb elnézéssel osztályozzák, mint a fiukat, a tanítók meg a fiukat, vagy pedig megfordítva. JAz alábbi észlelések majd k mutatják, hogy ezen feltevéseink éppenséggel nem tekinthetők pusztán elméletbelieknek, hanem tények által is igazoltatnak j

Ezen szempontokból különösen érdekes tehát a'on isko ák megfigyelése, a melyekben a két nem együttesen nyer oktatást, a hol tehát egy és ugyanazon tanító Ítél fiuk és leányok fölött.

Azon czélból, hogy ezen körülményt megvilágítsam, az 1883/3. iskola-évből kiszemeltem azon 9 főváros1 iskolát, melyekben fiuk és leányok vegyesen tanultaK; a tanulók esetleges részrehajló osztályozásinak ellensúlyozására pedig különválasztám azon osztályokat, hol tanítók és azokat, hol tanítónők tanítottak.

Ilyen iskolába járt az 1893(4. iskolai évben összesen 750 fiú és 709 lány.

A fiuk közül a magyar nyelvben kellő előmenetelt tett 604, a számtanban 602, összesen tehát 1206, vagyis esik száz