Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-09-03 / 33. szám

12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1990. szept. 3. Hírek a városházáról A német császár felköszőntője a főváros hivatalaiban. Vilmos császárnak a tatai hadgyakorlatok ide­jén, 1898-ban a budai kir. váriakban elmondott hires felköszöntőjének szövege ezentúl a főváros hivatalait fogja disziteni. Breymann Gusztáv mérnök ugyanis díszes emléklapot állított össze, a mely a felköszöntő szövegét tartalmazza. A mérnök az emléklapok 85 példányát a fővárosnak ajándékozta. A tanács meg­becsülte a derék ajándékot és az emlékiratokhoz díszes kereteket készíttetett. A vállalkozó most készült el a bekeretezés munkájával s a tanügyi — VII — ügy­osztály a teljesen felszreelt emléklapokat átvette, a tanács pedig az ügyosztály javaslata alapján intéz­kedett a szétosztásuk felől. A tanács rendelkezése szerint az emléklapok között levő húsz darab színe­zett díszpéldányból egyet-egyet a főpolgármester, a két alpolgármester, a tiz tanácsnok, a főjegyző és az árvaszéki elnök hivatalos helyiségei díszítésére szolgál­tatnak ki, a fenmaradó egy példányt pedig dr. Kuzsinszky Bálintnak adják át, hogy a fővárosi múzeumban helyezze el. A 65 szinezetlen példány­ból hármat-hármat kap a számvevőség és a mérnöki hivatal, egy-egy pedig a főváros összes többi központi és kerületi hivtalainak és iskoláinak jut. Az emléklapok széthordása már folyamatban van. Az óbudai iskola megnagyobbitása. A III kér. községi polgári leányiskola és női ipariskola helyiségei évek óta oly szükek, hogy immár tűrhetetlen. Dr. Göőz József igazgató már többször kérte az iskola megnagyobbitását, azonban a tanács csak most segíthetett az iskola baján Az Üröm-utczában ugyanis uj elemi iskolát nyitották meg, minek következté­ben a Lajos-utczai elemi népiskolában a tanulók száma jelentékenyen megapad, úgy, hogy több tanterem ma­rad, mert felesleges — üresen. Ez az elemi iskola a szűk leányiskolákkal egy épületben van, s igy igen egyszerű módon csakis az emeleten levő elválasztó falat kellett odább mozdítani, hogy az elemi iskola termei közül négy ezentúl a leányok iskolai helyiségét bővítse. Ezt a kis átalakítást a tanács VII tanügyi osztálya a nyár folyama alatt már a maga hatáskö­rében végrehajtatta úgy, hogy szeptember elején a megbővitett helyiségeket már használatba is lehet venni. A tanácsnak ma nem maradt egyéb feladata, mint, hogy jóváhagyólag tudomásul vegye a történte­ket. A négy uj terem közül kettőt egy nagyobb rajz­teremmé egyesítették, olyanformán, hogy a választó falat eltávolították. A Lajos utczai elemi iskola meg- szükült helyiségeit úgy osztották be, hogy az I. eme­leten csupán a fiúi osztályokat helyezik el. Ha ez a rész elegendőnek nem mutatkoznék, a két első fiú osztályt a földszinten rendezik be. A légszesz túlfogyasztás. A budapesti légszesztársulat a fővárostól a múlt évi lég­szesz túlfogyasztás fejében 5293 kor. 42 fillért követel, mivel 1899-ben a közvilágításra szolgáltatott légszeszmennyiség a ma­gánosok légszesz fogyasztásának 23 4|I0 százalékát 63795 köb­méterrel meghaladta s ezt a mennyiséget a légszesztársulat ré­szére köbméterenként 9,84 fillérjével meg kell a fővárosnak utólagosan fizetnie. A tanács külön bizottságot küldött ki, hogy a légszesz­társulat üzleti könyveit vizsgálják át, s a számadásokat ellen­őrizze. A bizottság Piperkovich Bátor tanácsjegyző vezetése alatt megbízatásának eleget tett s azt jelentette a tanácsnak, hogy a gáztársulat adatai a valóságnak megfelelnek s igy a kö­vetelés jogos. A tanács ezt a jelentést tudomásul vette s az 5293 kor 42 fillért kiutalványozta. Jászol az iskolában. Az iskolában mindennek hasznát lehet venni, még a já szolnak is, különösen ha az az iskola, mely ilyen portékával gyarapítja a felszerelését — gazdasági iskola. A Károlykaszárny ínak központi városházává történő át­alakítása során eddigi rendeltetése alól több, kőből faragott já­szol szabadult fel, a melyeke1 a főváros egyelőre a gazdasági raktál ban akart elhelyezni. A X. kerületi rákosfalvai gazdasági iskola igazgatója, dr. Stelly Géza azonban arra kérte a tanácsot hogy az iskola hiányos felszerelésének kiegészítéséül engedje át a jászolokat az iskolának. A tanács az igazgató kérelmét teljesí­tette s elrendelte, hogy nyolcz darabot a jászolok közül adja, nak át a rákosfalvi igazgatónak, azzal a feltétellel azonban hogy az elszállításukkal járó 12 korona költséget a gazdaság iskola előlegéből kell fedeznie az igazgatónak, a ki azt az elő­leget kezeli. Útépítés a Római-fürdőnél. A főváros már régebben elhatározta, hogy a III. kér. Szent-Endrei utón a Budapest—Szent-Endrei h.- érdekü vasút Római-fürdő megállóhelyénél, a Római­fürdő felé vezető utón kövezett ut átjárót építtet. Az uj útátjáró terveit immár műszakilag letárgyalták és azokhoz a főváros középitési bizottsága és a közmun­kák tanácsa is hozzájárult A megállapodások szerint az utat trachyt kőből készítik el. A tanács a munká­latokhoz szükséges költséget tegnap megszavazta, s fedezetéül a III. kér. elöljáróság rendelkezésére bo- csájtott 109.260 koronából a kövezések czéljára szánt 12o0 koronát jelölte ki. A szükséges kövek és kavi­csok árát az e czélra előirányzott 33 091 korona ter­hére felvett 7000 koronából fogják fedezni. A munká­latok kivitelével a tanács a III. kér. elöljáróságot bizta meg, az elöljáróság pedig azokat a rendes szerződött vállalkozóval készítteti el. Magyar Istentisztelet Rákoson. A X. kerületi rdkosi közművelődési és jótékony egyesület arra kérte a tanácsot, hogy a magyar istentisztelet fentartására megszavazott évi 200 korona segélyt 800 koronára emeljék fel Az egyesület elpanaszolja kérvényében, hogy a rákosi közönség mennyire ragaszkodik a német és tót nyelvhez, s mekkora erő feszítésbe kerül, hogy a magyar nyelven tartott Istenszolgálat­nak az ellenszegülő közönséget megnyerjék. A. magyar nyelv terjesztése és megkedveltetése érdekében hét év óta ma­gyar énekkart tartanak 'fenn, mely a miséken magyar egyházi

Next

/
Thumbnails
Contents