Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-09-03 / 33. szám
1900. szeptember 3 MAGYAR székesfőváros 5 Gerlóczy. Születni és meghalni nem mesterség, csupán élni az. Tudniillik nem úgy élni, hogy az ember csak egyék és igyék, de úgy, hogy érdemeket is szerezzen, melyekkel ember, vagy mondjuk polgástársaink becsülését, tiszteletét és szeretetet vívja ki magának. Ennek a mesterségnek igazi nagymestere volt az Istenben boldogult, jó, öreg Gerlóczy Károly, a ki úgy élt, hogy egy egész hatalmas várost támasztott életre. Mikor ő a főváros tiszti karába lépett, Budát és Pestet még csak a Lánczhid kötötte össze egy várossá : az egyesített Budape°t még csupán egy szép, egy hatalmas gondolat volt, melynek ugyan ki más adhatott volna testet abban az időben mint Gerlóczy Károly, a kinek mint az illető bizottság jegyzőjének, tudvalevőleg oroszlánrésze volt az egyesítésben. Oroszlánrésze volt ebben épp úgy, mint azóta úgyszólván mindenben, melylyel Budapestet valóban nagy várossá lehetett emelni. Ne soroljuk fel itt az ő rendkívüli érdemeit, melyek amúgy is emlékezetében élnek mindenkinek, ki a magyar székesfőváros fölvirágzásának ügyét szivén viseli. Ne soroljuk fel, hogy a középitkezésnek, közegészségügynek, iskolaügynek és művészeteknek nála lelkesebb, tevékenyebb és hasznosabb pátronus i aligha volt Budapesten. (Igaz, hogy rövidlátó volt, de ez csak jó volt a boldogultnak, mert legalább nem kellett látnia, hogy pl. a művészet téren mire pazarolta a pártfogását.) Ne soroljuk fel, hogy ő volt talán, nem: biztosan az egyedüli polgármestere a fővárosnak, a kit működésében is, nyugalomba vonulásakor is az egész város osztatlan szeretete környezett. Gerlóczy,’a köpczös torzomborz szakálu, jó, öreg ur csakugyan atyja volt Budapestnek, mely az ő munkásságának ideje alatt fejlődött ki virágzó metropolissá Igazi atyja volt ő a főváros érdekeinek, és mi budapesti polgárok, gyermeki kegyelettel adózunk az ő emlékének. Törjétek le a hálának egy cyprusi ágát és hajlítsátok az ő haló porai fölé. Áldott legyen az ő emlékezete. A fegyverbehozatali engedély határideje. A belügyminiszter egyik budapesti czégnek külföldi fegyverek behozatalára adott engedelmet. Az engedetem határideje azonban időközben lejárt anélkül, hogy a czég a kívánt fegyvermennyiséget beszállíthatta volna. A czég ekkor a kiadott engedetem határidejének meghosszabitásáért folyamodott. Erre a kérelemre a főváros tanácsa utján kijelentette a miniszter, hogy az ilyenféle engedélyek meghosszabbítását kérelmezni felesleges, mivel az engedély az engedélyezett mennyiség beszállításáig a határidőre való tekintet nélkül érvényben marad. A vásárcsarnokok közegészségi viszonyai. Dr. Sehermann Adolf tiszti főorvos a székesfőváros vásárcsarnokait több napon át alapos vizsgálat alá vette, hogy az ott fennálló közegészségi viszonyokról meggyőződést szerezhessen. A főorvos kimerítő jelentésben számolt be a tanácsnak a tapasztaltakról. A jelentés szerint a vásárcsarnokok közegészségi állapota általában teljesen kielégítő, mindenütt rend és tisztaság uralkodik úgy, hogy csak igen apró, csekély jelentőségű dolgokban tett kifogásokat a tiszti főorvos. így a központi vásárcsarnokban csupán az ellen szólalt fel, hogy a magyar államvasuti kirendeltség helyiségei söéttek: különösen a kezelő helyiség nélkülözi a kellő világosságot, a miért az ott alkalmazottaknak állandóan mesterséges világítás mellett kell dogozniok. Az illemhelyekben a teljes szagtalanítás czéljá- ból bővebb vizöblitésről kell gondoskodni. A Rákóczi- téri és I-itván*téri vásárcsarnokokra ugyancsak ez az utóbbi kifogás alkalmazható. A Hunyady-téri vásárcsarnok egészen kifogástalan. Végre a központi városháza udvarán levő fedett vásár — és a hold-utczai vásárcsarnok szintén rendben van, csupán a vizöblitést kell itt is javítani. A központ^ vás rcsarnokban a husvizsgáló állomás két mikroszkóppal van felszerelve, és kifogástalan berendezésű a vegyészeti és tápszervizsgáló állomás is. Mind a hat csarnokban teljesen felszerelt mentő szekrényt tartanak készletben ; öt vásárcsarnoki tiszt az önkéntes mentő egyesület mentő tanfolyamán is részt vett, hogy szükség esetén kellő szakértelemmel adhassa meg az első segítséget. A tiszti főorvos a vizsgálat során felkérte a vásárcsarnokok igazgatóit, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek némely kisebb közegészségügyi ártalom megszüntetése tárgyában. így ezentúl az eladásra szánt czukorkákat le fogjak takarni, a mit a fővárosnak egyik 1897-ből származó szabályrendelete is kötelezővé tesz. A esak befőzésre való éretlen gyümölcsök csoportjánál jelző táblákat alkalmaznak, melyek a közönséget figyelmeztetik, hogy az árult gyümölcs nyers állapotban élvezhetetlen. A főorvos helyenként az élelmi czikkekből és a különféle húsokból mintákat szedett s azokat a vásárcsarnokokban alkalmazott vegyésznek adta át, ki a vegyi vizsgálatokat végrehajtotta. Számottevő kifogásra ok a vizsgálatok során sem merült fel. A tanács tudomásul vette a tiszti főorvos jelentését s egyben felhívta a központi vásárcsarnok igazgatóját, hogy a magyar államvasuti kirendeltség helyiségének elegendő természetes világítással való ellátása tárgyában tegyen részletes élőt rjesztést. Mindenesetre igen nagy mértékben megnyugtató a főorvosi jelentés tartalma a közönségre. A vásár- csarnokok forgalma igen nagy ; a nyári melegben a sok romlandó-anyag a legnagyobb veszedelmeket rejti magában, ha tisztátalanul kezelik. De egyébként is, a vásárcsarnokokban, mint a közélelmezés körébe tartozó intézménynél a tisztaság lehető legmagasibb- fokát kell megkövetelni. — Tudjuk, hogy a tiszti főor vos az ilyenfele eljárásaiban igen következetes és elővigyázó, annál nagyobb örömmel fogadjuk a tőle
