Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-08-20 / 31. szám
i MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. augusztus 20. A párisi kiállításról. El vagyunk telve azokkal a nagy eredményekkel, a melyeket a mi szegény magyar iparunk, kereskedelmünk és mezőgazdaságunk ért el a párisi világkiállításon. Egynémclyik budapesti lap dagadozó tollal emlékezik meg ezekről a mi nagy sikereinkről, pedig ha apróra fogjuk a dolgot, a magyar nemzet Párisban voltakép a táv-ugrásban és sulydobásban szerzett magának babérokat s egyebekben most is csak ott tartottunk, a hol ezelőtt, hogy t. i. az idegenek jóformán azt sem tudták, vagy akarták elismerni a mi kiállításunkról, hogy magyarok volnának, nem pediglen Ausztria valamely tartományának a kiállítói. Csupán folytonos rekriminácziök és magyarázga- tások révén sikerült annyira a mennyire kierőszakolnunk, hogy végre külön mint magyarokat is emlegetni kezdtek bennünket s megcsodálták kalotaszegi vasros- tasunkat és az öreg Jókai összes regényeit, melyekkel mintha több Írónk egyáltalán nem is volna mindig annyira előhozakodunk. Pedig e részben a párisiak könnyen és biztosan felülmúlhatták volna a magyar nemzeti típust. A rengeteg bizottságok és albizottságok már ezelőtt négy évvel nagy garral megalakultak és megkezdték üdvös de kissé költséges működésűket: a medve bőrére való bankettezést és az öntetszelgésekben hivalkodó ban- ketti toasztozásokat, a melynek idehaza meg is lett a kellő eredménye, mert a bejelentett kiállítók közül, abban a meggyőződésben, hogy ez mind az ő számlájukat fogja terhelni — csakhamar 250-en visszavonták bejelentésüket. De áttérek a kormánybiztosságra. Ennek élén áll: Lukács Béla volt kereskedelemügyi miniszter ; támogatására helyettesül Miklós Ödönt a földmivelésügyi minisztérium volt államtitkárát nevez ték ki. A magyar kiállítás kormánybiztnsságában három csoportban szerveződött a szakszerű tevékenység. A nevelés és oktatás élén Erődy Béla dr. főigazgató ; A gépipari, hadfelszerelési, bányászati, közlekedés- ügyi, mérnöki, vegyészeti és a socialpolitikai csoport élén Hegedűs Károly főigazgató és a mezőgazdasági és élelmezési csoport élén Renner Gusztáv a kisbéri ménesbirtokok volt igazgatója állott. A lakberendezési és iparművészeti csoportot Ráth György szervezte ; a vegyészeti csoportot pedig Wagner Jenő dr. A csoportoknak művészi kiképzésével való dekorativ bemutatására művészeket delegáltak. Eny- nyi előkészület után a bankettek persze pompásan sikerültek, sokkal jobban, mint a magyarok kiállítása Párisban, a hol a magyarokat ért összes — nem túlságosan kitüntető — kitüntetéseket úgyszólván mind Miklós Ödön kunyorálgatta össze. Mindamellett azt is be kell vallani, hogy a maguk részéről nagy tevékenységet és odaadó ügybuzgalmat fejtettek ki a már említett Miklós Ödönön kivűl Kazy József, Návay Aladár dr, Fittler Kamill Szeszlér Sándor és Faragó Ödön is; ezek az urak az egész magyar kiállítás műszaki részét jól igyekeztek szervezni és adminisztrálni, s munkájukban mindent elkövettek — a mi a körülmények számba vétele mellett a siker elérésére vezethetett volna. Elmondván íöntebbi véleményünket, most lássuk röviden, mit produkált az agyon bizottságozott magyar kiállítás, melynek határozottan szép és kiemelkedő rész • létéi is vannak. A kiállításnak 18 csoportja van: A mint belépünk á I—IIÍ. csoportba, ott Lójuk Jókainak friss virágokkal feldíszített mellszobrát, a hol -megtaláljuk az ő összes magyar és idegen nyelvre fordított munkáit, őt veszik kőiül a tudományos tár^ sulatok kiadványai, körülötte csoportosulnak mint a család a családfő körül, az összes kulturális fejlődésünk gyümölcsei; igy a Kisfaludy—Petőfi társulat, a magyar tudomános akadémia, nemzeti muzeum, az iparművészeti iskolák fényesen sikerült kiállítása, mely Fittler Kamillt dicséri, azután a művészi oktatás s az iparoktatási osztálynak igen figyelemre méltó komoly munkája. E'. az ipariskolai kiállítás minden magyarban nagy örömet kelthetett, látva e téren való haladásunkat. Az emeleten külön-külön fülkékben vannak el rendezve a könyvkiadóknak kiállításai, a hirlipiroda lom termékei, in natura illusztrálva, a fényképészetnek igen komoly kiállítása, ugyanitt van a pénzverő hivatalnak kiállítása, a színházak kiállítása olaj festményekben, a horvátoknak nevelés- és oktatásügyi összes intézményei egy fülkében szintén ki vannak állítva, s végül a hangszerek kiállítása. Ez a része a magyar kiállításnak igen nagy érdeklődést keltett s méltán érdemelte meg azt a kitüntetést, a melylyel a jury a csoportot méltatta. Az iparoktatás öt fülkében állította ki az ő munkálatait, melyeknek nagy fáradsággal történt beszerzése és összeállítása Szterényi József miniszteri tanácsos érdeme. A bútorok Faragó Ödön tervei alapján készültek. A második csoport, mely Bauxarts épületében van e helyezve a magyar képző művészetet mutatja be. A közönség a magyar művésznek művészi alkotásai iránt igen nagy érdeklődést tanúsít. Szobrászaink talán éppen ezért nem kaptak még egy arany érmet sem. E csoport már azért nevezetes, mert Hock János országgyűlési képviselő, a mint azt maga mondotta, a művész alkotások elrendezése körül a kormány biztosság részéről tapasztalt tapintatlanságért a parla- mentban fog felszólalni. A 4- és 5 ik csoportban van a gépipar és villamosság. Gépiparunk az utolsó évtizedekben hatalmasan fejlődik s méltóan voltunk e téren képviselve a Champs de Marbi csarnok palotájában. Ezt a csoportot Szeszlér Sándor műépítész tervezte és rendezte, és különös dicséretet érdemel már azért is, mert irigy szomszédaink közvetlen mellettünk közös udvarban állították ki gépeiket s nagyon könnyen úgy tűnhetett volna fel, mintha Ausztria és Magyarország együttesen állította volna ki e csoportot. Szeszlér azonban a szomszédok hosszússágára igen ügyesen el tudta különíteni a mi nagyobbszabásu kiállításunkat az övéktől a mi nekünk nagy előnyünkre szolgált. Ennek a csoportnak az installatiója igen ötletesen van összeállítva. Az egész komplexumban 7 fülke van, melyek stilizált telegráph póznákat jelképeznek. Felső részükre kábel vezeték van erősítve, a melyekre a kiállító ezégek nevei vannak aggatva A kábel alatt jelképes villámok czikkáznak át. — A csoport közepére Szeszlér műépítész egy nagyon kedves lugast tervezett, amelynek ékessége Ö Felsége ráhelyezett bronzszobra. A csoport kiképzése a tervező egyéniségére vall, magyar motívumai lendületesek ; .• szívesen adjuk meg Szeszlér műépítésznek az elismerést az igen ízlésesen alkotott installatióért.
