Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-06-25 / 26. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 1900. junius*25. ulajdonképpen és eredetileg nem volt a gróf Karácsonyi család tulajdona, ellenben jogos igényt nem támaszthat arra a főváros sem, sőt a telekkönyvben sincs semmi nyoma. Innen ered a közmunkák tanácsának azaz eleven ötlete, hogy a kérdéses terület igazság szerint terjedők s mint ilyen, kétségtelenül senki másé, mint a közmunkatanács tulajdona. Igaz, hogy a grófi család több mint 30 éve tartja zavartalanul birtokában s igy elbirtoklás czimén ma már joggal vallhatja tulajdonának. Ez a csekély akadály azonban, ugylátszik nem elég a tettre vágyó közmunkatanácsnak arra, hogy ötletét kihasználni ne igyekezzék és kísérletet ne tegyen arra, hogy a senki birtokát magának vindikálja. Ebben utazik a közmunkatanács s erős a reménye, hogy az elbirlokolt üvegházat drága pénzen vásárolhatja vissza Karácsonyi gróffal. A bombatéri vásárcsarnok. A II. kerület vásárcsarnokát a Bombatéren legközelebb elkezdik építeni. A legújabb VI. számu-vá- sárcsarnok építésére vonatkozó részletes terveket most terjesztette be a tanácshoz a mérnöki hivatal, s a szükséges különféle munkák vállalatba adására az árlejtést már tizennégy napon belül meg fogják tartani. — A föld és kőműves munkák valamint az elhelyező munkálatok 226.603 kor. 62 fillérbe, a kőfaragó munkák kemény anyagokból készülő része 27762 kor. 41 fillérbe, a puha anyagokból készülő része pedig 19982 kor. 28 fillérbe fog kerülni. A vásárcsarnokban az üzlethelyiségeket már a jövő, 1901. évi november 1-étől kezdve hásználatba vehetik, az egész csarnokot pedig 1902. február 1-én adják át a forgalomnak. A mérnöki hivatal mai előterjesztésében kifejti, hogy a vásárcsarnok építésének költségvetését felülvizsgált bizottságok a költségek leszállítását annyira túlhajtott és semmiképen sem helyeselhető mértékben vitték keresztül, hogy a mérnöki hivatal ahhoz a maga részéről nem járulhat hozzá s lehetetlennek tartja, hogy ilyen módon az előirányzatnak megfelelően meg lehetne építeni a vásárcsarnokot. Ezért tehát, bár a nyert utasítás következtében kénytelen volt a részletes terveket elkészíteni, már most elhárítja azonban magáról a felelősséget arra az előre látható esetre, ha az építkezés során a túlhajtott takarékoskodással szemben tetemes tulkiadások fognak felmerülni. A vízvezeték költségvetése A vízvezetéki igazgatóság ma terjesztette a tanács elé a káposztásmegyeri vízműnek jövő évi költségelőirányzatát. A költségelőirányzat csak a kiadások rovatát foglalja magában, mivel a vízvezetéki igazgatóság kisérő jelentése szerint a vízvezeték bevételeit a központi számvevőségnek kell összeállítania. A vízvezetéki igazgatóság számítása szerint a vízmüvek kiadása, mely 1900-ban 1,103.473 koronára rug, a jövő évben, vagyis 1901 ben csak 1,106.966 koronára fog emelkedni, — a mi bámulatosan szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy jövőre már megkezdi működését a vízmüvek most épülő második szakasza is. Az elöljárók a munkásoknakA főváros több külső kerületének elöljárósága előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a kültelkeken több nagyobb forgalmú ponton és gyárak, nagyobb telepek közelében munkás-illemhelyeket állíttasson fel. Az elöljáróságok köztisztasági és közegészségi okokkal támogatják kérelmüket. A Halászbástya rendezése A fővárosi közmunkák tanácsa felhívta a fővárost, hogy a Halászbástya északi részén a talaj rendezésénél szükséges földmunkákat sürgősen végeztesse el. A főváros tanácsa a megkeresésre ma kiadott átiratában arra kéri a közmunkatanácsot, hogy a földmunkák elvégzését arra a vállalkozóra bízza, a ki a Halászbástyánál előfordult egyéb munkák végrehajtására is vállalkozott, hogy igy az összes munkákat egyöntetűen készíttethessék el. A szükséges költségekre vonatkozólag azt kéri a tanács, hogy a Halászbástya teljes rendezésére engedélyezett 337959 frt. fedezésére a költségekből erre az évre kiutalványozott 149974 koronát használja fel a közmunkatanács. A kapuczinusok templomfala A főváros a Iiorvintér rendezése alkalmával olyan mértékű talaj aláásatásokat végeztetett, hogy a kapuczinusok plébánia templomának északi fala kikerült a föld alól és kopár vakolatlan tégláival csupaszon mered az utczára. A szerzet most arra kérte a tanácsot, hogy a dísztelen falat vakoltassa és festesse be. A tanács ma a kérelem teljesítését elrendelte s a munkákat a főváros költségén fogják végeztetni, mivel azt egyrészt csakugyan közszükségből idézték elő, másrészt pedig a rendnek a váratlan kiadásokra fedezete nincsen. Az iparrsjziskola világítása. A fővárosi iparrajziskoiában a rajztermek világítása sok panaszra ad okot. A tanács most elhalározta, hogy az iskola világitó berendezését újjá alakíttatja és a termekben felső egyenáramú villamos világítást rendeztet be, a mely a rajzoló asztalokra a világitó fényt indirekt szolgáltatja. Az uj berendezés 7200 keronába kerül. Harcz a rákosi jégtelepek ellen Ismeretes az az irtó háború, a mit a főváros a rákos, jéggyártelepek ellen nemrégen megindított. A nagy tisztogatás közben ma ismét egyik nagyszabású jéggyártelep került sorra. Betiltották a Schefcsik-féle nagy jégtermelő gyár működését, azon a czimen, hogy az előállított jégtermék az egészségtelen és tisztátalan talajviszonyok következtében fertőzött s igy a közegészségre veszedelmes. A jégtelep tulajdonosa most bőven okadatolt felebbezést nyújtott be a főváros szigorú határozata ellen. A felebbezés felpanaszolja, hogy a főváros a rákosi jégtelepek kiirtásával valóságos monopóliumot szerez a Duna vizéből táplálkozó jégtelepeknek, a melyek tisztaság dolgában nem is igen sorozhatok a rákosi jégmüvek elé. A rákosi jéggyártelepek, nagy része, különösen pedig a felebbezőé, egészen tiszta és egészséges jeget állít elő. Ez a jégterraeiő gyár igen nagyszabású, nagybefektetéssel létesített telep, mely sok embert foglalkoztat és nagy üzleti forgalmat mutathat fel. Ha akadhatott is a Rákoson tisztátalan jégtelep, valamennyit a többi hibátlant is — ezek miatt üldözni megokolatlan dolog, s ha a főváros a rákosi jégmüvek ellen inditott harczát abban nem hagyja, a minden vagyonúkban megtámadott jégtermelők kénytelenek lesznek a főváros ellen kártérítési igényeket támasztani s ezeket bírói utón érvényesíteni, —
