Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-06-25 / 26. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. junius 25 . <5 kritikusabb ideje ugyanis az első három esztendő. Ez alatt az idő alatt dönti el a gondos ápolás, hogy a növény megmarad-e és a remélt módon fejlődik-e tovább. Ám ha a főváros kezelése alatt e bárom éven belül valamelyik a vállalkozó szállította növény elpusztul, a vállalkozók könnyen védekezhetnek úgy, hogy a növény pusztulását a helytelen, vagy hanyag gondozás okozta s bár a valódi ok legyen a növény rossz minősége, vagy a talajmunkák lelkiismeretlen végzése — a vállalkozó mindenkor igyekezni fog a szavatosság alól kibújni. Ezen csak úgy lehetne segíteni, ha a fentartást is legalább az első három esztendő alatt a vállalkozóra biznák. Rengeteg kiadást jelentene ez és feleslegessé tenné a nagy költséggel fontartott fővárosi kertészetet. Ha a fentartást a főváros házilag végeztetné ezután is, úgy előre látható a főváros és kertészeti vállalkozói közt perpatvarnak és pörösködésnek vége-hossza se lenne. Hogyha végül mindez a tanácsot a tervtől nem riasztaná vissza, arról se szabad megfeledkeznil hogy a fővárosnak évek hosszú során át, rengeteg költség és áldozatok árán létesített gazdag és valóban kiváló faiskolája és diszkertészete van, a melynek majdnem túlzsúfolt anyagát ezentúl nem tudnák mire használni és mindenestől kárba veszne. A parkozó munkák vállalatba adásával Németországban tettek nemrég kísérletet, azonban ott sem sikerült a próbálkozás és csakhamar kénytelenek voltak a régi rendszerhez visz- szatérni. . ~ A Mit szabad a fővárosi bizottsági tagnak. Erre a kérdésre a főváros közigazgatási hivatalai egyértelműen adják meg a választ egyetlen szóban : mindent. Háborítatlanul szabad felzaklatni egy kerület békés nyugalmát; — büntetlenül szabad másokat tulajdonuk használatában megzavarni; — felelősség nélkül szabad fittyet hányni a más szegény közönséges halandó számára olyan szigorú törvénynek és közömbös egykedvűséggel lehet játszadozni egész sereg ember személy- és vagyonbiztosságával. Mert a főváros törvényhatósági bizottságának tagja félelmes, nagy ur, kinek hatalma előtt megszűnik minden ellentmondás, feloldózik a szabályok és törvények minden köteléke. Méltóképen illusztrálja ezt az állapota* az a kis eset, mely most kellemetlenkedik a tanács zöld asztalán. Michel Alajos fővárosi törvényhatósági bizottsági tag évekkel ezelőtt még a régi elöljárósági törvény alapján tercpengedélyt kapott arra, hogy a Nagy-templom utczában levő egyemeletes házban 20 lóerőre berendezett gőzüzemű asztalos műhelyt alapíthasson. A műhely 1893-ban leégett. Michel Alajos ekkor a műhelyt kétemeletesre építtette fel, az egészben nagyszabású gyárat rendezett be, a melybe 50 lóerejü gőzgépet, megfelelő kazánnal állított be, — a nélkül, hogy a nagyszabású átalakításhoz és gyáralapitáshoz a szükséges hatósági telepengedélyt megszerezte volna. A többszörösen megnagyobbodott gyár működése teljesen megzavarta a környékbeli lakosok nyugalmát és azóta mind sűrűbben hangzottak a panaszok a szomszédok köréből, mert a gyár telepen felállított 50 lóerejü gép és kazán olyan súrlódást idéz elő, hogy az egyetlen déli pihenő órát kivéve a szomszédos házakban az emberek egymás szavát is alig hallják A kazán fűtéséhez felhasznált forgács, fürészpor és egyéb apró szemét anyag olyan füstöt, kormot és piszkot terjeszt, amely az egész környéket vastagon belepi, a padlásokon nem lehet a ruhákat szárításra kiteregetni, mert a szálló korom feketére mázolja, s a ruha piszkosabban kerül le a padlásról, mint a milyen szennyes korában volt. A hatósági felügyelet és engedelem nélkül működő gyár azonfelül az egész környék tűzbiztonságát is tökéletlenné teszi s a lakosságot állandó rettegésben tartja. Mindezeket tizenegy szomszédos háztulajdonos tavaly októberben részletesen elpanaszolta a fővároshoz benyújtott kérvényében. A kérvény illetékes elintézésre a Vili. kerületi elöljárósághoz került, a hol a bizottsági tag ur ellen az engedelem nélküli gyár alapítás miatt meg is indították az eljárást, a melynek során az elöljáróság a feljelentésben foglaltak igazságát hivatalosan is megállapította. Ennél több azonban nem is történt. Az ügy szép csendesen elaludt s talán még most is édesdeden szenderegne, ha a tavalyi panaszosok most már erélyesen fel nem lépnek. A szomszédos háztulajdonosok most újabb kérvényt nyújtottak be a tanácshoz s ebben azt mondják, hogy a Nagy templom utczai állapotok ha lehet, az elmúlt esztendő óta még rosszabbodtak; sőt most már nem is csak panaszkodnak a háziurak, hanem egyenesen fenyegetőznek, hogy a közmunkatanács, kereskedelmi és belügyminiszterhez mennek el panaszra, ha a fővárosnak a városatyai tisztség annyira imponál, hogy a bizottsági tag üzelmei ellen sem nem akar, sem nem mer cselekedni. Az uj kérvény, melyet Jandanek Venczel, Puchi József, Frida Ferencz, Schu bért István, Boldog Sándor, Szvoboda Ignátzné, Dékán Mártonná, Heitz József, Spevák János, Schleis? Káról y futó és nagytemplom utczai háztulajdonosok a maguk és lakóik nevében Írták alá, azzal a kijelentéssel végződik, hogy arra az esetre, ha a panaszosok ezúttal sem kapnák meg a kért orvoslást — egyértelmüleg arra fogják kényszeríteni a fővárost, hogy ingatlanaikat, melyek lakóházakul a gyár miatt többé nem használhatók, sajátítsa ki. — A város atyáskodása — a városatyával szemben akkor majd nem okoz kárt senkinek. A magyar ipar sikere a párisi kiállításon Az első nagy sikert a párisi világkiállításon Budapest székesfőváros, közvetetlenül pedig a magyar gépipar aratta. A székesfőváros ugyanis megengedte Rock István gépgyárosnak, hogy a maga neve ala't kiállíthassa azt a hatalmas szivattyút, amelyet 80.000 forintért a káposztásmegyeri vizmütelep III. szakaszának gépházába rendeltek. Az óriás Worthington szivattyú, majd három emeletes, ugylátszik megnyerte a francziák tetszését. Három franczia város tett lépéseket a kiállított szivattyú megvásárlására a gyárosnál, aki ma arra kérte a fővárost, hogy engedje meg a gép eladását. A tanács a kérelmet nem hajlandó teljesíteni, mert attól tart hogy az uj gép nem készülhet el a kellő időre.
