Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-06-25 / 26. szám
1900. juníus 25. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 A főváros halandósága az 1899-ik évben. — A statisztikai hivatal jelentése. — Az 1899. év folyamán a főváros területén összesen 15,040 egyén halt meg, köztük 51 katona. Az év közepére számított polgári népszámhoz (650.502) a katonákat (16.220) is hozzászá- mitva, a főváros összes népessége ez évben 666.722 lelket tett. Az elhunytak absolut számát a népszámhoz viszonyitva, azt találjuk, hogy ezer-ezer lakosra átlag 22.6 (csakis a polgári lakosságot és annak halottjait véve 23.0) haláleset jut. A halandósági arányszám eszerint az elmúlt évhez képest alig változott. Ha a k.oéfficiens kiszámításánál a nemzetközi statisztikai intézetnek Bécsben 1891-ben hozott határozata értelmében a vidékről kórházba betegen érkezett s ott elhalt egyéneket figyelmen kívül hagyjuk, ez által a halottak száma 1.218 fővel, tehát 13.822-re, az arányszám pedig 22.6,ről 20.7-re csökken. Visszapillantván a főváros egyesítése óta lefolyt 26 évre, megelégedéssel tapasztalhatjuk, hogy a halandósági koefficiens 1874 óta feltűnő módon csökkent, amit teljes joggal a közegészségügyi közigazgatás folytonos tökéletesbülésének tulajdoníthatni. 1886-ban a főváros egészségi viszonyai több fertőző bajnak, különösen a kolerának, valamint a himlőnek igen erős fellépése következtében nagy mértékben rosszabbodtak ugyan; azóta azonban ismét lényeges javulás állott be, melyet még az 1892. évi kolera-járvány sem bírt megrontani. A következő összeállításban közöljük a meghaltak számát valamint a halálozási arányszámot a főváros egyesítése óta lefolyt 26 évről. ÉY meghaltak száma útról jöttékkel együtt 1874. 12.869 = 44.9% (Maximum) 1875. 12 026 = 41.5 „ 1876. 12-294 = 41.9 , 1877. 12.644 = 39.8 , 187P. 12.874 = 38.6 „ 1879. 12.139 = 34.7 „ 1880. 12.312 = 33.6 „ 1881. 13.055 = 34.5 „ 1882. 12.865 = 32.9 „ 1883. 12.300 = 30.5 „ 1884. 12.761 = 30.6 „ 1885. 12.659 = 29.4 „ 1886. 16.724 — 37.7 „ (kolera-év) 1887. 13.854 = 30.3 „ 1888. 14.021 = 29.8 „ 1889. 13.341 = 27.6 „ 1890. 14 506 = 29.2 „ 1891. 14.335 = 28.3 „ 1892. 14.732 = 27.6 „ (kolera-év) 893 14.459 = 26.1 „ 1894. 13.511 = 23.6 „ 1895. 14.707 = 24.9 „ 1896. 14.782 = 24.3 „ 1897. 13.811 = 22.0 „ (Minimum) 1898. 14.305 = 22.1 „ 1899. 15.040 = 22.6 „ Év útról jöttek nélkül 1874. ? 1875. ? 1876. ? 1877. ? 1878. ? 1879. ? 1880. ? 1881. ? 1882. ? 1883 11.699 = 29.0 o/oo 1884. 12.275 = 29.4 , 1885. 12.079 = 28.1 „ 1886. 16.023 = 36.1 „ 1887. 13.163 = 28.8 „ 1888. 13.165 = 28.0 ,. 1889. 12.663 = 26.2 „ 1890. 13.845 = 27.9 „ 1891. 13.604 = 26.9 „ 1892. 13.977 = 26.2 „ 1893. 13.418 = 24.3 „ 1894. 12.549 = 22.0 „ 1895. 13.635 = 23.1 „ 1896. 13.736 = 22.6 „ 1897. 12.703 = 20.2 „ 1898. 13.110 = 20.2 „ 1899. 13.822 = 20.7 „ Mig tehát 1874-ben 1000 lakos közül 45 halt meg, ma ezen arány felényinél kisebb, azaz csak 22, a mi — a 666.722 főnyi lakosság mellett — a nálunk előbb uralkodó viszonyokhoz képest, közel tizenötezer főnyi néptömegnek a haláltól való meg nentését jelenti 1 Alább közöljük 84 százezernél több lakóval biró európai nagyváros halandóságát az 1898. és 1899. évekről. Ezen tábla szerint fővárosunk 84 európai nagyváros közt ma a 46-ik, (illetve az útról betegen jöttek beszámításával az 58-ik) helyet foglalja el, mig a múlt évben 85 közt a 49-ik [(illetve az útról betegen jöttek eeszámitásával a 62-ik) volt. Ha a kimutatás 100 városra terjedt voina, fővárosunk ezen évben az útról jöttek nélkül az 54-ik helyet, az idegenek beszámításával pedig a 69-ik helyet foglalta volna el, mig — az utóbbi számítás mellett — 1898-tól 1895-ig visszafelé a 73-ik, 74-ik, 8ü-ik és 68-ik helyet. Egészben véve, tehát a többi nagy városokban is észlelhető javulással lépést tartott. Ez alkalommal ismételve utalunk azon már több ízben tüzetesebben kifejtett körülményre, hogy a fővárosnak a külföldi nagyvárosokkal szemben még mindig elég magas halálozási aránya nem róható fel egyedül a főváros egészségi vagy egyéb tekintetben ki nem elégítő állapotainak. Magyarországon az élettartam általában rövidebb és a halandóság nagyobb, mint Nyu- gat-Európában ; a főváros lakossága pedig nagyrészt a vidék lakosságából gyarapodván, természetes, hogy nem vonhatja ki magát az országszerte uralkodó vitalitás befolyása alól. Annál inkább megnyugtathat, ha látjuk, hogy Budapest halandósága a nagyváros minden kedvezőtlen befolyása daczára még mindig jóval csekélyebb, mint az ország számos városáé, sőt hogy a t őváros halandósága az országos átlagnál 1891—1898-ban : 30.3) is jóval kisebb.
