Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-06-25 / 26. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS S ha túl lesznek a mauzóleumon, amelyet néhány évig még elbizottságoznak, következik a szobor, amelyre kevés a 250000 forint. Ez sem igaz, mert a Deák szobor összes költségei alig 220.000 forintra rúgtak. Persze kifogásnak mindez igen jó. Szegény szatócsok! Hogy remegnek még mindig attól a nagy embertől, aki nem egy városnak, hanem a nemzetnek volt szerető atyja. * És Batthyányi Lajosnak a vértanú miniszterelnöknek a szobra ? Csak elhatározták a tisztelt városatyák a szobor állítást, de megfeledkeztek a határozatról. Baj, nagy baj a rossz memória. Szerencsére, vannak még éber urak, akik a rosszul működő memóriát sakkban tartják. S ilyenkor a tisztelt törvényhatóság, mint a múlt ülésen is, amikor Vázsonyi bizottsági tag meginterpellálta a polgármestert a szobrok ügyében, mérgesen felzudul: — No igen, hát mi lesz? És újra megfeledkezik. * A szobrok ügyében a Vázsonyi interpellá- czióját kiadták a polgármester urnák. Az egyenes, nyilt választ tehát elkerülték. Mert ez volt a czél. Hisz a polgármester ur épp annyit tudott a szobrokról az interpelláláskor, a menynyit két hét múlva el fog mondani. De a férfias nyiltság azt parancsolta, hogy a választ előbb — illetékes helyen is elolvassák. így kívánja ezt az a magasabb politika, amelynek sarkalatos tétele, hogy ne legyen magyar a magyar. A dunai hajóstársaságok és a főváros. Az Akadémiától a Petőfi-térig tervezett uj duna- parti villamosvasúti vonal építése következtében az alsó rakodóparton levő összes raktár- és egyéb hajózási épületeket le akarják romboltatni és helyettük a szükséges helyiségeket a viadukt vasút pályateste alatt levő üregekben akarják berendezni. Az érdekelt hajózó vállalatok, mint a Magyar Folyam- és Tengerhajózási részvény-társaság, a cs. és kir. szab. Duna gözhajózási társaság s több más vállalat és partbérlő felszólalást adtak be a fővároshoz a terv végrehajtása ellen, mely úgy nekik, mint a dunai hajózás ügyének általában kimondhatatlan károkat okozna. — A Magyar folyam és tengerhajózási részvénytársaság előadja, hogy az alsó Dunaparton a Lánczhid közelében levő első nagyobb épületében a forgalmi kirendeltség helyiségei, irodák, a hajós személyzet helyiségei, orvosi rendelőhely, szertár, ezenfelül a magyar hajósok országos egyesületének tagjai rés -:ére orvosi rendelő hely, végre a hajó üzem műszaki szertára van elhezve. — A második épületben az ügynökség, továbbá a közönség részére szánt várótermek és a 1900. junius 25. podgyászkezelés raktározása czéljára szolgáló helyiségek vannak. — Ezek valamennyien nélkülözhetetlenek. A viadukt alatt létesítendő helyiségekkel felcserélni pedig annál kevésbbé lehet, mivel az uj helyiségek okvetlenül sötétek, szűkök és ^ felettük robogó villamos kocsik dübörgése következtében lármásak lennének, s igy a kívánt czélokna.k semmiképen sem felelhetnének meg. — Ugyanennek a társaságnak harmadik nagy épülete raktárul szolgák Ezt a viadukt alá helyezni a már elsorolt okoknál fogva ugyancsak lehetetlen. Erős szemrehányással illeti a fővárost felszólalásában Outtentag Gusztáv hajótulajdonos, akinek szintén nagyobb partbérlete van az alsó rakodón. Gut- tentag felhívja a főváros tanácsának figyelmét Bécs város törekvésére. A jó szomszéd minden erejével rajta van, hogy a Budapesten szépen fellendült dunai hajós forgalmát magához ragadja. Budapest székesfőváros pedig mintha éppen ezt a törekvést akarná előmozdítani, intézkedéseivel valósággal elűzi és megsemmisíti a szépen fejlődő, de nagy nehézségekkel küzdő hajóforgalmat. — Bécsben nincs karópénz, nincs rakodópart bér, — a Freude- nauban most épül az uj, teljesen modern berendezésű kikötő ; m ndez Budapest rovására, a melynek hatósága minden áron elakarja a már meglevő forgalmat is rontani. Végül a folyamodó és a többi hajóstársaságok a raktárépületek meghagyását kérik. A földmivelésügyi miniszter a felszólalók kérelmének teljesítésébe beleegyezett s az iratokat a fővároshoz tette át. A főváros mérnöki hivatala ma terjesztette be a tanácshoz a kérelem teljesítését pártoló jelentését a megmaradó épületek átalakításának terveivel együtt. Ezek szerint az összes épületeket a Duna felé tolják, részben pedig keskenyebbekké teszik olyanformán, hogy az uj kocsi ut kiszélesítésére még szükséges terület szalagot belőlük kihasítják. Egyidejűleg a mérnöki hivatal arra is kéri a tanácsot, hogy a Mária-Valéria-utczából az alsó Duna- partra terelt átmenő teherforgalmat most már szüntesse be, hogy az alsó rakodópart pusztán a dunai hajóforgalom lebonyolítására és a villamos vasút czéljára szolgáljon. A terhes szekereket a főkapitány vissza terelheti valamelyik belső útvonalra, leginkább a Má- ria-Valéria-utczába, a honnan csupán a börze érdekében tiltották ki. Az ügyészek és a mérnökök. A közgyűlés megváltoztatta azt az 1894-ben hozott határozatát, amely a t. ügyészség és a mérnöki hivatal alkalmazottait a magángyakorlattól eltiltotta. A határozatot meg kellett változtatni, mert nem volt világos. Magyarázható volt — mondotta a fegyelmi választmány legutóbb — jobbra is, balra is. A magángyakorlat fogalma nem volt kifejtve a határo atban,amelyet ennek következtében könnyen kijátszhattak. A magángyakorlat tilalmára tehát uj paragrafust kellett alkotni. Ezt a paragrafust al elnöki ügyosztály a nyilvánosság teljes kizárásával elkészítette, be vitte a nem nyilvános tanácsülésbe, onnan a közgyűlés elé, amely szó nélkül elfogadta a javasolt uj szakaszt.
