Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-15 / 3. szám
Az építő ipar ellen. A tanács minden eszközt megragad, hogy a főváros jövedelmét fokozza. Elhatározta azt is, hogy az építési engedélyek diját, az engedély kiadása előtt — egyszerre fizetteti le. A határozatot, a mely a pangásnak indult — építőipart még nagyobb válságba sodorta volna — a törvényhatóság nem hagyta jóvá. Isitőliszéki tagok választó a. Minden nagyobb érdeklődés nélkül meg volt az iskola tagok választása. A tiz kerületben 705 iskolaszéki tagot választottak, — nem sokkal volt több a szavazók száma Pótdijak. Rényi főjegyző a hivatalos kiküldetések és eljárások, valamint az átköltözködések alkalmával a székesfőváros terhére fölszámitható dijakról uj szabályzatot ké&zitett, a mely az év végéig nem került tárgyalás alá. A vasúti konfliktusok. A főváros törvényhatósága és a kereskedelmi miniszter között a vasutak engedé lyezése tárgyában felmerült összeütközések véglegesen elsimultak. A kereskedelmi miniszter engesztelékeny hangú leiratára a törvényhatóság is engedett a maga álláspontjából és egymás kölcsönös megértésével megkezdték a függő kérdések békés elintézését. A főváros múzeuma. A tanács Dr. Toliy László főlevéltárost felmenti a főváros múzeumának gondozásától és Dr. Kruzsinszky Bálintot a nemzeti múzeum tisztjét bízza meg a főváros múzeumának rerdbehozásával. Kruzsinszky nagy ambi- czióval iát munkájához, elkészíti a múzeum beosztásának tervezetét s rendezi az anyagot. A közmunkatanács revíziója. A törvényhatóság 1898. de ezember havában elhatározta, hogy az 1870. X, t. ez. megváltoztatására megteszi a kellő lépéseket. Utasítására a tiszti ügyészség- mérnöki hivatal és számvevőség elkészítették jelentéseiket, a melyekben kifejtik a törvény megváltoz atásának szükségességet, okait s egyúttal előadják azokat a módosításokat, a melyek szerint a törvény informálandó lenne. A szakszerű alapos jelentések az év végéig nem kerültek tárgyalás alá. A főváros és az italmérési jövedék. Az 1899. évi VI, t. ez rendelkezése értelmében a főváros az italmérési jövedékből részesedés helyett pausal összegben kapja a kártalanítást. A fő’ számvevő felhívja a tanács figyelmét a pénzügyminiszternek arra a rendeletére, a melyben tudatja a fővárossal, hogy az uj törvény értelmében a pausal összegben való jutalékot 1898-tól számítják. A főváros ilyenformán több mint 700.100 forinttal károsodik. A tanács a főszámvevő előterjesztése alapján felterjesztést intézett a kormányhoz. Állami közkórház Budapesten. A Rókus kórház lebontásától elállt a főváros, mert az uj közkórház több milliónyi költségeire nincs fedezete, Az a szándéka, hogy 500.000 frt költséggel renoválja az ódon épületet s meg hagyja mai helyén. Ezzel szemben azonban általános az az óhaj, hogy a Rókust le kell bontani, s a főváros által adandó ingyen területen az állam építhessen uj közkórházat. November. Költség előirányzat. Megjelent a jövő év költség előirányzata. A kiadások összege: 37.116.488 korona, a bevételek összege 36 202,915 korona a hiány 9135Ő3 korona. A defiiezitet beható tárgyalások után teljesen eltüntették s a kormányhatósági jóváhagyás alá ter1900. január 15. y jesztett költségvetés már néhány száz korona többletet mutat. Pótlékrendszer. A költségelőirányzat tárgyalása alkalmából napirendre kerültek mindazok a rendszertelenségek, a melyek a főváros vagyoni helyzetét súlyosbítják. Ezek között el.'ő a pó,lékrendszer. A főváros a maga jól dotált tisztviselőinek ok és alap nélkül, mindenféle czimen szórja a pótlékokat. Tizenhárom féle póllék van divatban s ezek közül egyik másik tisztviselő 5—6 féle pótlékot élvez. A mindenféle czimen élvezett pótLkok majdnem egy millió forinttal terhelik évenként a költségvetést. H Dunai forgalom. A tanács nem igen törődik a dunai forgalommal. A teherhajó tulajdonosok nagy része, köztük a fővárosi legelőkelőbb biztositó társaságok panaszt emeltek a dunai kerületi kapitányságnál a rakodópartok elhanyagolt volta miatt. A kapitányság erélyes felhívására a tanács a panaszokat legalább részben orvosolta. Az idegen forgalom előmozdítása. A főváros idegen forgalmát papiroson régóta megteremtették. AVa- lóságban idegen forgalomról alig lehet szó A polgír- mester országos akciót tervez az idegen forgalom előmozdítására, mert belátja, hogy a főváros a maga erejéből megfelelő idegen forgalmat — teremteni nem tud. A vásárcsarnokokról. Változnak az élelmiszerek árai, az árhullámzás azonban folyton hausse-1 mutat. A közönség elkeseredése nagy, a tanács azonban megszokta a szidalmakat, s miután a főváros szorult anyagi helyzetben van, nem mernek a bajok orvoslására szükséges módozatokkal őszintén elöáliani. S marad minden a mint volt. Az iskolák tanszerei. Egy elemi iskolai igazgató (az iskolája a legsötétebb külvárosban van) mindössze 4000 frt ára tanszert rendel az iskolájának. A tanács megijed s kiadja az utasítást hogy a tanszerek beszerzését szabályozni kell. Olesó hús A főváros huspárolót akar felállítani. Megje!ent az uj intézmény szabályrendeletének tervezete. A huspárolóban a nem veszedelmesen beteg állatok húsát emberi használatra alkalmassá preparálják. A nép igy olcsó húshoz és kitűnő húsleveshez jut. Hogy mikor — az bizonytalan. A piai isták telke. A piaristák belvárosi telkét, a mely 1847 □-szögül terjedelmű, a fővárosnak lu kell sajátítania. Három évvel ezelőtt mástél millió volt a telkek ára, most két millió. Ha a főváros még néhány évig vár, a telek még néhány százezer forinttal lesz drágább. Közbiztonság a templomokból. A közrendészeti bizottság konstatálja, hogy a főváros templomaiban a közbiztosság tekintetében semmiféle óvintézkedés nincs. Felhívja a tanácsot, hogy a szabályrendeletek tömkelegét egy újabb szabályrendelettel szaporítsa — a templomokról. Vándorol a közpénztár. A főváros házi pénziára, a mely. nek állandó lakása a régi városháza volt — helyet cserélt. Az ódon épület lebontása következtében átköllözött a Károly kaszárnyába. A költözésnél 150 millió korona értéket vittek át az uj helyiségbe. Jótékonyság és szegény ügy. Itt a tél, népkonyhák és melegedő szobák munkás kaszinók zsúfolásig megtellcnek éhező nyomorgó tömeggel. Mindenfelől jönnek a hitelt kérő átiratok. A kerületek tehetetlenek a szegényeikkel szemben, mert sokan MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
