Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-15 / 3. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. január 15. vannak és kevés jut rájuk A deczentralizált jótékonyság gyönge. Régóta szervezni kellene a száz felé forgácsolt jótékony erőket, h°gy egyesülve közös akarattal gyűrjék le a fővárosban lábra kapott nagy szegénységet. A rendszer változik. A belügyminiszter a törvényhatóságnak két fontos határozatát hagyta jóvá. Az egyik a közigazgatás belső berendezésében tett változtatásokra, a másik az adóhivataloknál szervezett végleges állások rendszeresítésére vonatkozik. Az uj rend értelmében a polgármester az aprólékos teendők alul felszabadul, az adóügyosztály megszűnik s helyébe lép a közlekedési ügyosztály 30 tagú bizottsággal. Az adóhivataloknál a napidijasok helyét végleges alkalmazottak foglalják el. Az uj rend 1900-ban lép életbe. A mérnöki hivatni ellen. Vígan folyik a költségvetés tárgyalása. A pénzügyi és gazdasági bizottsági tagok azonban kimerültek azoknak az okoknak a keresésében, hogy mi idézi elő az örökös deficitet. Steiger Gyula kisütötte, hogy nem mi, hanem hi — a bajok oka. Más szóval minden bajok szülöforrássa a mérnöki hivatal. S a tárgyalás folyamán mellékes a költségvetés : elemeire bon ják a tehetetlen bűnbakot. A katonai kiadások. Kullmann Lajos tanácsos érdekes javaslatot terjeszt a tanács elé. Azt indítványozza, hogy a honvédelmi minisztertől a katonai költségek megtérítését követeljék. 88000 frt az az összeg, a mit a főváros, évenkint a katonai kiadásokra fordít. Ezt kéri vissza a főváros a kormánytól. Bizonyára hiába. 5500 üres lakás. Egyrészt nagy a lakás mizéria, drága a házbér, rosszak a. lakások — másrészt, azt mondja a statisztikai hivatal, jön a jobb jövő, mert immár 5500 lakás áll üresen. A háziurak nem igen ijedtek meg, bár itt-ott a lakók vakmerő reményt táplálnak a kilátásba helyezett jobb jövő iránt. Deczember. A fővárosi törvény revíziója: Heltai Fer.encz nyilvánosságra hozza a fővárosi törvény revíziója tárgyában készített tervezetét. A munka nagy feltűnést kelt. A dunaparti v'aduktos vr.sut. A kereskedelmi miniszter erélyes fellépése következtében befejezik a dunaparti viaduktos vasút ügyét. Megállapítják az engedélyokiratot, az építés módozatokat és a vasút költségeit. Az iskota adó. A főváros fmancziái rendbehozá- sának egyik eszközéül életbe akarta léptetni az5°/o-os iskola adót A belügyminiszter a tervet nem hagyta jóvá. Adómentes házak. A tanács Összeállította a főváros főbb útvonalaira biztosított 80 éves adómentesség lejáratát. Uj személyzeti beosztás. A közigazgatás szervezetében történt változások első következménye — a személyzet uj beosztása. Ezek között a legfontosabb az, hogy a közlekedési ügyosztály vezetését Szabó Károly, a tanügyiét Faller Ferencz tanácsosok kapták meg, a közélelmezési ügyosztály élére pedig Almássy Gézah. tanácsost állította a polgármester. Vizsgák a fővárosnál. Az adóhivataloknál rendszeresített uj állásokat, csak azok foglalják el, akik az adószámviteli gyakorlati vizsgát leteszik. A vizsgák miatt rendkívüli nagy az elkeseredés az éidekelt tisztviselők körében. Mindenfelől gyanúsító hangok emelkednek — annyira, hogy a tanács a már lejárt pályázatot megsemmisíti s. uj. pályázatot ir. ki. A költségvetés a törvényhatóság előtt. A közgyűlés tárgyalja a költségvetést. V ta nincs. En bloc elfogadnak mindent de meggyőzik önön magukat, hogy drága az adminisztraczió. Egyéb nem történt. Munkások biztoátása. Bern városában a foglalkozás nélkül levő munkások segítésére biztositó intézetet állít a hatóság. Az intézet tagjai munkahiány esetén megfelelő segedelemben részesülnek. A Németvölgy ivóvize. Panaszos kérelemmel fordulnak a németvölgyiek a polgármesterhez. Nincs ivóvizük. A vízvezeték igazgató elzárja előlük a Farkasvölgyi vízcsapokat. Kutat kérnek a fővárostól, különben szomjan halnak. A külföldi lakás mizériák. A „Magyar Székesfőváros1' érdekesen ismerteti a külföldi lakás mizériákat — összehasonlítva a budapestiekkel. Az öszehasonlitás anyagát a hollandiai, a szász,- a porosz a bajor viszonyok szolgáltatják. A magyar ipar. Lelkesülten izgat mindenki a magyar ipar mellett. A székes-főváros tisztviselői pedig átkozzák a magyar ipart, a mely czeruza, toll és egyéb íróeszköz alakjában van rájuk kényszerítve. A fővárosnak a sok haszontalan anyag tömérdek pénzébe kerül, de pártolni kell a magyar ipart. A4. §. A törvényhatóság Ügyrendjének 4. §-a kimondja, hogy a melyik városatya két hónapon keresztül igazolás nélkül elmarad a közgyűlésekről, elvesztette mandátumát. A „Magyar Székesfőváros“ karácsonyi száma a közgyűlési hiteles jegyzőkönyvek nyomán közli azoknak a városatyáknak nevét, a kik az ügyrend értelmében — elvesztettük mandátumukat. Városatyák karácsonya: A „Magyar Székesfőváros“ a törvényhatóság bizottsági tagjainak minden áron kedvében akar járni s karácsonyi ajándékképpen közölte annak a kétszáz bizottsági tagnak nevét, akiknek mandátuma a jövő évben lejár. A Lánczhid jubibuma. A tánezbid jubilál, s ebből az alkalomból a Dunahidak igazgatósága kiadta a budapesti Dunahi- dák forgalmának statisztikáját. Nemzeti kötelességek. Budapest az ország szive idegenül áll az ország többi törvényhatóságával szemben. A „Magyar Székesfőváros“ azt sürgeti, hogy a főváros tanácsa tegye meg a közeledő lépéseket, a melyek bensőbb összeköttetésbe hozhatnák a táisha- tóságokkal. Budapest, csak akkor lehet igazán az ország szive, ha szoros kapcsolatban áll az országgal s azzal az erővel, a mellyel rendelkezik, magához fűzi vidéki társait s körülveszi őket azzal a szeretettel, a melylyel öt vette körül a nemzet s a melynek mai nagyságát köszönheti. Baszké honvéd altisztek. A honvédelmi miniszter prötekcziójával erősen' 'fefsült- a főváros. A tanács most tartotta meg az uj egészségörök választását s a miniszter egyenes ajánlatára az egészségőri állásokra három igazolványos altisztet is megválasztott. Érdekes azonban hogy a három közül egy sem fogadta el a úiegválasztását. Egyik azért nem, mert hosszas katonai szolgálatának idejét a főváros beszámítani hajlandó nem volt, a másik kettő pedig utólag nem tartotta a maga számára megfelelőnek az egészség- őri állást.
