Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-15 / 3. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Í900. január 16. Színházak tűzbiztonsága. A tanács I. ügyosztálya tárgyaltatja a színházak tűzbiztonságára vonatkozó szabályrendelet. A szabályrendelet, a melyre határozottan szükség van, a rendőrség akadékoskodása következtében egyátalán nem haladt előre. Minduntalan akad valami kifogás a tervezet ellen, mig végre a tanács megunva a sok huza vonát, elhatározta, hogy a szabály- endelet tervezetet letárgyaltatja. A közmunkatanács évi jelentése. A közmunkatanács kiadta évi jelentését. A jelentésben a királyné emlékének megörökítéséről, az 1898.-ban végrehajtott szabályozási munkálatokról, az uj hidakkal kapcsolatos rendezésről, a katonai laktanyák megválté sáról, a fővárosi pénzalap állami előlegeiről stb. számol be. A főváros vagyonleltára. Napirendre kerül az uj vagyonleltár megállapítása, a mely az 1899. évi záró- számadáshoz csatolandó. A „Magyar Székesfőváros“ a mellett harczol, hogy az uj vagyon leltárt ne a bü- rókban, hanem hiteles helyszíni felvételek alapján készítsék el. Uj temetési rend. Viola Imre tanácsos haza tért arról a körútjáról, a melyet Milanóban, Münchenben és Dresdában tett, a temetkezés tanulmányozása végett. A tanulmányút főczélja a temetkezés rendszabályozása s a központi felravatalozás életbe léptetése. Adóárverési csarnokok. A főváros adóárverési csarnokai ellen rendkívül nagy az elkeseredés. A hatóság felügyelete alatt álló csarnokokban a szegény nép adóban lefoglalt holmiai épp úgy áldozatul esnek az árverési hiénáknak, mint az előtt, mikor lakásukon folytatták az árveréseket. Az árverési csarnok rendszer különösen a miatt gyűlölt, mert a lefoglalt holmikat az árverés napját megelőzőleg kell beszállítani s a szorult felek idő előtt kénytelenek a zálogolás szégyenét kiállani. Magy mozgalom indult meg a csarnok rendszer ellen, a melynek azonban nem volt semmi eredménye. A Vérmező felosztása. A budaiak a vérmezőt fel szerették volna osztani. A tanács alkudozást kezdett a katonai kincstárral, a terület átengedése végeit. A katonaság azonban olyan követelésekkel állott elő, hogy a főváros egyszer és mindenkorra lemondott arról, ho y a Vérmezőt a maga részére megszerezze. A király háza. A király megvette a Curia és a királyi tábla régi telkét. A telek 782 □ -öl nagy, a vételár □ ölenként 1100 frt. összesen 860.200 frt. A királynak Bpesten ez az első vásárlása. A hatalmas területen a király öt emeletes bérházat épit, az építést 1900 márcziusban kezdik meg. A Szervita-tér tulajdonjoga. Ma sincs még eldöntve, hogy kié a Szervita-tér. A szervitarend a magáénak vindikálja,’aDa nács azonban hiteles levéltári adatokkal és okmányokkal azt bizonyítja, hogy a tér a fővárosé. A Kossuth Lajos-utcza vasútja. Egy szerény memo- randum aktuálissá teszi azt a kérdést, hogy a Kossuth Lajos utczában lesz-e vasút? A mérnöki hivatal a memorandum kapcsán azt jelenti a tanácsnak, hogy a vasút építéséről csak 1900. vagy 1901-ben az utcza végleges rendezése után lehet szó. De addig is szükséges volna a Kerepesi-uti vonalnak a Kossuth Lajos- utczán át leendő meghosszabbítása végett tárgyalásokat kezdeni. A lakhatási engedélyek reformja. A tanács III. ügyosztálya ai egészségtelen építések meggátlása végett reformálni akarta lakhatási engedélyek kiadását. Törekvése a törvényhatóság akaratán hajótörést szenvedett. Átszálló forgalom. A két villamos vasul társaság életbe léptette a pesti \ onalakra az átszálló forgalmat, a föld alatti vasúttársaság pedig szakasz jegyeket honosított meg a vonalán. A délutáni színi előadások A színház igazgatók egyre, másra ostromolják a főváros tanácsát a hétköznap délutáni elő* adásod engedélyezése végett. A tanács teljesítené is az igazga tók kérelmét, de a tűzoltó főparancsnok ellenzi az előadások szaporítását, mert kevés a tűzoltója s igy a tanács elutasítja az igazgatókat. Villamos omnibuszok. Az omnibusz társaság sorsa rendkívül rosszra fordult. Az egész világ villamos vasúton jár, a lassú omnibuszt kerüli mindenki. Innen a határozat, hogy átalakulnak villamos automobilokre. Az év végéig nem fejezték be a tárgyalásokat. Kőbánya uj plébánosa. A törvényhatóság nagy lelkesedéssel Hock János országgyűlési képviselőt kőbányai plébánossá megválasztja. A választás országszerte nagy tetszést és óriási lelkesedést kelt, mert a választással a főváros helyre hozta az előző politikai időszak alatt elkövete t mulasztását, a mikor Hockot a várbeli plébános választásnál mellőzte. OktóberUj nyugdíjszabályzat. Faltér Ferencz főjegyző korában elkészítette a nyugdijszabályzat uj szervezetét. Ennek alapján a főszámvevő kiszámította, hogy az uj szervezet a községi pénztárra már az első évben majdnem 20.000 fr* több kiadást ró, 15 év múlva pedig a nyugdijterhek évi többlete 80 000 frt. A számítást maga a főszámvevö sem tartja megbízhatónak, másrészt pedig attól fél, hogy a nagyobb nyugdijjárulék elviselhetlen teherrel sújtaná a tisztviselőket. Az uj szabályzatot még nem tárgyalták. Hatósági tüzkárliztositó intézet A „Magyar Székesfőváros“ evelet közöl egyiK előfizetőjétől, a ki figyelmezteti a polgármestert, hogy a hatósági tüzkárbiztositóintézet terve hónapok óta hever elintézetlenül a kormánynál. Uj iskolák ingben. A közmunka programmot a főváros redukálta, mert nincs pénze Az iskola építésre előirányzott 1,468.620 koronából 830.000 koronát törültek. Bár elismerték, hogy az iskolákra szükség van. A főváros 24 uj iskolához juthatna, ha 64 igazgatói lakás 192 helyiségét mai rendeltetésüktől elvonná és tantermekké alakítaná át. A lakbérleti szabályok revisiója 1885. óta a mikor a lakbérleti szabályrendeletet életbe léptették, szakadatlanul panaszolkodik lakó és lakást adó — a szabályrendelet hiányosságai ellen. Két fiatal ügyvéd életre való, ügyes javaslatot, készített a melyben modern alapra állítják a lakásbérlet szabályrendeletét. Sajnos sem a tanács, sem az ügyészség nem vett tudomást a hézagpótló munkáról. A központi fertőtlenítő intézetről. Hr. Bukovszky Glyörgy igazgató kiadta a központi fertőtlenítő intézet tavalyi működéséről szóló évi jelentését. Az újabban létesített közhasznú intézmények között kiváló helyet foglaló intézmény haladása és fejlődése meglepő. 1898-ban 4074 lakást fertőtlenítettek. Egyéni fertőtlenítés alatt volt 638 személy. A lakásokon fertőtlenített tárgyak száma 377.3 12 drb. Az intézetben gőzzel fertőtlenített tárgyak Bzáma 134.171 drb.. ' - .
