Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-28 / 22. szám
1900. máj us 26. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 Hírek a városházáról Anyaghalmaz miatt a múlt heti közgyűlés több érdekes részletét ki kellett hagynunk a legközelebbi számra. Balesetek az építkezéseknél Sok panasz hangzott el már az építkezéseknél minduntalan előforduló balesetek miatt. — A tanács mint felsőbbfoku iparhatóság is foglalkozott a bajok forrásával és arra az eredményre jutott, hogy a szerencsétlenségeknek nagyobbára az olyan építőmesterek az okai, a kik kellő képesítés nélkül vállalják el a felelősséges munkákat. Ezért a tanács most elrendelte, hogy ezentúl csak az olyan építési terveket vegyék tárgyalás alá, a melyeket felelős építőmester, vagy tervező irt alá. Az eddigi eljárás az volt, hogy azokat a terveket, melyeket nem képesített építőmester nyújtott be, elbírálták és utólagosan kötelezték a folyamodót, hogy azokat képesített építőmesterrel Írassa alá. A hatóság az uj rendtől sok javulást remél, s abban a véleményben van, hogy az építkezéseknél sűrűn előforduló balesetek számát legalább is csökkenteni fogja. Tilos a sifcolas. Ezt a német beamterektől ide szakadt germán műszót, sajnos, nagyon jól értik a magyar hivatalnokok is. Az a rendszer, a mit az a sibolás szó megjelöl, különösen kedvelt a főváros hivatalaiban, melyek valóságos művészetet fejtenek ki néha abban, hogy az aktákat egyik hivatalnok a nyakáról a másikéra hozzák át. A polgármester mindenféle dörgedelmes rendeletekkel próbálta mag már többször a hiábavaló akta küldözgetést megszüntetni — a rendeleteknél azoban többet él az oilyan konkrét intézkedés, a milyet a tanács tett most. Feltűnt ugyanis, hogy a különböző ügyosztályok, hivatalnok a pénzesutalványozásokat mind a számvevőséggel készítetik el, olyankor is, a mikor azt maga a fogalmazó is megcselekedhetné. A felek pedig, a kiknek az utalvány kézhezvétele rendszerint sürgős, ilyen módon még néhány héttel később juthatnak pénzükhöz. Lampl Hugó főszámvevő most elkészült e számvevőségi ügybeosztás uj összeállításával s a tanács azt kinyomatta és az összes hivatalok közt szétoszttatta. Ezt az alkalmat használta fel a tanács arra is, hogy felhívta a tanácsi ügyosztályvezetőket és kerületi elöljárókat, hogy ezentúl azokat az utalvány tervezeteket, a melyek kizárólag törvényeken, szabályokon, szerződéseken, dijszabványo- kon vagy egyéb hatósághatározatokon, tehát nem egyedül a számvevőség által szlogáltatandó adatokon alapulnak, — ezentúl a szán vevőt eg i énybevétele nélkül, a fogalmazó személyzettel a szétküldött főszámvevöi összeállítás fonalán készíttessék el. Az ilyen utalványokat azután kiadmányozás előtt láttamoztatni kell a számvevőséggel, a mi sokkal rövidebb és gyorsabb eljá ás mint ha magát a tervezetet készítené el a számvevőség. üj családház területek Keleaföldön A Ferencz József híd megnyíltával a kelenföld egyike lett azoknak a területeknek, a melyeket a hatóság nyaralószerű családház építésekre akar felhasználtatni. Ez a körülmény érlelte meg a közmunkatanácsnak azt az elhatározatát, hogy a fehérvári ut. és kelenhegyi ut és átlós ut között levő terület nyugoti oldalát a harmadik ép:tési övezetből a második építési övezetbe helyezi át. Az uj építési övezetben fen a főútvonalon, sem a mellék utczákban nem kötelezők az élőkertek. A közmunkatanács ezt a határozatot, hozzájárulás végett megküldte a fővárosnak. A mérnöki hivatal a közmunkatanácsi javaslatot ma elfogadhatónak jelentette ki, s egyben hozzájárult ahhoz is, hogy az uj szabályozásból kivegyék a Sáros fürdőnek a Ferencz József híddal szemben levő telkét s ennek rendezését egyelőre hagyjak függőben hogy ha majd a fürdőt akar felépíteni, akár pedig a telkét parczellázni akarják, — a közmunkatanács keze semmiképen se legyen megkötve. A Vígszínház és a főváros A Vígszínház részvénytársaság a színház épületének felépítésekor a rendelkezésére állott telekből a lipótköruti oldalon 139. és a vigszinházutezai oldalon 24. négyszögölnyi területet beépittetlenül hagyott. Ezeket a szabálytalan alakú térségeket azért hagyták üresen, mert a színházépületet több olyan kiugrásokkal díszítették, a melyek kedvéért az egész nagy telek nem volt beépíthető. A színház homlokzata előtt felmaradt területre az előtér csinossága és a kényelmes közlekedés biztosítása érdekében is szükség volt. A Népszínház részvénytársaság most arra kérte a tanácsot, hogy a be nem épített telekrészeket közterületeknek jegyeztesse be, s egyben illő áron váltsa is meg. A tanács a kérelem tárgyában a mérnöki hivatal javaslatát hallgatta meg. — A hivatal ma beterjesztett szakvéleménye a kérelem teljesítését határozottan ellenzi, mert a részvénytársaság a területeket kizárólag a színház érdekében hagyta beépítetlenül, s ha a színházat bármi okból valaha lebontanák, annak a mostani girbe-görba kiugrásokkal teli telkét a bejegyezni kért területek nélkül helyesen be nem építhetik, valamint a bejegyzett területeket sem használhatnák a színház mostani alakú épülete nélkül semmire. Ezek a területek a színház épületével tehát szerves kapcsolatban állanak, s igy azokat örök időkre közterületnek bejegyeztetni nem lehetséges. A mérnöki hivatal azt javasolja, hogy a Vígszínház részvénytársaság kérelmét utasítsák el, s a főváros méltányosságból legfeljebb annyit tegyen meg, hogy a járdarakatás és burkolás költségeitől engedjen el egy bizonyos részt, viszont azonban kötelezze a részvénytársaságot, hogy a kocsifeljárót, gyalogjárókat és a színház előtt levő két kis kertecskét a színház fennállása idejéig mindenkor lelkiismeretesen gondozza és saját költségén jó karban tartsa.
