Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-28 / 22. szám
u MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. május 28. \ A főkertész és a footballA football játék törhetetlen híveire rossz idők járnak a városházán. Ma a városi íökerté-z tett panaszt a tanács előtt, hogy a szenvedélyes játékosok a Városliget és a Népliget valamennyi pázsitját tönkre tapossák. A főkertész arra kéri a tanácsot, hogy a műkedvelő footballistáknak jelöljön ki a ligetekben külön zárt területeket, a labdarúgást pedig egyebütt szigorúan tiltsa el. A gellérthegyi sikló végállomása. A szent Gellérthegyre tervezett sikló építésének vállalkozója arra kért engedelmet, hogy a sikló gellérthegyi végállomásán nagyszabású vendéglőt és kávéházat rendezhessen be. A kereskedelmi miniszter felhívta a vállalkozót, hogy a vasútra és tartozékaira részletes terveket dolgozzon ki, s a szükséges hely- hatósági engedelmet szerezze meg a fővárostól. A tanács a vállalkozó benyújtott kérelme alapján a mérnöki hivatalt hívta fel vélemény adására. A mérnöki hivatal ma azt javasolja, hogy a főváros a kért hely- hatósági engedelmet egyelőre ne adja meg, mert a Gellérthegynek az a felső platója, a hová a vendéglőt és kávéházat tervezik, még teljesen rendezetlen s igy nem engedhető meg, hogy azon a végleges szabályozás és rendezés előtt állandó épületet emeljenek. Egyébként is a kereskedelmi miniszter csak most hívta fel a vállalkozót a részletes tervek bemutatására, már pedig a részletes tervek nélkül nem dönthet a kérelme tárgyában, amely igy egyelőre időelőtti. A krisztinavárosi színkört renoválják A krisztinavárosi színkör jelenleg a fővárosi nyári színház tetőzete kilyukadt. Valamelyik napon már becsorgott az eső és a színészek ajkáról csörgedező versekkel versenyt folydogáltak a tavaszi eső cseppjei. A színházban ülő közönség azonban nem nagyon szereti az égből eredő ingyen áldást a mely a múltkor város atya műélvezetét zavarta meg. Ez már azután sérelem volt a főváros ellen, s a tanács nyomban összeült, hogy a színkör tetejének kijavítását elrendelje. A krisztinavárosi színkörben tehát ezentúl nem esik az eső, a főváros pedig viseli az 1957 kor. 80 tillérnyi költségeket. Elkobzott jövedelem. A főváros egy eddigi rendes jövedelméről mondott le. Az igaz, hogy nem a maga jószántából, hanem mert kénytelen volt vele- Az árvaszéki számvizsgálati dijakról van szó, a melyekről tavaly kijelentette a belügyminiszter, hogy a főváros évtizedek óta jog és törvény ellenére szedi. A főváros azonban sehogy sem akart a miniszter rendelkezésébe belenyugodni és három Ízben is újra felterjesztéssel fordult a miniszterhez, hogy a dijak további szedéséhez járuljon hozzá. A miniszter azonban harmadszorra is nemleges határozatot hozott mert a fővárosnak az 1877 évi XX fej. 293 §ában meghatározott dijakon kívül egyebet szedni joga nincs, és azt az 1877-iki szabályrendeletet, a melynek alapján a főváros az árvaszéki számvizsgálati dijakat szedi, mint a törvényintézkedésével ellenkező, érvényesnek tekinteni nem lehet. A főváros most végre belenyugodott a meggyőzhetetlen miniszter rendelkezésébe s a leirat tartalmát tudomásul vette. A főszámvevő számításai szerint ennek következtében a fővárosnak évenként legkevesebb 6000 korona biztos jövedelme marad el. Heverő tőkék a fővárosnál A fővárosnak sok a pénze, de csak a pénztári készpénz készlete. Máskülönben a folyton sopánkodó fővárost újabban nem igen veti fel a pénz, — legkevésbbé pedig a — felfesleg. A pénztári kezelés alatt álló készpénz a legutóbbi napokban csakugyan nagyon felszaporodott. A gondos tanács nem engedi parlagon heverni a felesleges összegeket, hanem 4 százalékos gyümőlcsöztetésre hamarosan beküldi kiválasztott takarékpénztáraiba. Tegnap akkora összegeket szállítottak a városházáról a bankok pénztárába, hogy a szegény embernek a feje is beleszédül a hallatára. A népszinházi alap 22000 koronáját a pesti magyar kereskedelmi bankhoz, a kerepesi úti köztemető alap kápolna álapitványnak 923 kor. 96 fillérnyi pénzét a központi takarék- pénztár és országos zálogkölcsön intézethez, ugyancsak a kerepesi úti köztemető alap elhagyott sírhelyek czimén kezelt 12857 korona 80 fillérjét a magyar leszámítoló és pénzváltó bankhoz a községi alap 600 000 koronájából 250 ezeret a magyar általános hitelbankhoz, 200 ezeret a magyar leszámítoló és pénzváltó bankhoz és 150 ezret pedig a Pesti magyar kereskedelmi bankhoz küldtek be. Ezenkívül a községi alap folyó pénzeiből még 200.000 koronát a Hazai bank részvénytársaságnál 300.000 koronát pedig a Magyar általános hitelbanknál helyeztek el. A szegény fővárost tehát nem kell még egyenlőre félteni, hogy valamelyik elsején nem tudná kifizetni a gázsikat. Olcsóbbak a közmunkák. A fővárosban általán alászállőtt a munka értéke. A főváros zavaros pénzügyi helyzete megcsappantotl a a közmunkák számát, s az eddig olyan alaposan kiaknázott fővárosi vállalatok lassanként igen kapósakká válnak. Erre mutat az a körülmény, hogy azoknál az árlejtéseknél, a melyeket nagyobb szabású közmunkák vállalatba adására legutóbb megtartottak, a szakmabeli vállalkozók nagy érdeklődést tanúsítottak s szokatlanul előnyös ajánlatokat nyújtottak be, csakhogy a munkálatok elkészítését elnyerhessék. A legújabban kiadott munkák közül nevezetessebbek: Az eskütérihid építésével kapcsolatosan tervezett szabályozási munkák keretében felmerült csatornázások, a minek költségeire 16945 korona 93 fillért irányoztak elő. Az árlejtésen győztes vállálkozó e munkánál 25 százalék engedményt ajánl- lott fel a megállapított egységárakból. A VII. kerületi Szabó József ulcza egy részét uj maka- dam burkolattal látják el. A kövező munka 3243 korona 92 fillérbe kerül, s a megbízott vállalkozó 18 százalék engedményt tett. A burkolásnál bogdányi kék trachyt zúzott követ használnak, fedő adagul pedig szentmihályi I. osztályú bányakavicsot alkalmaznak.
