Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-05-07 / 19. szám

1900. májü» 7,

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

8

11. továbbá a lóversenytér belső területe lenne esetleg alkalmas, ha ugyan megegyezésre lehetne jutni a lótenyésztés emelésére alakult társasággal, a mely azt jelenleg bírja.

Ezeken kívül még két területet tekintettünk meg, ezek azonban már kevésbbé alkalmasaknak látszanak, és pedig :

12. A Ferencz-József kaszárnyától kitelé eső haszonbéres földek, a hol ugyan igen nagy terület állana rendelkezésre, de ennek a helynek az a nagy hátránya, hogy a város belsőbb részétől igen messze fekszik, és nehezen megközelithető, mert a közlekedési mód is alkalmatlan, a mennyiben a tanulóknak villamos vasúton, meg vLzinális vasúton is kellene utazniok ;

13. végül a Tattersal belső területe, a mely az ottlevő állandó istállók miatt alig használható.

Ezek a javasolt területek. A bizottság azért tett konkrét javaslatot, mert a törvényhatóság elvben már évekkel ezelőtt utasította a tanácsot a játszóterek létesitetésére. A tanács azonban határozott Cs részletes tervet még most sem dolgozott ki, amikor már a területek dolgával is tisztában van. Igen rosz- szul teszi, hogy a régi huza-vona politikának még mindig helyt ad. Számtalanszor megírtuk, hogy mekkora szükség van a játszóterekre. Ezt a szükségességet lássa be a tanács is és most a közgyűlés újabb elvi utasítása után haladéktalanul létesítsen annyi játszóteret, amennyire módja van.

A Gellérthegy és a Gellértszobor.

Összeírták a községi választókat s az őszi választásra megindult a választási harcz. A szervezkedést a Terézváros kezdte.

Radocza János és Ráth Péter értekezletre hívták össze kerület választópolgárait a terézvárosi kaszinóba. Radocza János nyitotta meg a gyűlést s elmondta, hogy itt az idő a községi választás előkészítésére. A kerületnek 6800 választója van, a mi bizonyítja, hogy a választó polgárok érdeklődnek a közügyek iránt Indítványozza, hogy Terézvárosi polgárok pártja czimen pártot alakítsanak s kérte, hogy válaszszák meg a párt elnökségét. Tenczer Pál indítványára elnöknek Radocza Jánost és Ráth Pétert választották meg, pártjegyzőknek pedig Balogh Ignácz dr-t, Buyer Antalt Török Emil dr.-t, Horváth Jenő dr.-t, Ödön fi Miksát, Létay Pétert, Nagy Mór dr-t és Politzer Gusztávot. Radocza János megköszönte a maga és elnöktársa nevében a bizalmat. Harmincz esztendeje dolgozik a kerület érdekében s hogy megszilárdítsa a polgárok egyesülését. Köszönetét mond az összeíró küldöttségnek buzgó s lelkiismeretes munkájáért. Indítványozza, hogy a kijelölő bizottságot már most válaszszák meg.

Tenczer Pál a végrehajtó bizotlság megválasztását az elnökségre bízza, a kijelölő bizottságot azonban csak az őszszel akarja megválasztani, ha már a párt szervezve van. Volfner József Tenczer indítványát pártolja. Radocza János a maga indítványát visszavonta s egyhangúlag elfogadták Tenczer Pál indítványát.

Rózsavölgyi Manó dr. az összeíró küldöttség nevében megköszönte a megemlékezést s kérte, hogy a választás alkalmával is olyan buzgalommal járjanak el, mint a választói igazolvány megszerzésénél. Beck Géza kérte az elnökséget, hogy a kijelölésnél minden néposztályra egyformán gondoljanak. Szalay János a munkások nevében mondott köszönetét az elnöknek s kérte, hogy a kijelölésnél is gondoljanak a munkásokra. Ezzel a közgyűlés véget ért.

A vállalkozók és a főváros.

Azok a vállalkozók, akik a fővárossal lépnek szerződéses viszonyba, igen sok kellemetlenséget és kárt szenvednek a főváros nehézkes ügykezelése miatt. A főváros ugyanis már akkor megköti velük a szerződést, mikor valamely munka vállalatba adását elhatározza, illetőleg a munkát megrendeli. Ez a szerződés az aláírás pillanatától kezdve természetesen kötelező a vállalkozóra nézve — ellenben a fővárosra csupán a szerződés törvényszerű jóváhagyása és megerősítése után válik jogerőssé. Ez a jóváhagyás pedig gyakran hónapokon keresztül késik. A vállalkozó, akit a szerződésileg elvállalt munka a vállalatba adás idejétől kezdve leköt, a tényleges munkát csak hónapokkal később kezdheti meg, a nélkül, hogy a kezdet időpontjáról előzetesen biztos tudomása lehetne. Addigra azután sokszor a vállalkozók magánviszonyai is megváltoznak, a közállapotok is átalakulnak, úgy hogy a remélt időszakban elvállalt munkát más évszakban már a régi feltételek alatt elkészíteni a vállalkozó nem képes, vagy ezt csak veszteségek árán tehetné.

A főváros és vállalkozói e rendszer miatt kölcsönösen sokat bajoskodtak egymással. A minduntalan megnyúló panaszokat ismét aktuálissá teszi a legújabb kalamitás, a minek főszereplője egyik nagy fővárosi vállalkozó. A dunajobbparti vízmüvek rendezése alkalmával szükségessé vált munkákra a főváros vállalkozójával még a múlt év október hónapjában meg kötötte a szerződést. A vállalkozó meglehetősen olcsó feltételek alatt vállalkozott a munkákra, mivel abban reménykedett, hogy a tél folyamán, a mikor nagy a munkahiány — kényelmesen elvégezheti a dolgát.

Ámde a munkát máig sem kezdették meg, — természetesen azért, mert a szerződést esak most hagyták jóvá.

A főváros tehát most értesítette a vállalkozót, hogy tavaszszal belekezdhet a munkálataiba. A vállalkozó azonban kijelentette, hogy most már a fő dologidőben az őszi feltételek alatt az elvállalt munkát el nem készíttetheti és a nyert megbízásról ilyenformán köszönettel lemond.