Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-05-07 / 19. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. május 7. 5. A Várszínház fűtésére a Várszínháznak minden évben a szükséges fűtőanyag a székesfőváros közönsége által ingyen fog kiadatni, úgy a várszinházi, mint a krisztinavárosi Színkör épületénél felmerülendő kéményseprési és vízvezetéki dij&k a fö- és székváros közönsége által lesznek eszközlendők. 6. A Krisztinavárosi Színkör épületének fentartását, nemkülönben úgy a Várszínház, valamint a Krisztinavárosi Színkör épületeinek tűzkár elleni biztosítását, az egész szerződési időtartamra a fő- és székváros közönsége vállalja magára, ellenben a várszinházi bútorok, díszletek, szóval az összes színházi szerelvények fentartása a m. kir. Operaház és Nemzeti S/.inliáz intendánsát terhelik. A krisztinavárosi nyári színkörre nézve megjegyeztetik, hogy azon esetre, ha az a szerződés tartama alatt, faszerkezeténél fogva, annyira megromlanék, hogy alapjában újból, nagy költséggel netán helyreállítani kellene, ez a m. kir. Operaház és Nemzeti Színház intendánsa által nem lesz követelhető, hanem fenmarad a fő- é3 székváros közönségének joga ez esetben a mondott színkörre nézve, a jelen szerződést megszűntnek tekinteni, a nélkül, hogy ebből kifolyólag a m. kir. Operaház és Nemzeti Színház intendánsa bánni kárpótlást követelhetne. A fő- és székváros tulajdonát képező díszletek és bútorok, nemkülönben a Nemzeti Színháznak a Várszínházban levő díszletei, bútorai, jelmezei és kellékei a tűzkár ellen a fő- és székváros közönsége által lesznek biztositandók és pedig az utóbbi előadásonkint változó tárgyak 1200 korona értékben, a fő- és székváros tulajdonát képező bútorok és díszletek pedig 24000 korona értékben. 7. A Krisztinavárosi Szinkör és mindazon ingóságok is, melyeket a szerződő intendáns átvenni kíván leltár mellett fognak átadatni oly kikötéssel, hogy azokat vagy hasonlókat hasznavehető állapotban, a szerződés lejártával lesz köteles visszaszolgáltatni, azokra nézve pedig, melyek hasznavehetetlenek, vagy a melyeket a szerződő intendáns átvenni nem kíván, a fő- és székváros tanácsa intézkedik. Tekintve, hogy úgy a bútorok, mint a díszletek a szerződés hosszabb tartama alatt részben hasznavehetetlenekké válhatnak, ezennel megállapittatik, hogy a bútorok és díszletek a szerződés fennállásának ideje alatt három évre mindenkor azon tanácsi ügyosztályt vezető tanácsnoknak (a kinek resortjába a szinházügyek tartozni fognak) elnöklete alatt egyrészt am. kir Operaház és Némzeti Színház intendánsa, másrészt a fő- és székváros tanácsának egyenlő számú kiküldötteiből álló bizottmány által tartandó szemle alkalmával megvizsgálandók és hasz- navehetetleneKnek kijelentett bútorok és díszletek kiselejte en- dők és a leltárból törlendők lesznek. 8. A m. kir. Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa kötelezi magát az 1882. évi 744. közgyűlési szám alatt, az 1882. évi 67399. B. ü. M. sz. alatt jóváhagyott s a budapesti színházak tűzbiztonságáról szóló szabályrendeletet minden tekintetben betartani. 9. Jelen szerződés bélyeg- s egyéb kiadásait a fő- és székváros közönsége viseli. 10. Netáni perek esetére a sommás eljárás s a Budapest fő- és székváros közönsége által szabadon választandó bármely budapesti kir. bíróság illetékessége köttetik ki. A szerződés 4 pontjából látjuk, hogy a főváros évenkint 3000 koronát ad díszlet és bútor beszerzésre. Ennek és a szubvencziónak (16.000 korona) fejében a Várszínház és Krisztinavárosi szinkör minden bútora és díszlete a fővárosé. Erről a vagyonáról leltárt vezetnek, amelybe mindent pontosan bejegyeznek érték szerint. De ki látta ezt a leltárt a főváros részéről ? Ki tudja és ki ellenőrzi az ekképp szerzett ingóságokat ? Hol van nyilvántartva a színházi leltár s miután 24.000 koronára biztosítják tűz ellen, miért nincs ez a bútor leltár sehol elszámolva. Tekintettel arra, hogy a színházi ügyekről két ügyosztály is gondoskodik, kérdjük, véletlenségből nem feledkeztek-e meg végkép a leltárról mindakét ügyosztályban, abban a hitben az egyik is, a másik is, hogy valamelyik (vagy az egyik, vagy a másik) mégis csak felügyel á leltárra. Nem olyan égető ez a kérdés, de szeretnénk rá feleletet kapni. Szabályrendelet a burgonyáról. Végre elkészült ez is': a burgonyazuzás szabályrendelete ; amely paragrafusokban rendeli, hogy a pékek csak t:szta, egészséges burgonyát keverhetnek a kenyérbe, jól összezúzva, kellően kifőzve és stb. A szabályrendelet igy szól : Szabályrendelet. A burgonyazuzás, illetve a burgonyának a pékek részére való ipari feldolgozása körül észlelt közegészség ellenes állapotok megszüntetése tárgyában. 1. §. Burgonyazuzó pinczehelyiségben, továbbá istálló, árnyékszék, trágyatartó, vagy szeméttartó közelében s végre oly helyen, hol közelben bomló állati vagy növény-hulladék van, fel nem állítható. 2. §. A burgonyazuzó helyiségnek száraznak, világosnak, tágasnak és szellősnek, valamint talajának vízhatlan anyaggal bevonva, oldalainak pedig 120 cm. magasságig olajos mosható festékkel mázolva kell lenni. 3. §. A zúzó és ha külön van, a burgonyatisz- titó helyiségbe is a vízvezeték bevezetendő. 4. §. A padló és az olajos festékkel bevont falrészlet, valamint a zúzó eszköz vagy gép naponta gondosan tisztítandó, illetve lemosandó, a zúzó helyiség környéke pedig naponta tisztogatandó és állandóan tisztán tartandó. 5. §. A lehámozott burgonyahéj jól záró edénybe gyűjtendő és naponta kifuvarozandó. 6. §. A nyers burgonya zúzó helyiségben külön tartályokban tartandó. 7. §. A főzésnek tiszta ónozott üstben kell történnie. 8. §. A burgonyát csak tisztán öltözött egyének, állandóan tisztán tartott asztalokon hámozhatják.
