Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-05-07 / 19. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 19PQ. május 7. Az alkalmazottak, mielőtt munkájukat megkezdik, kezüket könyökig meleg vízben szappannal megmosni és körmeiket megtisztítani tartoznak. 9. §. A burgonyafőzés előtt és hámozás közben átvizsgálandó, a rajta található netaláni csiruk (sola- min) letörlendök és eltávolitandók, a rothadt, fagyott vagy egyébként romlott burgonya külön tartóba do­bandó és emberi táplálékul fel nem használható és az 5. §-ban megállapított módon távolitandó el. 10. §. A burgonya porhanyóvá főzendő úgy, hogy abban meg nem főtt kemény részek ne ma­radjanak. 11. §. A megfőzött és lehámozott burgonya na­ponta tisztogatandó és jól zárható fatartályokba he­lyezendő és ilyenekben szállítandó a pékekhez vagy más megrendelőkhöz. 12. §. A jelen szabályrendelet áthágása kihágást képez és 50 írtig terjedhető, a székesfővárosi szegény­alap javára fordítandó pénzbüntetéssel, a pénzbünte­tés behajthatatlansága esetén pedig 5 (öt) napig ter­jedhető elzárással büntetendő. Az elzárás időtartama az 1879. évi XL. tcz. 22. §-a értelmében határozandó meg. 13. §. A jelen szabályrendelet megtartására a kér. elöljáróságok ügyelnek fel, a bíráskodás pedig az 1893. XXXIII. t. ez 24. §-a alapján az illetékes kér. elöljáró hatáskörébe tartozik. Városatyák választása. A Szent-Gellért szobrot a Gellérthegy tövében szemben az Eskütéri híddal akarják elhelyezni. A hegyoldalát a szobor és az uj hid érdekében monumentálisán kell díszíteni nehogy a milliókba kerülő hid a kopár színtelen hegyoldalba torkolljon. A hegyoldal kiképzésére pályázatot hirdettek, amelyen a zsűri az első dijat Kallina Mór és Arkoy Aladár Turul jeligéjű ter­vének, a második dijat Alpár Ignácz Erzsébet jeligéjű tervének Ítélte. A közmunkatanács pedig megvásárolta Vágó Lászlónak Buda jeligéjű és Leitersdorfer Bélának rajzolt fekete-kereszt jeligéjű tervét. A Turul jeligéjű terv szerint a hid tengelyével párhuza­mosan két egyeneskaru lépeső vezet az öt méter magas nyug­vóhelyre. Útközben három egymásfölé helyezett vizmedenezét szegélyez. A nyugvóhelyről jobbra és balra fordulva, vezet to­vább egy-egy lépcső a huszadfél méter magas terraszra, a me­lyen a szobor áll. A szobor hátterét gloriette-szerü építmény alkotja. Az Erzsébet jeligéjű terv a hid tengelyére merőleges hetven és fél méter hosszú és 33 méter magas három nagy, élgömbölyü és két kisebb négyszögletes fülkét gazdag arhitek- uz-ával tagozott támaszló falat épit. A két oldalon a sziklába vájt lépcső vezet a hegyre. A szobor 15 méter magasságban a középső fülkében áll. A tervező föladatánál tovább ment s a szobor környékét alépitésnek használva, 33 méter magas terrá- szon az Örökimádás templomát is meg akarja építeni. Buda tervezője két tornyos és 21 méter magas támasztó­falat épit a melynek közepén félkörrel zárt fülkeszerü mélyedés van s itt áll egy kápolna-csarnokban a szobor. A szobor déli oldalán rövid lépcső egy nyugvó helyre vezet, a honnan lift viszi a közönséget a 21 méter magas terraszra. A rajzolt fekete kereszt lehetőleg kerüli az arhitekturát. Támasztófalak közé fogott lépcsős ut vezet a 6 méter magasan álló szoborhoz. A hegyoldalon a természeti szépségeket meg­hagyja. Városháza a városháztéren. A polgármesterhez igen érdekes beadvány érkezett ma, a mely azzal kezdődik hogy ne folytassa a főváros a Károly kaszárnya átalakítását, ne ölje bele az újabban megszavazott egymilió háromszázezer koronát. A név­telen tanácsadó mindenesetre megszívlelendő javas­lata a kővotkező : A régi városháza lebontása után a főváros a a Városháztér és Eskü - ut között két hatalmas telket kap, a melyek az ujonan nyitandó Váczi utczára néz­nek. A mai pénzviszonyok mellett sincs kilátása a fővárosnak, hogy ezt a két nagy telket rövidesen eladja. A két telek hozávetőleges értéke másfél miliő forint a melynek évenkénti 40 százalékos kamtja 60000 írt. A hány évig eladatlanul hever 0z a két telek annyi 60000 trt kamatvesztesége lesz a fővárosnak. Ha azonban a főváros a Károlykaszárnya folytatólagos átalakítására szánt 1300000 korona összeggel a Váczi - utczai két uj telken két négyemeletes bérpalotát épit, és azokat mind eddig hivatalának elhelyezésére hasz­nálja, a mig nyugodt tárgyalások és tervezgetések után a Károlykaszárnya sorsát eldönti: megmenti a két telek értékénél előálló kamatveszteséget és meg­menti azt az 1300000 koronát és a mely utóbbi fötétlenül elvesz ha a Károlykaszárnya helyén uj városháza épül. A fővárosnak nem szabad elsietni ezt a kérdést. A Váczi utczában építendő két bérpalota csskély átalakítással mindenkor meghozza a maga kamatját, mig a kaszárnya legavultabb részeinek átala- kilására fordított 1300000 korona ki van dobva, ha ezt az átalakított részt - az uj városháza felépítése után lebontják. A beadvány azzal végződik, hogy ha a főváros közigazgatása 25 éven kérészül tizfelé szórva megtudott élni, várhat még 4- 5 évig, mig okos és higgadt megállapodással dűlőre juttattják az uj város­háza sorsát. Margitszigeti pósta A Szent-Margitszigeten a nyári idény alatt külön posta- hivatal szokott működni. A postahivatal működését a m. kir. posta- és táviró igazgatóség rendelete szerint május 1-én már mégis kezdte.

Next

/
Thumbnails
Contents