Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-22 / 17. szám
4. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. április 22 A Lórántffy Zsuzsanna-egyesület palotája. Általánosan ismeretes a Lórántffy Zsuzsánna jótékony-egyesület buzgó és önzetlen működése. A derék egyesület kulturális missióit teljesít, szegény embereket és gyerekeket, gyámolit, árvákat és cselédeket nevel, és elsősorban mindenféle hasznos házimunkára és mesterségekre oktatja ki őket. Az egyesület működésének köre mostanáig immár annyira bővült, hogy feladatainak bérelt helyiségeiben nem igen tud eleget tenni, a drága helyiségek szaporítására pedig elégséges anyagi eszközökkel nem rendelkezik. Ezek az okok késztették az egyesületet arra az elhatározásra, hogy saját házat építtessen. Ehhez azonban természetesen elsősorban is telek szükséges. A telket az egyesület a fővárosul kérte ajándékba. A tanács a mérnöki hivatalt hívta fel, hogy keressen a Lórántffy Zsuzsánna egyesület számára alkalmas telket. A mérnöki hivatal ma tette meg előterjesztését a tanácshoz. A javaslat ajánlatba hozza a tanácsnak az V. kerületben a Szalay- és Hernád-utcza sarkán levő fővárosi területet, a melynek terjedelme 422 négyszögöl, értéke pedig négyszögölenként 580 frt. Alkalmasnak tartaná továbbá a mérnöki hivatal a kívánt czélra ugyancsak az V. kerületben a Balaton és Szemere-utcza sarkán levő fővárosi telket, amely 344 négyszögöl területet foglal el és értéke négyszögölenként 288 frt. Ugyancsak a Balaton-utczában a Honvéd-utcza sarkán fekszik egy 343 négyszögöl terjedelmű fővárosi telek, melynek értéke az előbbieknél kisebb. Itt ugyanis egy négyszögöl területet 230 frtra becsülnek. Végül alkalmas területül jelöli meg az egyesület számára a mérnöki hivatal a VIII. kerületben az Ujvásártér és Szilágyi-utcza sarkán levő 288 négyszögöles telket, mely a rajta levő épülettel együtt 36618 frtot ér. * A mérnöki hivatal javasolta telkek átadásához sok szó fér. Nem tudjuk, hogy a hivatal miért választotta épp a felsorolt telkeket, de szinte csodáljuk, hogy javaslatba hozta. Hisz az első telek értéke 244.760 frt; a másodiké 98.072 frt; a harmadiké 78.890 forint; a negyediké is a telekkel majd 50.000 forint. A főváros mostoha anyagi helyzete nem igen alkalmas ilyen értékes ajándékok osztogatására. Magunk is sokra becsüljük a Lórántffy Zsuzsanna egyesület működését, de igen meggondolandónak tartjuk, hogy mikor a főváros tetemes pénzsegélyben részesít annyi különböző egyesületet, egynek a sok közül ezrekre rugó ajándékot adjon. Ha tette a múltban, rosszul tette ; ha óvatosabb lett volna az aján- dékozgatással, kevesebb lenne most a gondja. Ma, a mikor ezer baja van, erről a költséges passziójáról lemondhat. Inkább adjon 10—15000 forint segélyt a házépítéshez, de ne potyázza el meglevő telkeit. A főváros kezelése alatt álló ala** pok és alapítványok rendezése. A főváros törvényhatósági bizottsága még az 1899. évi költségvetés megállapitása alkalmával, tehát az 1399. év végén dr Csorba Ferencz bizottsági tag indítványára elhatározta, hogy a főváros kezelése alatt álló alapokat és alapítványokat rendez- teti és felhívta a tanácsot, hogy ezek jogi természetének alapos megvizsgálása után tegyen előterjesztést arra nézve, vájjon melyek azok az alapok és alapítványom, a melyeknek alapszeiü külön kezelését meg lehetne szüntetni s a melyeket ilyenformán a községi alap költségvetésének keretébe lehetne [beleilleszteni. A tanács utasítására a pénzügyi és gazdasági (VI.) ügyosztály részletes előterjesztést dolgozott ki. A számvevőség adatai és a székesfővárosi tiszti ügyészség véleményes jelentése alapján készült nagyfontosságu, de képzelhetetlenül zilált kérdések rendezése érdekében alkotott tervezet előreláthatólag kemény munkát fog adni a tanácsnak. A tervezet szerint a községi alap nem egyéb, mint külön megjelölése főváros háztartásában szereplő azoknak az anyagi eszközöknek amelyek semmi különleges czélra nincsenek fentartva, hanem az általános községi háztartás keretébe tartoznak. Ezen kivűl a főváros 26 különféle alapot kezel, a többitől teljesen elkülönítve, hatot pedig a tanácsi rendes letétek között. Ugyanitt szerepel továbbá 389 alapítvány és közczélu alap, melyek szintén a főváros kezelése, illetőleg felügyelete alatt állanak és végül 38 olyan alapítvány, melyeket maga a főváros tett, a nélkül azonban, hogy tőkéjüket kikerekitette volna, hanem csupán arra nézve vállalt kötelezettséget, hogy az alapítványi tőkék kamatainak megfelelő összegeket az évi költségvntésekben mindenkor előirányozza. Ez alapok és alapítványok rendeltetése, csoportosítása és jelenlegi kezelése egyaránt több irányban alapos rendezésre szorul. A főváros záró számadásaiban az alap és alapítvány megjelölés használata rendszertelen és következetlen. Másutt e két fogalom szabatos megjelölése régen érvényre jutott. A kettő közötti megkülönböztetésre sem tételes törvényeink, sem szabályrendeleteink nem jelölnek meg határozott irányt, az állami alapok és alapítványok rendezésére kiküldött szaktanácskoz- mány azonban a múlt évben megállapította, hogy az alapok sorába tartozik mind az a vagyon, vagy jövedelmi forrás, melynek hozadéka, esetleg álladéka is a rendeltetésének megfelelő czélra fordítandó, ellenben az alapítványok közé csak az állandóság jellegével biró és valamely különleges czélra rendelt olyan vagyon sorozható, a melynek csupán a tiszta jövedelmét lehet igénybe venni a rendeltetésének megfelelő czélra. Az alapítvány tehát a közvagyontól és annak háztartásától mindenkor külön álló vagyon, az alap ellenben a közvagyonnak, vagy közjövedelemnek kiegészítő része és rendszerint nem is jelent egyebet, mint azt a különös, sajátlagos kezelési, amit rendeltetésszerű felhasználása érdekében a közvagyon kezelése keretén belül követni kell. Az alapok ügyének rendezésénél elsősorban szükséges tehát, hogy az egymással összekuszált alapokat és alapítványokat szétválaszszák s a kétféle megjelöléssel biró tömegek jogi eimészetét szabatosan megállapítsák.
