Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-09 / 15. szám
Ill, évfolyam______________ Budapest 1900. április 9. ______________ 15. szám. 111 1 .......... ■ ■ ■ KÖ ZIGAZGATÁSI HETILAP Jílöfizetési ára; Egész évre ................................ Fé lévre..................................... Szerkeszti es kiadja : 12 Kor. 6 Kor. DR- BARTHA SÁNDOR. Szerkesztőség JÍs kiadó ; IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A főváros zárószámadása. A számvevőség készíti a tavalyi évről a zárószámadást, úgy mint eddig, változatlan formában, a megszokott sablon szerint. Talán fölösleget is fognak kimutatni, a mikor az egész elkészül, hogy a többlet el- enyésztesse azoknak aggodalmát, a kik a főváros jövőjében nem mernek tovább bizni. A számvevőség fárasztó és terhes munkáját nem akarjuk kicsinyelni. Tudjuk, hogy annak az anyagnak rendszeres összeállítása, áttekinthető formába való öntése, a melyet a főváros tömérdek hivatala ilyenkor kapkodva, lázas sietséggel összeüt: bizony meglehetős erőfeszítést kívánó munka. Mindamellett nem tekinthetjük egésznek a számvevőség által készített zárószámadást, különösen a tavalyi esztendőről. Mert a számvevőség a rendbeszedett számadatokat terjeszti felülbírálás alá a tanácsnak és a közgyűlésnek s igy egyik fórumnak sincs módjában a főváros belső életét abban az őszinte, nyers alakjában átvizsgálni, a milyenben a zárószámadás elkészítéséhez alapul szolgáló adatok feltüntetik. A zárószámadás teknikai munkáját végzi a számvevőség, matematikai szempontok alapján állapítja meg a pluszt, vagy mínuszt, de nem gyakorol kritikát az adatokban észlelhető jelenségek fölött. A főváros sokszor hangoztatott fejlődése a nyolczvanas és kilenczvenes évekre esik, kezdődik tulajdonképpen 1885-nél és befejezését éri 1897-ben. Az első nagy kiállítás után indul meg nagymértékben a telek spekuláczió, az építkezés s tetőpontját éri 1894—1895-ben. Ezek az idők a főváros arany korszaka, a mikor a bevételek hihetetlen mértében emelkedtek s minden téren a gazdagodás, népesedés jelei mutatkoztak. Azután jött a visszaesés — egyelőre veszedelmes eredmények nélkül — egészen máig, a mikor a pangás, az üzleti élet kétségbeejtő csöndje, a pénz megdrágulása beállott s a főváros tovább fejlődését megakasztotta. Ezekre a mozzanatokra különös súlyt kell helyezni az 1899-iki zárószámadásnál, a mely a főváros visszafejlődésének első esztendejéről szól. Ezek a körülmények szükségessé teszik, hogy a főváros a zárószámadás összeállításánál ne csak a matematikai szempontokat érvényesítse. Kell, hogy kritikát gyakoroljon minden egyes adat fölött, a mely a zárószámadás készítésénél, mint alap szerepel. A kritikus szemével és szigorúságával kell mérlegelnie az elmúlt év minden egyes anyagi tételét. A főváros esész belső életének, számtalan külön- bözö szerveinek együttes működését, az é működésben beállott változásokat csakis azokból az adatokból állapíthatják meg, a melyeket a számvevőség használ a zárószámadás összeállításánál. A teljesen felöltöztetett ember testi formáját már alaposan nem állapíthatjuk meg. Le kell újra vetköztetnünk. Belsejétt azonban csak úgy vizsgálhatjuk meg, ha felbontott állapotban látjuk. Ez a zárószámadás eséte is. Csak akkor tudjuk a zárószámadás reálitását megállapítani, a vele szerves kapcsolatban álló körülményeket megfigyelni, ha felbontott állapotban látjuk, abban a nyers formában, a mint azt a hivatalok beterjesztik a számvevőséghez. Ha ilyeténképpen vizsgálja valaki szigorú kritikával a zárószámadás nyers adatait, akkor megtudja állapítani a fejlődési idő elmúlt korszaka és a visszaesés első esztendeje közötti különbséget. Erre az összehasonlításra nagy szükségünk van, mert már az idei költségelőirányzat is kissé merész alapon készült, a jövő
