Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-09 / 15. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS évinek pedig csakis a tavalyi zárószámadás szolgálhat alapul. A tanácsnak mindenesetre nagyobb súlyt kell fektetni a múlt év zárószámadásának átvizsgálására, ha a főváros háztartásában a valóságos élet megbizható útmutatását: a zárószámadásban mutatkozó változásokat és körülményeket akarja követni. Ezt pedig csak úgy teheti, ha a számvevőség munkálataival egyidejűleg maga a tanács, vagy megbízottja fogja tanulmányozni a zárószámadás nyers adatait. * Eddig a kerületi elöljáróságok terjesztették be a múlt évre vonatkozó számadásaikat. A számvevőség részéről egybeállitott kimulalások eredménye a következő : A zárószámadások szerint az I. kerületben a községi alap előirányzott kiadása: 205372 frt volt, a mivel szemben a tényleges kiadások 254518 frt 22'5 krra rúgtak. Ugyancsak a községi alap bevételeit 174048 írtra irányozták elő, a tényleges bevétel pedig 254518 frt 22’5 krt tett ki. A szegényalap bevételi és kiadási mérlege előirányzat szerint 16010 frt, a valóságban pedig 16987 frt 8& kr volt. A II. kerületben a községi alap előirányzott kiadásai : 96481 irtot, tényleges kiadásai 151758 frt 34 5 krt, a községi alap előirányzott bevétele 109744 frtot, tényleges bevétele 151758 frt 31 krt tettek ki. A szegényalap bevételi és kiadási mérlege itt az előirányzat szerint 18510 frt, a valóságban pedig 18424 frt 60 kr volt. A III. kerületben már inkább forditott eredményt mutatnak a zárószámadások. Itt a községialap előirányzott kiadásai 143.292 Irtot, mig ellenben a tényleges kiadások csak 137819 frt 50'5 krra rúgtak. A kerület tehát ügyesen takarékoskodott, a mi annál is inkább feltűnő, mivel a községialap bevételeit csak 82500 írtra irányozták elő, mig az az év végéig 137.819 frt 50 krra emelkedtek a valóságban. A szegényalap bevételi és kiadási mérlege a III. kerületben az előirányzat szerint 12510 frt, a valóságban 12836 frt 23 kr volt. A IV. kerület számadásai az előirányzattal szemben kedvezőtlenebb eredménynyel zárultak. A községialap kiadása ugyanis az előirányzat szerint 58063 frt, a valóságban ellenben 107815 frt volt, mig a bevétel váratlanul csökkent, a mennyiben 113510 írtban irányozták elő, holott tényleg csak 107815 frt 77 krt tett ki. A szegényalap kiadási és bevételi mérlege 4510 frt előirányzott összeggel szemben a valóságban 4478 frt 50 krra rúgott, Nagyobb számokban beszél az V. kerület. Itt a községi alap előirányzott kiadása 137288 forint volt, tényleg pedig 266521 frt emelkedett, viszont azonban 1900. április~9 a bevétel 233655 frt előirányzott összeg helyett 258521 frt 12 krt tett ki. A gazdag kerület szegényalap mérlege valamennyi között a legkisebb. Mindössze 3»30 írtra irányozták elő, és tényleg 3669 forint 62 kraj- czár volt. A VI kerületben még nagyobb a különbség az előirányzott kiadások és a valóságban elköltött összeg között. A községialap kiadásait itt 205268 írtban állapította meg a költségelőirányzat és azok tényleg 44450 frt 95'5 krra rúgtak. De a bevételek is emelkedtek. A kerületben 396614 frt előirányzott összeg helyett 44450 frt 95 krt vettek be a valóságban. A szegényalap bevételi és kiadási mérlegét az előirányzat itt 9010 írttal szerepeltette tényleg azonban kétszeresen is nagyobb összeget: 19598 forint 10 krt tett ki. A VII. kerületben a községialap tényleges kiadásai szintén sőt még fokozottabban meghaladták az. előirányzatot, mely 138,125 frtot jelzett, holott tényleg 424,729 frt 29V2 kr. kiadás merült fel. A bevételnél nincs ekkora különbség. Az előirányzat 405205 írtban szabta meg, tényleg azonban 424,729 frt 29 kr. folyt be. A szegényalap bevételi és kiadási mérlege előirányzat szerint 13050 frt, a valóságban 18601 frt 91 kr volt. A VIII. kerület községialapot terhelő kiadásait a költségelőirányzat 105686 frtra tette, ezzel szemben azonban 355453 frt 12 kr foggyott el. A bevételeket is 360659 frtra irányozták elő, de tényleg csak 355453 frt 12 krt vettek be. Ebben a kerületben a legnagyobb a szegényalap mérlege. Már az előirányzat is 21050 frtra becsülte, a valóság pedig még feljebb : 23156 frt 22 krra fokozta. Végre a IX. kerületaen a községialap kiadásait 134005 frtra becsülte a költségirányzat s tényleg 266397 frtot kellett elkölteni; a bevételek azonban meglehetős számottevő összeggel felülmúlják az előirányzatot, a mely 217560 frtot remélt s a valóságban 266397 frt 48 kr eredményt ért el. A szegényalap bevételi és kiadási mérlege az előirányzat szerint 10010 frt, tényleg pedig 11703 frt 91 kr volt. A bevételi források főbb tételei a kerületi elöljáróságok zárószámadásai szerint végösszegükben a következő érdekesebb eredményeket mutatják: Az összes kerületekben a fogyasztási adó jövedelmét a költségelőirányzat 67300 frtban állapította meg, a tényleges eredmény azonban csak 37083 forint 03 krajezár. Az ebtartás-adójának jövedelmét 24750 frtban irányozták elő, tényleg e ezimen 25052 frt 70 kr folyt be. A boritaladó és husfogyasztási adójövedelmét a költségelőirányzat 142800 frtra becsülte, az elért eredmény azonban kedvezőtlenebb, a mennyiben1 az ösz- szes bevétel csupán 110325 frt 61 krt ért el. Iparengedélyek után a költségelőirányzat 85000
