Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-08 / 2. szám
1900. januárig MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 A főváros megkárosítása. Tavaly kínos feltűnést keltett egy csöndes fegyelmi ügy, amely az iskolai tüzelőanyaggal állott kapcsolatban. Az idén a gáz-ügy fog az iskola igazgatói rovásos táblán szerepelni. Az igazgatók magánlakása, amelyet az iskolaépületben kapnak, teljesen modern berendezésű. A minden komforttal ellátott lakást a főváros gázzal világítja. A népszerűbb igazgatók ugyan ujab ban villamos csillárokat kaptak. De maradjunk a gáznál. A főváros óriás költségeket fizet évenkint a gázgyárnak. Hogy mennyit, az kiszámithatatlan, mert a budget könyvek szétszórt és homályos adataiból korrekt adat össze sem szerezhető. Az pedig sehol sincs megírva, hogy az iskola igazgatók annyit fogyasztanak-e, amennyit megfizetnek. A mérnöki hivatal azt állítja, hogy nem; azt mondja, hogy a főváros nagy kárt szenved az iskola igazgatók gázfogyasztásánál. A legtöbb igazgatói lakás három szoba, előszoba, konyha, fürdőszoba, külön lépcsőház, klozetből áll. A lakásban gázkályhák, a fürdőszobában hasonlóképp, valamint a főzés is a konyhában gázzal történik. Mindezért fizet az igazgató hat forint havi átalányt. A mérnöki hivatal számszerűen is igazolja, hogy az átalány kevés. Azt kívánja, hogy az igazgatók magánlakását külön gázórával szereljék fel, s mindegyik anynyit fizessen, amennyit tényleg fogyaszt. A tanács azonban — tudja Isten, miért — nagyon sajnálja az igazgatókat, illetőleg a fővárost. Azt állítja, hogy a gázórák berendezése igen sokba kerülne s a főváros anyagi helyzete ezt a beruházást nem birja meg. Sokkal helyesebb, ha megmaradnak a mostani rendszer mellett. így a tanács! Nem értjük az okoskodását; azt sem tudjuk felfogni, hogy a nagy kíméletre miért van szükség ? Ha a tanács meggyőződött legyen, arról, hogy a főváros a jelenlegi rend mellett károsodik : miért nem fogadja el a szakhivatala reális ajánlatát? Mert az nem kifogás, hogy a gázórák berendezése pénzbe kerül. Ez a kifogás magától elesik, miután a beruházás költsége busásan megtérül, A kidobott pénz az, amit a gáz alakjában ajándékoz el a tanács. Vagy a főváros anyagi helyzete csupán az ilyen, oktalanul kidobott befektetéseket birja meg ? Jo lenne, ha ezt a gázmanipulácziót legközelebb napirendre kerítenék. Az alpolgármesterek uj munkaköre A tanácsi ügyosztályok uj beosztása következtében a polgármester az alpolgármesterek munkakörét is újból megállapította. Matuska Alajos alpolgármestert megbízta az I., VI., VII., VIII. és X. ügyosztály munkálatainak felülvizsgálatával és a kis tanácsülések vezetésével. Rózsavölgyi Gyula alpolgármester pedig all., III., IV., V. és IX, ügyosztály munkáit revideálja, a heti jegyzékeket Írja alá, és a vadászjegyek kiállítását .intézi. , ;Angol közigazgatási ügyek.*) Parish (parochia, paroisse ; plébánia) az angol községi szervezetnek ősi képlete. A P.-nek, mint a plébániai hívek összességének pásztora, főnöke, eredetileg természetesen maga a plébános (rektor vicar), akinek segédszervei az egyházgondnokok, templomatyák (churchwardens). A XÍII- század óta, ahogy a hi- vekre rendes, évi egyházi adót (church rate) kezdenek kivetni, azoknak gyülekezete is tényező kezd lenni, legalább az anyagi kérdésekben és — ha nem is tetszik a hierarchiának — a P. a plébános egyszerű hatósági kerületéből lassankint egyház-községgé fejlődik. Az egyház működési köre régebben a .mainál sokkal több tárgyat, igy a többi közt pl. a szegényügyet is, ölelvén fel, ezek a P,-ek mind több és több társadalmi közigazgatási feladatnak gondozására vállalkoznak. Lassankint odafejlődnek a dolgok, hogy az alattvalók polgári kötelességeik és jogaik szempontjából általában azon egyházközségek, P.-ek szerint jönnek tekintetbe, amelyekben laknak. Ezenközben győz a reformatio és befejezést nyer a világi elemnek az egyházi gyámkodás alól való felszabadítása. A világi társadalom illetve maga az állam, amely éppen a laicus társadalomnak legfőbb kifejezője, az egyházi hatáskörből a maga gondjaiba veszi át az egyházközségek nem kizárólag’egyházi érdekű feladatainak ellátását, így veszi át már a Tudor-ok törvényhozása a szegényügy gondozását és ezt közszolgálattá emeli. A világi az állami társadalom e mellett azonban fenntartja a történeti formákat és a köz- igazgatást a helyett, hogy erre valami külön, uj községi forma- tiókat teremtene, továbbra is az egyház-község, a P. saeculari- sált formájának keretei közt intézi. A P. ime politikai szervezet ; illetve a politikai P., főleg amióta a dissidensek is elismertettek. elvált az egyházi P.-től. A szegényügyef, amely egyfelől a munkabíró szegényeknek munkával való ellátására, másfelül a munkaképtelen szegényeknek segélyezésére irányul, az uj P,-ben az egyházgondnokokkal együtt már a grófsági békebirák által kinevezett szegényügyi felügyelők (overseers af the poors) kezelik ; az egyházi adó mintájára külön adót (poor rate) vetnek ki az ingatlanokra, sőt később az egyházi adó maga is csak egyik részlete a szegényügyi adónak. Idővel a törvények a közutak (highway) gondozását is a P.-re bízzák s mindinkább szaporítják köz- igazgatási feladatait; sajátos jelenség e mellett az, hogy az egyes közigazgatási feladatokra külön-külön szervezetek (poor law P , highway P.l alakíttatnak a nélkül, hogy a helyi közigaz gítás egy az összes közfelada'okr \ kiterjedő, egyetemes hatóságii helyi községi szervezetben, a milyen pl a mi községünk is, egyesntetnék. Az óta, hogy 1868. az egyházi adó fizetése önkéntessé tétetik, illetve annak a nem-anglikánokra való kivetése véget ér, s az egyház és az állam ezen a ponton is elválnak, az egyházi és a világi P. nem fedik már egymást szükségképen. A Poor laaw P. és a highway P. nem felelnek meg szükségképen valamely egyházi P.-nek is. Ez az utóbbi ma már csak az ang- lican egyház híveit érdekli. Korunkban az egyházi P-nek száma mintegy 13,000, a világi, a közigazgatási P.-neké 15,000. A grófsági békebirák, akik lassankint a régi rendészeti feladaton kívül kezükbe kerítették a grófságban, „megyében“ (1. *) Dr. Réhyi József: Dolgozatok az angol és franczia közigazgatásé jog köréből“ czimü könyvéből.
