Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-08 / 2. szám
s MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS county) folyó egész közigazgatást, az elvilágiasitott P. közigazgatásának is főhatóságaivá lettek. A P. az illetékes békebiró, illetve a gró fságbeli békebirák negyedévi közgyűléseinek fenható- sága alatt áll. Az általuk kinevezet rendbiztosok (constables), szegényügyi felügyelők (overseers of the poor), utbiztosok (overseers of the highway) intézik a P.-ekben a közigazgatást ; eredetileg megannyi ingyenes tisztviselő, aki ahogy a sor reá kerül, kőteles a tisztséget elvállalni; a régi selfgovernment-nek egyik alap- gondolata lévén, hogy bizonyos körü’mények közt az ingyenes hivataloskodás polgári kötelesség. Valamiként pedig az egyes polgárok a közügyet ily ingyenes hivataloskodással szolgálni kötelesek, akként köteles a P. is bizonyos meghatározott költségeinek viselésére, a nélkül, azonban, hogy adómegszavazási joga volna. A P.-nek ilyen joga eredetileg nincs. A községi polgárok közgyűlésének olyan költségvetési jogáról, araelylyel szám szerint megállapíthatná az egyes közigazgatási feladatok ellátására szükséges összeget, szintén nem lehet szó. Az adó összegét a békebirói fenhatóság alatt eljáró helyi tisztviselők, a szegényügyi adót, illetőleg pl. az egyházgondnokok és szegényügyi felügyelők állapítják meg; ők végzik az egyéni adókivetést és végzik a beszedést. A vestry, a P.-beli adózó polgárok közgyűlése ilykép mind jelentéktelenebbé válik cs e tekintetben általában a városi képviselőtestületek sorsára jutott ; igen sok P.-ben u. n. seleet vestry-ré leP, a kiváltságos polgároknak cooptatio utján kiegészülő testületévé ; ez az állapot a XVIII. században fénykorát érte. A kommunális adók terhét viselő, de a jogok sánczain kívül maradt nem kiváltságos polgárság ilyen háttérbe szorításának, az adóteher folytonos emelkedése mellett, elvégre is véget kellett érnie. Az igény, hogy aki adót fizet, annak legalább arra legyen joga, hogy a közügyek intézésében magát választottjai által képviseltesse, a demokratius áramlatok felülkereke- dése idejében mind sürgetőbben nyilvánult. A XIX. századbeli angol törvényhozás e körülmények hatása alatt szeivezi a közigazgatási board-ok (bizottmány! alakban működő társas hatóságok) rendszerét. A különféle közigazgatási feladatokra az összes adózók hozzájárulásával választott ilyen szakbizottmá nyok hatósága alatt külön külön szervezeteket alkot. így szövetkeztek a P.-eket községi körökké, járásokká (un on, district), pl. a szegény ügyi közigazgatás czéljaira egy közös bizottmány, board of guardians, az egészségügyi közigazgatás czéljaira a board of health, a közutak kezelésére a board of superintendence of highwais hatósága alatt. Ez az 1832. Reform-bill óta felkapott és sokat emlegetett board-rendszer egyfelül a régi self- government szellemével áll ellenkezésben, mert a helyi érdek- képviseletnek nyit rést a selfgovernmentbe, mely egész jogi természete szerint „országos“ közigazgatás s mert a board-ok fizetett tisztviselőit állítja a polgári kötelességből ingyen hiva- taloskodó régi tisztviselők helyébe; másfelül azonban bizonyos újabb mélyreható különbséget állapított meg az angol és kontinentális jogfejlődés közigazgatási alakulatai között. Anglia ugyanis egy-egy ilyen board hatósága alatt csupa P.-szövetke- zetet (újabban is 1876. united school district school board) állított olyan ügyek intézésére, a melyeket nálunk az egyes községek intéznek. Igaz, hpgy tekintettel sok P.-nok csekély anyagi erejére, az ily szövetkezés a közigazgatási czélok érdekében áll, 1900. január 8. de másfelül kérdéses maradt, vájjon a helyi községi szervezetnek és a községi önállóságnak az ilyen sző vetkezetnek és a községi önnállóságnak az ilyen szövetkezetek által való leszorítása, a P.-nek egyszerű adószedési és board-választókerületté lehanyatlása, a községi öntudatnak és individuálitásnak ilyen elerőtlenitése tanácsos volt-e. Elvégre is a helyi község földrajzi, közgazdasági stb. okokból már ha nem is teljes izoláltságra, de kétségkívül bizonyos önnállóságra van utalva. Vájjon elvehető-e attól a saját individuálitása, a nélkül, hogy rajta némi erőszakot el ne követnének ? Ezek a szempontok vezethették az angol törvényhozást az 189:1. évi local government act megalkotására. Ez a törvény, amely hivatva volt életre kelteni a helyi községben a már-már szunnyadó öntudatot, széles democratikus alapon választott községi képviselőtestületet szervez és azt eléggé érdemleges hatáskörrel ruházza fel Egyúttal rést üt a törvény a bo- ardok kizárólagos uralmán is; a P. és county „megye“ közé közbeeső tagosulatként districteket, holmi „járás“-félét szervez és a szintén választolt járási képviselőtestület mindinkább bővülő hatáskörébe utalja át a boardok, nem különben a békebirák kisebb gyűléseinek (special-sessions) több fontos teendőjét. Ha már most ebben van ugyan megint valami közeledés a continentalis közigazgatási tagosulatok felé, teljesen még mindig nem hagyott fel Anglia azzal, hogy az egyes közigazgatási feladatokat illetőleg külön-kiilön a helyi községi individuumtól független szervezeteket alkosson: közigazgatási szervezetéből még mindig hiányzik az a község-tipus, amely hovatovább a közigatás minden ágazatának egyetemes jellegű hatáskörrel biró lega'sóbbrendü expositurája; mint pl. a magyar, a német vagy a franczia község. Amit az angol törvény a P. communalis önállóságának újra felélesztése érdekében tett, nagyjában ebben foglalható össze. A 300 vagy ennél nagyobb számú lakossal biró P.-ben két községi gyülekezet van. Az egyik a P. meeting, a községi közgyűlés, az összes választók gyűlése, a másik a P. council a községi képviselőtestület. Oly P.-ben, melynek 300-nál kevesebb lakosa van, a P. council megalkotása nem kötelező, sőt a 100-nál is kisebb számú lakossal biró P.-ben egyedül P. meeting van A képviselőtestület tagjait 1 évre választják, ha egyébként a censusnak megfelelnek, nők is választhatók. Mennyi le' gyen a képviselőtestület tagjainak száma, azt a grófsági képviselőtestület határozza meg. Elnököt (chairman) a képviselőtestület saját kebeléből vagy akár azon kívül választ; ugyancsak választ egy titkárt és pénztárost is. Évente négyszer tart rendes ülést; az elnök bármikor ül ist hirdethet, hét tag kívánatéra köteles azt egybehívni. A képviselőtestület ,,body corporate , mint ilyen magánjogi személyiségként is tesz számot és a községi vagyon tulajdonosaként szerepel. A képviselőtestület hatáskörébe részbén kifejezett törvényi rendelkezéssel odautalt ügyek, részben pedig a P. meeting, tehát az összes közs'gi választópolgárok közgyűlése által odautalt ügyek tartoznak, különben is a képviselőtestület sok határozata igényeli ezen közgyűlés jóváhagyását. Á képviselőtestület szervezése ismét egyik fontos jelensége a P. teljes elvilágiasitásának. A vestry ma már csak az, ami a legrégibb időkben, a hívők gyülekezete, A szeg;nyügy
