Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-08 / 2. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. január 8. tagok belevonásával vitassa meg s a választmányi tárgyalásra készitse elő. Valahányszor ily közügyi kérdések felmerülnek a bizottság azoknak megbeszélése végett a kör helyiségében tanácskozást tart, melyre a kör tagjait is köteles meghívni. A kijelölt és megvitatott kérdések iránt támadt hangulatból azután a bizottság megállapítja az irányadó véleményt s e tapasztalt vélemény alapján teszi meg a választmányhoz intézkedés czéljából javaslatát. Ezen intézkedésünk arra a felfogásra támaszkodik, hogy általa meg lesz a kívánt kapcsolat a kör tagjai és annak választmánya között, s hogy akként a válvetett munkálkodás és összhangzatos együttműködés sikere el nem maradhat. A kik a körben felmerülő jelenségeket figyelemmel kisérték, örvendetesen tapasztalhatták, hogy a körünk magatartása a kifejtett irányban már is előnyösen megváltozott. S ez természetes következménye annak az élénk és lelkes munkálkodásnak, melyet közügyi bizottság létezésétől eltelt rövid idő alatt kifejtett s melylyel nem csak a körtagok érdeklődését méltán felkelthette, hanem a választmány bizalmát is teljesen kiérdemelte. Fontosabbnál-fontosabb kérdések vannak a bizottság előtt napirenden. A bizottság kezdeményezésére körünk szerepe a közügyek terén már is hatékonyan nyilvánult, midőn a Duna jobbparii részén gyűjtött szemétnek a fővárosi tanács által a Duna balpartjára, jelesül a IX. kerületben levő vasúti rakodóra tervezett kifuvarozása ellen a kerület egészséges fejlődése érdekében állást foglalt; mely alkalommal a fővárosi tanácshoz intézett emlékiratában álláspontját a fővárosi szemétfuvarozási ügy egész körére kiterjesztette az egyébb társas körök támogatását pedig körlevélben kikérte. Az elért kedvező eredmény legjobban bizonyítja a kör tekintélyét és az ily feladatokra való rátermettségét.“ A mérnökök magángyakorlata. A főváros a tisztviselői fizetések rendezése alkalmával szigorúan kikötötte, hogy magánfoglalkozást egy tisztviselője sem gyakorolhat. A fogalmazó szakbeliek — igazán elenyésző csekély kivétellel — állják is a kikötést. A többi ágnál már nagy eltérések vannak. A tanitók magán leczkéket adnak. A számvevőségiek magánfeleknél könyvelősködnek s akárhány a fővárossal üzleti összeköttetésben álló vállalkozókkal dolgozik s nyakra-főre szerkeszti a főváros ellen a számlákat, amelyeket ő fog számfejteni. És a hány ága van a közigazgatásnak, pedig sok van, annyiféle magánkeretben találjuk a mi tisztviselőinket újabb kiadásban. Az ipartestületeknél, mint jegyzőt, a főváros valamely bérletének mint kirendelt gondnokot, a kit a bérlő fizet. Az orvos és mérnök : a legkönnyebben ellenőrizhető s igy legkevesebb köztük a magánpraxist űző Mégis leginkább az ellen a két szakma ellen emelik a legtöbb panaszt. Az orvosokat minduntalan feljelentik a mérnökökkel együtt, mert valamelyik kollegájuk magángyakorlaton kapta őket. A polgármester megindítja ellenük a vizsgálatot, a mely rendesen nem dérit ki semmit. De a feljelentés és az annak következtében lefolytatott vizsgálat tekintet nélkül az eredményre rendesen, a megvádolt tisztviselőnek a karriérjébe kerül. Akárhogyan védekezik is, bármennyire tisztázza is magát, a rágalomból rajta maradt egy rész, amelyet eltávolitani képtelen. S ha a köztisztviselőt becsületében megtámadják, — pedig az eskünek anyagi érdekből való megszegése már becsületbeli vétség — csak úgy menekülhet az elbukástól, ha a vád alól való felmentésével megmenekül mindazoktól a következményektől, a melyek ellenkező esetben érhetnék. De a védekezése éppen ennek a két testületnek s különösen a mérnököknek rendkívül nehéz. 6 e miatt van, hogy ellenük teszik a legtöbb feljelentést. A tilalom csak azt mondja, hogy magángyakorlatot nem folytathat. De semmiféle magyarázatot, vagy felvilágosítást nem ad arra, hogy mit ért magán gyakorlat alatt. A mérnök tervez, számit és végrehajt. Tervezése gyakran csak ambicziójának a folyománya. Lehetséges, hogy valamely nagyobb, művésziesebb kivitelt igénylő alkotás terveit a mérnök csak azért készíti el, hogy nevének dicsőséget szerezzen. Anyagi érdek a tervezésnél nem szerepel. Legföllebb a kitüntetésnek szánt jutalomdijat lehetne a tervezés dotacziójául felróni. Hasonlóképen vagyunk a számításokkal, a melyek szorosan összefüggnek a tervezéssel, mert igen világos, hogy a tervező tudja leghelyesebben kiszámítani a munkája létesítésével járó költségeket. A tervezés végrehajtása a tulajdonképpeni megángyakorlat. A mennyiben a mérnök tényleges műszaki munkát végez : jogos ellene a panasz. Sajnos, a főváros határozata a magángyakorlat minémüségét ennyire nem fejti ki és igy történt, hogy legutóbb is éppen a határozat rossz magyarázása következtében négy tevékeny, buzgó és igazán fáradhatatlan fiatal méinököt jelentettek fel magán- gyakorlat folytatása miatt. Megindították ellenük a vizsgálati eljárást már hónapokkal ez előtt. Még ma sem fejezték be. Négy ambicziózus, tehetséges ember jár hónapok óta azzal a tudatta], hogy ők vádlottak s bár lelkiismeretük tiszta, sorsuk a vak véletlenre van bízva, a mely ime hónapok óta üldözi őket és kiszolgáltatja a tömeg kíváncsiságának, amely várja az akasztást Semmiféle irányban nem akarjuk a vizsgálatot befolyásolni, bár mi magunk az esetek egyikében sem látunk még csak vizsgálatra alkalmas anyagot sem. De a főváros érdekében szükségesnek tartjuk, hogy hasonló eljárástól óvjuk az intéző köröket. Ne huzzák-halaszszák a vizsgálatot. Vádlottnak lenni, nem lehet kellemes még a bűnösnek sem. Kétszeresen terhes állapot a vádlott szerepe arra, aki ártatlan. Ezt gondolja meg a vizsgálatnál eljáró hatóság. A feljelentésekre ez az egyik észrevételünk. A másik pedig az, hogy a magángyakorlatot tiltó határozatot ki kell bővíteni és pontosan meg kell állapítani a magángyakorlat fogalmát és eseteit. Oktalan és alaptalan zaklatásnak nem szabad az embereket kitenni, ha mindjárt csak köztisztviselő is az illető. De a magángyakorlat eseteinek megállapításánál figyelembe kell venni a konkurrencziát is, mert a legtöbb feljelentésnek az alapját ott találjuk meg. A betegsegélyző pénztár gyógydij hátralékai. Az általános munkás belegsegélyző pénztár a legutóbbi időben a kórházi költségek fejében nagy összeggel maradt adósa a fővárénak. Többszöri szorgalmazás után ma engedélyt adott .a tanács a pénztárnak, hogy az 1421 írt 21kr hátralékos tartozását részletekben törleszthesse le,
