Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-03-19 / 12. szám

1900. március 19. önzárólag készítendők. A szinpad-sülyesztő és a zsinórpadlás az épület többi részétől a tetőt 150 méterrel meghaladó magas fa­lak által, a nézőtérről pedig vaslemez függöny által tűzbiztosán elkülönítendő. A zsinorpadlás menyezetébe tűzvész esetén fej­lődő füstnek, közvetlenül a szabadba vezető szellőző nyílások létesítendők oly módon, hogy azok a földszinttől kezelhetők le­gyenek. A nézőtér és színpad fölött tetőszerkezet vasból legyen és tűzbiztos anyaggal fedendő. A nézőtér inenyezet pedig tűz­biztos anyagból készítendő. A szinház épület kellő számú és czélszerüen elosztott villámhárítókkal ellátandó. Asztalos, vagy egyéb oly műhelyek, melyekben tűzveszélyes anyag földolgozá­sával foglalkoznak, kivéve a szabómühelyeket, a színház épüle­tén kívül helyezendők el. A festőtermek magában a színházban is elhelyeztők, de ebben az esetben úgy kell építve lenniök, hogy azoknak belseje tüzellenes anyagból legyen s a szinház egyéb részeitől tűzálló vasajtókkal legyenek elválasztva. A fű­tés csak központi lehet és tűzbiztosán helyezendő el. A hőség, a rossz levegő, esetleg a füst elvezetéséről úgy a nézőtéren, mint a színpadon czélszerü módon kell gondos­kodni. A színházakban csakis villamos, vagy gázvilágitást sza­bad alkalmazni. A nézőtéren és a szinház színpadi részén a központi villamos, vagy gázvilágitáson kívül mellékvilágitások is alkalmazandók. Az egyes nyílt lángok a folyosókon, lépcsőkön tánczter- mekben, öltözőkben, zsinórpadláson és színpadon oly módon al­kalmazandók, hogy csak az erre hivatottak által legyenek sza­bályozhatók, a szabályozás pedig csak külön szerkezetű kulcs­csal legyen eszközölhető, sodronykosárral s ezenkívül szükség esetén pléhernyővel látandók el. A nézőtéren levő lángok go­lyói vagy csészéi sodronyfonással bevonandók. A fentebbi pon­tokban említett helyeken a villamos vagy gázvilágitás mellett közbe-közbe szintén elövígyazattal könnyen ellenőrizhető módon elhelyezett mellékvilágitás zá.t lámpákban elhelyezett gyertyából állhat és a szinház megnyitásának időpontjától kezdve a kö­zönség elvonulásáig folyton égetendő. A villanyvilágításhoz szükséges dinamogépek hajtására gázmotorok vagy gőzgépek is alkalmazhatók. Ha a gőzgépek alkalmaztatnak, a gőz a szinház épületben csak azon esetben fejleszthető, ha vizcsőves biztonsági kazánok alkalmaztatnak. A színházi épület belsejében vezetékül csak jól elszige­telt sodronyok alkalmazandók. A színpad és nézőtér megvilágítására hatásvilágitást ki­véve, ivlámpákat alkalmazni nem szabad.bA színpadon, zsinór padláson, öltözőkben, raktárakban és mühelyekban alkalmazott izzólámpák biztositó üvegboritékkal látandók el, ad mennyiben több ily izzólámpa állványra erősítve használlatnék^az izzólám­pák elé drótfonás alkalmazandó. A szinház vízvezetékkel a kívánt terjedelemben ellátandó. A vízvezetéki hálózat két fővezetékből táplálandó, hogy a szin- kázban mindig viz álljon rendelkezésre és netáni hiány beáll­takor az egyik, vagy másik? vezetékből vizj bebocsátható legyen. Minden szinház a székesfővárosi tüzőrségi állomással táv­irati összeköttetésbe hozandó, azonkívül telefonnal is ellá­* * tandó. Minden szinházbanílegalább két'daenlakó^állandóan alkal­mazott s különösen a világítási, vízvezetéki és fűtési készülé­7 kék ismerete tekintetében is megvizsgált, józan és megbízható tűzoltónak éjjel-nappal felváltva kell őrségi szolgálatot teljesí­teni. Ezek a szinház állandó személyzetéhez tartozó tűzoltók tüzrendőri fegyelem tekintetében a fővárosi tüzoltófőparancs- nokság alá vannak helyezve. Ezeken kívül az előadás alatt az előadás természétéhez képest eselről-esetre szaporítandó, de előadásonként kivétel nélkül minden színházban megfelelő, nagyobb színházban leg­alább négy személyből álló tüzőrség tesz szolgálatot a fővárosi hivatásos tűzoltók soraiból egy őrparancsnok vezetése alatt. A tüzőrség az előadás megkezdése előtt legalább egy órá­val köteles a színházban megjelenni és működését megkez­deni. Ha a színpadon vagy a zsinórpadláson kiütött tűz olyan terjedelmet látszik venni, hogy a kéznél levő készletekkel rög­tönözve el nem fojtható, akkor mindenekelőtt a tűzoltóságnak jelezni kelj a tüzet a tüzőrségi állomásokkal; le kell ereszteni a vaspléhfüggönyt, fel kell nyitni a szín­pad fölött szellőző nyílásokat: értesíteni kell a rendőrségi felügyelő tisztet, valamint a rendezőt, hogy a közönséget nyugodt eltávozásra felszólítsák. Bárminő kiterjedést nyerjen a tűz a nézőtér, folyosók, csarnokok és lépcsők világítására szolgáló gáz és villamvezeté- ket semmi szin alatt lezárni és a világítást kioltani nem sza­bad. A mentés első sorban a látogató közönség és a színi sze­mélyzet életére irányozandó. Hogy a fentebbi szabályok minden irányban megtartassa­nak arról a fővárosi tanács az állami ..rendőrséggel egyetértve gondoskodik. Ebből a czélból egy állandó szinházvizsgáló-bizottság ala- kittatik, melynek elnöke mindenkor azon fővárosi tanácsnak, ki­nek illetősége a színházi ügyekre nézve megállapittaiik, tagja pedig a középitési bizottmány tagjai sorából a tanács által ki­nevezett 3 szakértő tag, a tüzoltó-főparancsnok vagy helyettese, az illető kerületi elöljáró és a kerületi mérnök. Ezen állandó bizottság feladata az uj színházakat meg­nyitás előtt, a meglevő színházakat szükséghez képest, az ösz- szes színházakat minden évben kétszer és pedig a nyári szünet után az előadások megkezdése előtt és a fűtés megkezdése előtt megvizsgálni, azoknak építés és tüzrendőri szempontból a fentebbi szabályoknak megfelelő állapotáról, különösen a fűtési világítási és vízvezetéki berendezés, valamint egyéb mentési eszközök és készülékek teljesen jökarban létéről — ha szüksé­ges — próbák által is meggyőződni. Ezenfelül feljogosittatik az állandó szinházvizgáló bizott­ság elnöke, hogy az egyes színházakban annyiszor, amennyi­szer szükségesnek tartja, ellenőrző vizsgálatot tartson s ha ezen ellenőrzési vizsgálatok alapján kívánatosnak mutatkozik a szinházvizsgálóbizottságot rendkívüli eljárásra is egybehívhassa. Azonfelül ezen állandó bizottság rendkívüli eljárásra mindannyiszor és legfeljebb 3 napi határidőn belül egybehi vandó, valahányszor azt a fővárosi államrendőrség főkapitánya, vagy a fővárosi tűzoltóság főparancsnok szükségesnek tartja s ezt kérelmezi. A ki e szabályrendelet bárm(ly pontja ellen vét: az 1879. évi XL, törvényczikk 141. §-a értelmében fog büntet- tetni. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

Next

/
Thumbnails
Contents