Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-19 / 12. szám
8 Ha a mulasztás az igazgatót terheli, ismételt pénzbüntetés után tőle a színházi engedély is megvonható; a Nemzeti Színház és a magyar királyi Operaház intendánsára és igazgatóira nézve azonban a magyar királyi belügyminiszter illetékes határozni. A Szent János kórház hajói. Alig egy éves a kútvölgyi dűlőben épült Szent-Já- nos kórház. A főváros több millió koronát költött erre az intézményre. Az uj kórház felszereléseiben, amelyeket annak idején mintaszerűnek mondottak, az utóbbi időben olyan hiányok mutatkoztak, amelyek a betegekre is komoly következményekkel járhatnak. Az uj kórháznak saját villamos telepe, vízszolgáltató készüléke és gőzfütö rendszere van. Ez a három fontos alkatrésze az épületnek két héttel ezelőtt vízhiány miatt mondta fel a szolgálatot. A kórháznak nem volt vize, nem volt világítása, nem tudták fűteni három napon keresztül, s pillanatnyilag úgy segítettek a bajon, hogy lajtos kocsikkal szállították a vizet a betegek részére. ■ Akkor nagynehezen javítottak a kellemetlen álla poton, amely a múlt héten különböző csőtöréssel párosulva megint öt napig pusztított a kórházban. Öt napig nélkülözték a rendes villamos világítást, a fűtést és a kórházban elegendhetetlen bőséges vizet. Öt napig 360 beteg várta perczről-perczre, mig végre segítenek a vízhányón, elkészülnek a megbomlott gépek s a kórház életrendje a rendes kerékvágásba visszatér. Ezeknek a botrányos állapotoknak feltárása alkalmából érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy a tanács és a főváros mérnöki hivatala miképen jár el azokkal szemben, akik ezeket a minduntalan sztrájkoló felszereléseket készítették. Az a vállalkozó, aki a kórház vízvezetékét és csatornázását, légfűtésének szerkezetét és egyéb hasonló műszaki berendezéseit készítette, a minap nyújtotta be végszámláját a tanácshoz. A tanács a számla felülvizsgálása alkalmával revízió alá vette a Szent- János kórház belső berendezésének összes költségeit, amikor is kiderült, hogy a költségekre a közgyűlés 138.383 korona 39 fillért irányzott elő, a munkák elkészítése azonban tényleg 139.943 korona 04 fillérbe került. Tulkiadás merült fel tehát itt 1559 kor. 66 fillér. A csatornázás és egyéb említett munkákat a vállalkozó 27'5°/o-os árengedménynyel vállalta el és szerződésileg kikötött járandósága 122.492 korona 16 fillér lett volna. Ebből a csatornázási munkára jut 16000 korona, gőzkeverő csapokra 3600 korona; a hat pe- dalos keverő csap 1200, a hullaházban berendezett vízmelegítő készülék 1164 kor. 20 fillérbe, a mérlegház csatornázása 200 koronát tesz ki stb. A czég azonban beterjesztett számadásai szerint 139943 korona 04 fillért követelt s igy 17.450 1900. márczius 19korona 88 fillérrel többet, mint amennyire szerződése jogosította. A tanács a czég kérelmét meghallgatta, s a végszámlájában feltüntetett követelését kiutalványozta., mivel a czég a munkákat kifogástalanul készítette el és a tulkiadásokat az utólagosan szükségessé vált pótmegrendelések okolják meg. így külön munkát és ennek következtében külön költséget okozott a kertészet, fűtés és szellőztetés és orvosi kezelés megköny- nyitése érdekében végzett vízvezetéki munkák, a csatornákhoz szükséges külön alkotórészek, a zuhanyok, a jégverem és tyukketrecz külön csatornái, stb. Ezeket méltatta külön figyelemre a tanács, midőn a czéggel a végső leszámolást foganatosította és a munkákat végleg elfogadva a czéggel szemben a szokásos jótállási határidő kezdetét 1898. aug. 2-ik napjában állapította meg. A tanács mindezeket a munkákat kitünően sikerűiteknek találta, a kórházban pedig a betegek állandóan sinylik a vízhiányt, a fűtés hiányát és vak sötétségben, pislogó gyertyavilág mellett várják a jobb jövőt. Budapest Parisban. — Levél a szerkesztőhöz. — A „Magyar Székesfőváros“ nemrég czikket közölt a fővárosnak a franczi világtárlatra szánt kiállításáról. A czikkiró .általánosságban Budapestet akarta látni a tárlaton s nem gondolt arra, hogy a megbírált kiállítás tulajdonképp a főváros közigazgatási hatóságának bemutatója első sorban a városi közintézményekről, azok mai állapotáról s csak másodsorban terjeszkedik ki a fővárosra, mint látványosságra. Igen sokan szürkének, színtelennek, tulszerénynek tartják a Régi Városházán egy csoportban bemutatott eredményt, a mely a virágzó, bámulatosan szép fővárost nem a maga varázslatos pompájában tünteti a néző elé. Hát van ebben is valami kevés igazság. De csak igen kevés: a hatóság kiállítása szerény, fiz igaz. A hatóság abban a keretben rendezte a tárlat anyagát, a melyet a körülmények megengedtek. Nem reklámszerii, hangzatos mutatványokat, hanem részben komoly, tudományos, részben színes, vonzó látnivalót hordott egybe, hogy kielégítse a tudóst is, a laikust is. Tudományos, szakszerű grafikonjai a müveit nyugat bármely metropolisának becsületére válnának. Színes akvarell látképei pedig eléggé megkapóan mutatják be a fővárost. A hatóság különben is arra törekedett, hogy a város nevezetesebb közintézményeit, főképp a közélelmezés és közegészségügyi alkotásokat mennél hatásosabban mutassa be. Ezek az intézmények a város fejlettségének beszédes tanúi, mellettük a magyar metropolis szépségét, gyönyörű fekvését, eleven világvárosias életét a hatalmas akvarellekről láthatja a néző közönség. A közegészség és közélelmezés intézményein kívül a közoktatás, közjótékonyság, továbbá a hatósági gondozás tárgyát képező minden nagyobszabásu létesítmény kisebb-nagyobb mértékben helyet kap a kiállításon. Sorra véve valamennyit, megismerjük a fővárost, amilyen nagy, amilyen fejlődött és gazdag. Az összes tárgyak közül, a melyek a régi városháza hat MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
