Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-12 / 11. szám
1900. márczius.^12. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Határidős fizetések A főváros sok kárt és kellemetlenséget szenvedett már a miatt, hogy az olyan fizetni valókat, a miknek kiegyenlitésére a fővárost a bíróságok jogerős határozattal kötelezik, a tanács csak a megszabott határidő letelte után fizetteti ki. Ilyenkor gyakran megesik, hogy a főváros ellen az ellenfelek végrehajtást kérnek, a mivel mindenesetre felesleges költségeket okoznak. — A tiszti ügyészség panaszára ma a polgármester erélyes hangú rendeletet bocsájtott ki az összes fővárosi hivatalok részére. A rendelet kötelezi a tanácsot, és a számvevőség összes osztályait és a segédhivatalokat, hogy a hasonló ügydarabokat mindenkor soron kívül intézzék el, és az aktákon színes czeruzával jelöljék meg : „hogy fizetési határidő.“ — A polgármester attól fél, hogy a fizetések késedelmas kiutalványozása nem csak kárt okoz a fővárosnak, hanem a hitelét is ronlja, — miért is a rendelet végrehajtására személyes felelősség terhe alatt kötelezi úgy a hivatal vezetőket, mint az ügyek előadóit. A tiszti ügyészséget pedig felhívta a polgármester, hogy a mennyiben valamely ügyben azt tapasztalná, hogy a rendelet intézkedéseihez a hivatalok nem alkalmazkodnának, erről mindenkor közvetlenül hozzá tegyen jelentést. A cselédszerző iparigazolványa. Egyik régi fővárosi cselédszerző üzlettulajdonos elhalálozása után a felesége, illetőleg özvegye mintegy másfél évvel a haláleset után néhai férje cselédszerző üzletét folytatni akarta s e czélból a szabályszerű óvadék összeget a főváros tanácsának felajánlotta. A tanács azonban az óvadékot nem fogadta el, hanem kötelezte a folyamodó özvegyet, hogy cselédszerző üzlet nyitására uj iparengedélyért folyamodjék, mivel a volt férjének iparengedélye immár érvényességét vesztette. A folyamodó felebbezése következtében az ügy a kereskedelmi miniszter elé került, a ki ma a tanács határozatát jóvá hagyta azzal, hogy az özvegy a férje iparigazolványa alapján csupán abban az esetben gyakorolhatná újból a cselédszerző üzletet, ha a biztosítékot egy éven belül letette volna. Az egy év letelte után azonban a régi iparengedély érvényességét vesztette s arra most már az özvegy számot nnm tarthat. Keresztnév cserebere. Egy budapesti lakos az iránt folyamodott a VII. kér. elöljárósághoz, hogy egy budapesti gyárosról, aki keresztnevét kétféleképpen Írja, adjon ki személyazonossági bi'.onyitványt. A gyárosnak ugyanis a fővárosban ingatlan vagyona van s azt a folyamodó nem tudja lefoglaltatni, mert a telekkönyvben a tulajdonos más keresztnévvel van megjelölve, mint a hogy magát a közéletben nevezi és a mely néven a bíróság a folyamodó követelésének megfizetésében elmarasztalta. Az elöljáróság megtagadta a kérelem teljesítését azon az alapon, mert a tanács egy alkalommal kimondotta, hogy harmadik személyek kérelmére egyesek magánviszonyait feltüntető bizonyítványok, a mennyiben azokból az illetőkre hátrány származhatik, — a hatóság részéről ki nem adhatók. A folyamodó feleí>bezése követ, keztében a főváros közigazgatási bizottsága az elöljáróság határozatát ma megváltoztatta és utasította az elsőfokú hatósá13 got, hogy a szokásos szabályszerű vizsgálatot tartsa meg s ennek eredményéhez képest adja ki a kért bizonyítványt. A tanács határozatában e megjelölt elvi álláspont ugyanis ebben az esetben nem alkalmazható, mivet itt a harmadik félre nem a bizonyítvány kiállításából származik a hátrány, mert azt a zálogjogot megítélt bírói ítélet a fél terhére már megállapította s a kért bizonyítvány csupán a jogerős bírói Ítélet végrehajtó- ságát van hivatva elősegíteni és azt az Ítélettel nyert zálogjog telekkönyvi bekebelezése érdekében kérték. Változás telekvételárakból és kölcsönpénzekből enge délyezett kiadások kezelésénél. A fővárosnak egyik régebbi közgyűlési határozata a költségvetés szerkesztését és a póthitelek kezelését a főszámvevö kezéből kivette és a tanács VI„ — pénzügyi és gazdasági ügyosztályának hatáskörébe lette át. Ezzel kapcsolatban a telekvételárakból és kölcsönpénzekből engedélyezendő kiadásokról vezetett nyilván*artást, melyet eddig ugyancsak a főszámvevő vezetett, a VI. ügyosztály vette át. Ennek a nyilvántartásnak az alapján engedélyezendő kiadásokra nézve eddig a főszámvevő tett javaslatot. A változott helyzetnél fogva ez a rend továbbra meg nem maradhatott s mivel szabályrendeleti intézkedésen nem alapszik, a tanács most pótlólag azt a munkát: a javaslatok készítését is a VI. ügyosztályra ruházta. A tanács ez intézkedése nem é ■ inti a főszámvevő abbeli kötelezettségét, hogy a telekvételárakból és kölcsönpénzekből már engedélyezett hitelekről a számviteli ellenőrzés szempontjából szükséges nyilvántartását továbbra is vezesse A tanács ugyancsak e határozatában felhívta az összes ügyosztályokat, hogy ezentúl a póthitelekből, telekvételárakból vagy kölcsönpénzekből engedélyezendő kiadások fedezésére vonatkozólag javaslatok előterjesztésére minden esetben a pénzügyi és gazdasági ügyosztályt utasítsák. Horvát anyakönyvek és a magyar állami anyakönyvvezetők Többször előfordult az utóbbi időben, kogy magyarországi községi illetőségű magyar állampolgároknak Horvát-Szla- vonország területén történt születését, házasságát vagy halálesetét a felek által felmutatott horvát anyakönyvi kivonatok alapján a magyar állami anyakönyvvezetők a magyar anyakönyvekbe bejegyezték. A belügyminiszter ma körrendeletét adott ki, melyben elrendeli, hogy a hasonló bejegyzések eszközlését a magyarországi állami anyakönyvvezetők a jövőben az 1894. évi XXXIII. t.-czikk 77, 78. §-ának rendelkezése értelmében mindenkor mellőzzék. A törvény ugyanis csak a külföldi anyakönyvi bejegyzések feltüntetését rendeli el a magyar tnya- könyvekben, Horvát-Szlavon ország pedig a magyar szent korona országaihoz tartozik. A jelzett anyakönyvi eseteket egyébként még azért sem kell a magyar anyakönyvekbe újból bejegyezni, mivel Horvát-Szlavon országnak az a külön joga, hogy a születések, házasságok és halálesetek közhitelű tanúsítására ott a felekezeti anyakönyvek szolgálnak, — a magyar szent korona országaiban érvényes anyakönyvezési jogrendszernek kiegészítő része s igy nem lenne okadatolt a magyar állampolgárok Horvát-Szlavon országban történt anyakönyvi eseteit két érvényes anyakönyvbe bejegyezni.
