Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-03-12 / 11. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900 márczius 12. —.... _ 89, (7); Csengeri-u. (VI. VIf.) 86, (6); Izabella-utcza (VI. VII.) 35, (21): Király-u. 91, (39); Rózsa-n. (VI. VII) 23, (13 ; Vörösmarty- u!cza (VI. VII.) 28, (15, ; Hungáriá ul (VI. VII.) 13, (14); Kere- pesi-ut (VII. VIII) 51, (22): Külső Kerepesi ut (VII. Vili., X.) 41, (10); ÜJlői-ut (VIII. IX.) 66, (22). A lakosság nagyságához képest aránylag különösen fel­tűnik az üres lakások száma: a II. kerületben a Fő-utczában; a IV. kerületben a Ferencz József-rakparton és a Molnár-utczá- ban; az V. kerületben a Váczi-köruton és a Külső Váczi-uton a VI. kerületben Csángó-utezában ; a VII. kerületben a Dob-ut- czában ; a VIII. kerületben a József-köruton és a Népszinház- utczában, az Üllöi-ut ferenczvárosi oldalán; a kőbányai Füzér- és Ohegy-utczában. A következő felsorolás felismerni engedi, miképp válto­zott az üresen álló helyiségek száma az utolsó öt év augusz­tus— októberi negyedében, egyúttal kimutatván ezen helyiségek minőségét is. lakás lakás üzlet­bolt raktár egyéb összesen 1895 684 helyiséggel 4 139 250 90 1.067 1896 914 5 222 255 131 1.527 1897 1.797 29 291 263 203 2.583 1898 3.495 34 517 301 260 4.607 1899 4.972 71 795 462 295 6.595 Az utolsó öt év ezen negyedében üresen állott helyisé gek negyedévi bérvesztesége volt: koron 1895 102.628 1.074 49.450 a 28.730 13.188 199.070 1896 204.338 1.326 74.138 31.080 14:700 326 882 1897 308.346 9.992 99 506 31.580 24.828 474.353 1898 576.550 16.196 143.172 34.120 30.302 800.340 1899 799.365 10 208 202.182 45.344 34.837 1,098.936 Közterülete a városháza udvara ? Ez a fontos kérdés az uj központi városháza udvarainak rendezése, parkozása és világítása ügyével kapcsolatosan került felszínre. — Arról van ugyanis szó, hogy az udvar világításá­nak költségei a fővárost terhelik-e, vsgy pedig a gáztársulatot. Mert ha a városháza udvara közterület, akkor a légszesztársu- lattal kötött szerződés értelmében a társaság köteles az összes szükségeltető világító-testeket az udvarban díjtalanul felállítani, a csőfektetéseket saját költségén eszközöltetni és a világító- anyagot ingyen szolgáltatni, — csupán a lámpások jókarban tartása fejében követelhet a fővárostól minden egyes lámpa után 15 krajczárt. Ha azonban a városháza udvara nem köz­terület, hanem mint a középület tartozéka szintén középületnek tekintendő, ebben az esetben a főváros tartozik, mint háztulaj­donos a esővezetékeket saját költségén lefektetni és légszesz- fogyasztás fejében óránként 7 5 krt fizetni a társulatnak, amint ez a többi középületek világításánál is történik. — A folya­matba tett tárgyalások során a légszesztársulat kijelentette, hogy az udvarokat közterületeknek nem tekintheti, mert ha közterületek lennének, úgy ezt a körülményt telekkönyvileg is ki kellene tünfetni, holott a központi városháza udvarai a te­lekkönyvben ilyenekül megjelölve nincsenek. Hogy azonban a U társaság a hossabb vitának elejét vegye, hajlandó egyezségre lépni a fővárossal, olyan formán, hogy kész a világitó anyagot ingyen szolgáltaim és megelégedni a világitó testek fentartása fejében járó 1-5 krajcárokkal, azonban ezzel szemben azt kéri, hogy a főváros a csőbe endezést saját költségén készítesse el. Uj katonai ruharaktár. A katonai kincstár a Kelénföldön uj nagyszabású ruha- és felszerelő raktárt építtet. Az uj raktár 4822 négyszögölnyi területen épül és az 1902. évre készül el. A katonai parancs­nokság ma átiratot intézett a főváros tanácsához, melyben arra kéri, hogy a terület és környék csatornázási, vízvezetéki és ut- rendezési munkálatait mielőbb és a saját költségén készíttesse el. A katonaság átirata igen udvarias hangú, de a hagyomá­nyos módon ékes német nyelven van írva. Bis dat, qui cito dat­A fővárosnak dolgozó iparosok olyan nehezen jutnak hozzá a megszolgált pénzükhöz, hogy gyakran inkább készek jogos követelésük egy részéről örökre lemondani, csakhogy ha­marabb lássák a tanács utalványát. Ilyen forma eset fordult most elő a kőbányai templom építésénél is. Lingel Károly mű­asztalos jobb anyagból és díszesebb kivitelben készítette el a reá bízott munkákat, mint a hogy azokat a főváros megren­delte. Mikor azután a végső számla kiegyenlítésére került a sor, az iparos azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a főváros a ki­alkudott összegnél 3000 írttal többet utalványozzon ki, mert a munkára, — mint azt a főváros szakértői is megállapíthatják — máskülönben ráfizet. A munka szebb kivitetére az építés veze­tőség is biztatta az iparost, — nem ugyan hivatalos utón Az asztalos azonban nem tudta bevárni, mig a kérelmet a főváros a szükséges vizsgálatok megtartása után elintézi, thanem most újabb kérvényt nyújtott be, melyben kijelenti, hogy lemond a támasztott pótköveteléséről, csak a szerződés értelmében még neki járó 750 frtot utalványozza ki a tanács rövid utón. A közúti villamos vasút vagyona. A „Budapesti közúti vaspálya társaság“ lóvasúti vonalai­nak villamossá történt átalakítását a főváros részéről külön e czélra szervezett vegyes bizottság eszközölte. E vegyes bizott­ság nemrég, hogy a villamossá való átalakulás teljes befejezést nyert, — feloszlott. Utolsó ülésén azonban a közúti vasút igaz­gatóságának jelentése alapján a jegyzőkönyvbe foglalta az uj villamos vasút összes vagyonának főbb vonalaiban összeállított leltárát. Ezek szerint a társaság villamos vasúti üzempályája kettős vágányokkal 55\5 kilométer hosszú, az egyes vágányu pálya hossza pedig 120'8 kilométer. Ezek közül alsóvezetékkel bir 806 km., felső vezetékkel van ellátva 90‘2 km. hosszú üzempálya. A társaság magas épületekkel beépített területe 23839H6 négyzetméter. — A kocsiszínben 433 kocsi tér el. — Az áramfejlesztő telep gőzgépeinek teljesítő képessége 7200 ló­erő, a dinamogépeké : 8130 kilo volt, — A gőzkazánok fütő- felülete 4450 négyszögméter. — A társaságnak 342 személy­szállító kocsija van. Ezek közül használatban van 303; felsze­relés alatt áll 39. — A személyszállító kocsikon kívül van még a társaságnak 52 pótkocsija, és 60 darab egyéb járómüve.

Next

/
Thumbnails
Contents